A könyvtárosság etikai kódexe Hasznos linkek E-könyvtárak Virtuális könyvtárak RSS Vaklap AA
Kezdlap Impresszum Kapcsolatfelvétel
Programok
Rendezvények
Vasi Digitális Könyvtár
Oktatási célú digitális tartalmak
Vasi Könyvtári Portál
Elismeréseink
Könyvtárunkról kisebbségi nyelveken
Partnerkönyvtárak
Fenntartóink, támogatóink
Közérdekű adatok
Pályázataink
KSZR
www.niif.hu
Bejelentkezs
Helytörténeti klub 2016-2021

Lakberendezési áruház a Derkovits-lakótelep szívében
Helytörténet a javából 2.

1976. január 12-én, 45 évvel ezelőtt nyílt meg Szombathelyen a Domus Lakberendezési Áruház, az országos Domus hálózat hatodik üzleteként, Rónai Károly és Sellyei Gábor (VASITERV) tervei alapján. A székesfehérvári és a szolnoki épült vele párhuzamosan. A megnyitón Gyurácz János tanácselnök és Lauthán Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes beszélt a beruházás nagyszerűségéről, a Bútorértékesítő Vállalat országos lefedettségéről, valamint az építők és a beruházók példamutató munkájáról.
Nyitáskor az áruház 18 millió forintos árukészlettel (ennek kétharmada volt hazai termék) és 40 alkalmazottal „vonult fel”. Szolgáltatásai között szerepelt – a vásárlást megkönnyítendő – ingyenes lakberendezési tanácsadás, gyorsított OTP ügyintézés, házhozszállítás és a garanciális javítások helybeli ügyintézése.

Vas Népe, 1975. december 11. 1.o.
Vas Népe, 1976. január 1. 1.o.
Vas Népe, 1976. január 13. 1.o.
Vas Népe, 1976. január 13. 3.o.

Férfi énekes a teázó hölgyeknek
Helytörténet a javából 1.
 
55 évvel ezelőtt, 1966. január 8-án nyílt meg a szombathelyi 
Ady téren a Romkert CukrászdaFöldszintjén a Vas Megyei Vendéglátóipari Vállalat az utazóközönséget látta el gyorsan elkészíthető ételekkel és palackozott italokkal. A vendégek az önkiszolgáló rendszerű boltban csak állva fogyaszthattak. Az emeleten zenés-táncos eszpresszó kapott helyet. Elsősorban az ifjúság szórakoztatására háromtagú zenekart szerződtettek, a vasárnap délutáni teánál pedig – a hölgyek legnagyobb örömére – férfi énekesek léptek fel. Az épületbe betérők kényelmét központi fűtés és légkondicionáló berendezés szolgálta. A város új színfoltja 180 fő befogadására volt alkalmas.

  

Pável Ágoston 75Pável Ágoston

2021. január 2-án 75 éve, hogy elhunyt Pável Ágoston. 2021-ben születésének 135. évfordulóját is ünnepeljük. Pável Ágoston Szombathely kulturális életének meghatározó személyisége volt: tanár, muzeológus - néprajzkutató, lapalapító és -szerkesztő, a helyi irodalmi élet szervezője, szlovén nyelvész és fordító. Mindegyik tevékenységében maradandót alkotott. Rá emlékezve osztjuk meg a Vasi Digitális Könyvtár róla szóló írásait és a Berzsenyi Dániel Könyvtár helyismereti gyűjteményének fotóit, Vas megyei kultuszának lenyomatait.
 
Életéről, munkásságáról számtalan publikáció látott napvilágot, tanulmányok és kötetek születtek tevékenységéről. Az évforduló kapcsán most azokat a Vas megyei helyszíneket, intézményeket, szervezeteket, díjakat vettük sorra, amelyek a nevét viselik vagy emlékét őrzik.
 
A felsőszölnöki Pável Ágoston Vegyeskar 1938-ban alakult. Kezdetben egyházi énekkarként, majd női kórusként működött, az 1960-as években alakult vegyes karrá. Fennállásának 80. évfordulója alkalmából az együttes a Rába-vidéki szlovén dalkultúra megőrzése, ápolása és bemutatása terén végzett tevékenységéért Vas Megye Közgyűlése Elismerő Oklevele kitüntetésben részesült.
 
Pável Ágoston halálának 10. évfordulóján, 1956. március 10-én avatták fel emléktábláját az Úttörő (ma Szent László király) utca 5. sz. ház – amelyben élt – falán. A leleplezési ünnepség délután 16 órakor kezdődött, amelyen a tudós érdemeit dr. Vilko Novak jugoszláv egyetemi tanár és dr. Fodor Henrik kandidátus méltatta. Az eseményen részt vett Dalibor Soldatič jugoszláv nagykövet is.

1956. március 11-től a felsőszölnöki Kultúrház is nevét viseli.

1966-ban épült az egykori főiskola (ma egyetem) Magyar u. 1. sz. alatti kollégiuma, amely 1972-ben vette fel Pável Ágoston nevét.
 
1983. április 29-én nyílt meg Szentgotthárdon a Helytörténeti és Nemzetiségi Múzeum az egykori „Stájer házban”. Az apropót a város alapításának 800. évfordulója és a városi rang elérése szolgáltatta. Pável Ágoston nevét az intézmény a tudós születésének centenáriumi évében vette fel, az ünnepi eseményre 1986. június 8-án került sor.
 
Születésének 100. évfordulóján, 1986. október 9-10-én tudományos ülésre került sor a szombathelyi Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban, amelynek végén első ízben adták át a honismereti kutatók elismerésére szolgáló Pável Ágoston Emlékplakettet. A kitüntetést Vas Megye Tanácsa V.B. Művelődési Osztálya és a Hazafias Népfront Vas Megyei Bizottsága alapította azzal a céllal, hogy elismerje azok tevékenységét, akik több évtizedes szolgálatukkal méltó folytatói a páveli örökségnek. Első ízben tíz elkötelezett honismereti aktivistának adták át, köztük dr. Kuntár Lajos és Pethő Gyula könyvtárosoknak, illetve dr. Simonné Pável Juditnak, Pável Ágoston lányának a hagyaték gondos ápolásáért. Vas Megye Közgyűlése 1993 óta adja ki hivatalos kitüntető díjként az emlékplakettet évente legfeljebb öt személynek március 15-én.
A kitüntettek névsora a Vasi Digitális Könyvtárban megtalálható elektronikus dokumentumokban olvasható.
 
1986. október 10-én, emléktáblájának megkoszorúzása után a résztvevők emlékfákat ültetettek a Vasi Múzeumfaluban Pável Ágoston, Tóth János és Bárdosi János néprajzosok tiszteletére, majd a róla elnevezett sétányon (1956 óta viseli a polihisztor nevét) felavatták mellszobrát
Az Ács József szobrászművész által készített alkotás avatóünnepségén Czinzek Miklós, Szombathely Város Tanácsa elnöke mondott beszédet. Érdekesség, hogy a szobor két példányban készült el. Az első változatot Szombathely városa Pável Ágoston szülőfalujának, Cankovának (Vashidegkút) ajándékozta.
 
1999. január 25-én huszonöt taggal megalakult a Szlovén Kulturális Egyesület, amely szintén a tudós nevét vette fel. A szervezet „fő tevékenysége a szlovén kultúra és anyanyelv (helyi nyelvjárás) ápolása, kulturális kapcsolatok fejlesztése a Rába-vidéken és a Magyarországon szétszórtan élő szlovénekkel, illetve az anyaországgal, Szlovéniával, valamint közvetítés a szlovén és a magyar kultúra között.”
 
2006. december 13-tól a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ Szlovén Nyelv és Irodalom Tanszékén Pável Emlékszoba mutatta be a tudós filológiai tevékenységét. Az ELTE D épületének kiürítése miatt 2019-ben az emlékszobát az idegen nyelvi könyvtárral együtt a C épületben levő egyetemi könyvtár második emeletén helyezték el. Itt található a Kühár Ferenc által 1943-ban készített Pável-mellszobor is.
 
A 2006-os Pável-emlékév kapcsán a Savaria Múzeum emléktúrát szervezett az Őrségbe Pável Ágoston 1936-ban megjelent Őrségi képek című tanulmánya nyomán. A túra hagyományosan minden évben megszervezésre kerül virágvasárnap a Vasi Múzeumbarát Egylet jóvoltából.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2007. március 21-én tartott soros ülésén 26/2007. számú határozatával Pável Ágoston szalézi templomban található kriptáját a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.
2017. október 13-án Felsőszölnökön avattak mellszobrot a tudós tiszteletére. Az Országos Szlovén Önkormányzat székháza előtt felállított emlékmű avatásán dr. Simonné Pável Judit elevenítette fel édesapja Rába-vidéken folytatott gyűjtőmunkáját.
 
A Vas megyei értéktár bizottság 2018. október 10-i ülésén elfogadta azt a javaslatot, miszerint a polihisztor életműve szerepeljen a megyei értékek között.
 
2020 áprilisa óta Pável Ágoston öröksége a szentgotthárdi értéktárnak is része.

 

Barangolás Szombathelyen - helytörténeti biciklitúra
A Herényi Kulturális és Sportegyesület és a Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubjának közös programja.

Időpont: 2020. szeptember 12. (szombat)
Kiinduló pont: 9:00 Berzsenyi Dániel Könyvtár
Útvonal: Kőszegi utca
9:10 Millenniumi falfreskó ('10) Kőszegi utca - Széchenyi utca
9:30 Berzsenyi Dániel tér (Smidt Múzeum, villamos, Berzsenyi szobor, Megyeháza, barokk tér) ('10) - Hefele Menyhért utca - Kossuth utca - Thököly Imre utca
9:50 Rákóczi Ferenc utca (Zsinagóga, Bartók Terem, Iseum, Képtár, Éva-malom, Városháza) ('15) - Batthyányi tér - Zrínyi Ilona utca
10:10 Gayer park (Kanizsai Dorottya Gimnázium, Szemtől szemben kiállítás, Gayer park) ('15)  - Gyöngyös-parti sétány
10:35 Savaria Múzeum - Múzeumkert ('10) - Gyöngyös-parti sétány
11:00 Pelikán park ('10) - Deák Ferenc utca - Paragvári utca
11:25 Markusovszky Kórház - hátsó bejárat ('5) - Paragvári utca
11:40 Régi bucsui vasútvonal ('5) - Szent Imre herceg utca
12:00 NAIK ERTI Kámoni Arborétum ('10) - Szent Imre herceg utca
12:20 Gothard-kastély (Gothardok, Herény története) ('10) - Béke tér
Végállomás: 12:30 Herényiek Háza, kiállítások megtekintése, herényi vendéglátás

A túra során van mód gyalogosan is csatlakozni az egyes helyszíneken elhangzó rövid ismertetők meghallgatására. A belvárosi megállóknál közreműködik Spiegler Tibor helytörténeti gyűjtő.
A fent említett időpontok tájékoztató jellegűek, 5-10 perces eltérések a forgalom függvényében előfordulhatnak!

Átlag tempó: 15 - 20 km/h
Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt és gurulni vágyót!
A biciklis túrára előzetes jelentkezés szükséges 2020. szeptember 11-ig: bedit@bdmk.hu
A túra maximális létszáma: 20 fő
A részvétel díjtalan!
 

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja sok szeretettel meghívja Önt
 
Sánta Sára könyvtáros (Berzsenyi Dániel Könyvtár), doktorandusz (ELTE)
 Schönvisner István és Szombathely
című előadására
 
Bevezetőt mond Rétfalvi Balázs, a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár gyűjteményvezetője
 
Időpont: 2020. szeptember 10. (csütörtök) 17 óra
 
Schönvisner István (1738–1818) tudós könyvtáros, régész, jezsuita szerzetes több szálon is kapcsolódik Szombathelyhez. Schönvisner segítette Szily Jánost könyvtárának felépítésében, valamint szintén a püspök megbízásából írta meg a város történetét feldolgozó Antiquitatum et Historiae Sabariensis... (Savaria-Szombathely régiségei és története) című, 1791-ben megjelent munkáját, az első magyar városmonográfiát. Kettejük együttműködése rávilágít Szily átgondolt főpapi kultúra- és tudománypártoló tevékenységére – amelyre a frissen létrejött püspöki székhely imázsának kialakítása miatt nagy szüksége is volt –, kapcsolatuk tehát igen nagy hatást gyakorolt a város szellemi életére. Sánta Sára előadása ezt a két témát érinti: hogyan segítette Schönvisner az Egyetemi Könyvtár munkatársaként Szily könyvbeszerzéseit, valamint miként született meg az első magyar városmonográfia.
 
Sánta Sára előadása ezt a két témát érinti: hogyan segítette Schönvisner az Egyetemi Könyvtár munkatársaként Szily könyvbeszerzéseit, valamint miként született meg az első városmonográfia.

HELYTÖRTÉNETI MORZSÁK - ONLINE SOROZAT JÁTÉKKAL

A Berzsenyi Dániel Könyvtár új online sorozatot indít Helytörténeti morzsák címmel. Régi lapok hasábjairól csemegézve Vas megyei, illetve szombathelyi tartalmakat osztunk meg Önökkel, amelyeket elolvasva, játszhatnak is velünk. A Helytörténeti morzsák megjelentetésekor mindig felteszünk egy kérdést az olvasásra javasolt cikkel kapcsolatban. A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.

Helytörténeti morzsák 30.: Miniatűr repülőgép-motor Szombathelyről
(Nyugatmagyarország, 1936. június 8., 3-4. o.)
 

1936-ban a Nyugatmagyarország c. folyóiratban kétoldalas tudósítás jelent meg a szombathelyi Mesterházy Sándor által konstruált motormodellről, amely több kiállításon is rendkívüli sikert ért el. A Mayer és Mesterházy gépipari vállalat üzemvezető társtulajdonosa egy miniatűr, de teljesen üzemképes repülőgép-motort készített mindenféle műszaki adat nélkül, csak egy, az aviatika értesítőben megjelent kép alapján. A modell olyan jól sikerült, hogy először egy tehetségkutató kiállításon nyert első díjat, majd dicsérő oklevelet kapott az 1934. szeptemberi szombathelyi iparkiállításon. A cikkből kiderül, milyen fórumokon figyeltek még fel a Vas megyei „ipari remekműre”.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Melyik évben jelent meg a motor megépítését inspiráló cikk az aviatika értesítőben?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!

A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.
Helytörténeti morzsák 29.:
Plágium-per diétás receptek miatt
(Nyugatmagyarország, 1933. október 16., 2. o., 1934. március 5., 3. o.)
 
Érdekes, plágiummal kapcsolatos ügyet tárgyalt a szombathelyi törvényszék 1933-ban. Reigl László, a Pázmány Péter tudományos egyetemi klinikák élelmezési főnöke pert indított Foky Ferenc szombathelyi közkórházi főszakács ellen, mert állítása szerint Foky szakácskönyvében több olyan recept megtalálható, amelyet a szombathelyi séf az ő kötetéből vett át. Az eljárás során a védőügyvéd azzal érvelt, hogy a klinikák szakácskönyve nem jelent meg nyomtatásban, az átvett receptek pedig közismertek, már évtizedek óta minden háziasszony használja őket. A törvényszék az ügy részleteinek tisztázása érdekében elrendelte a tanúk kihallgatását. A per 1934 tavaszán folytatódott. A tudósításból kiderül, hogy milyen elsőfokú ítélet született az ügyben.

Az eredeti cikkek olvasásához kattintsanak a képekre!

Ki volt Foky Ferenc ügyvédje a perben?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.


Helytörténeti morzsák 28.: Versenyfutás szerelemből
(Vasvármegye, 1908. január 4., 3. o.)
 
A szerelem sok mindenre képessé teszi az embert. Hősünkből gyors- és távfutót „képzett”, bár ezt inkább a férjnek köszönhetjük, aki meglepte a feleség és a szerető pásztoróráját. Történt, hogy a város kitűnő és közkedvelt sportembere (a cikk mélyen hallgat az illető kilétéről) csapni kezdte a szelet egy férjezett fiatalasszonynak a Széll Kálmán utcában. Mivel a költői hajlam is megvolt benne, hamar sikerült az asszonyt találkára bírnia. A pásztorórák ezután rendszeressé váltak, természetesen a férj távollétében, aki gyakran nem volt otthon. A régi mondás viszont itt is érvényesült, – addig jár a korsó a kútra… – és a férj tudomására jutott a légyott. A következő alkalommal már lesben állt két barátjával, amikor a szerető megérkezett. Hogy mi lett a rajtaütés vége, megtudhatják a cikkből.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

A Széll Kálmán utcától melyik szombathelyi épületig tartott a versenyfutás?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!

A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.
Helytörténeti morzsák 27.: Megszöktetett apáca
(Vasvármegye, 1908. január 28., 2. o.)

Van még a világon romantika felütéssel tudósított 1908-ban a Vasvármegyei című napilap egy szenzációs apácaszöktetésről. Az eset kiindulópontja a helyi kórház volt, ahol Tóth Anna novícia türelemmel ápolta csaknem három héten keresztül Forgács József vasutast. A kettejük között fellángoló szerelem olyan erősnek bizonyult, hogy a fiatal nő megszökött a jóképű vasutassal. Mint a cikkből kiderült, a pár a kórházi szobában még eljegyzési ünnepet is tartott, kilenc boros üveg tanúsította mindezt. A novíciát rendtársai szülőhelyén, Jutason is keresték, de a tudósítás megjelenésig nem jutottak a nyomára. Hogy miként lobbant szerelemre a kis apáca, elolvashatják a cikkben.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Mi volt a vasutas második keresztneve?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.

Helytörténeti morzsák 26.: Eljárás szabadtéri rumba miatt
(Nyugatmagyarország, 1933. szeptember 25., 3. o.)
 

A következő történet Ondódon játszódott le 1933-ban. Két földterület tulajdonos, bizonyos Bakucz József és Polgár József között élénk vita kerekedett abból, hogy a birtokaik közötti, fűzfabokrokkal tarkított sáv vajon kinek a tulajdona. Bakucz ugyanis nem nézte jó szemmel, hogy az egykori árokrészt, amely az évek folyamán betemetésre került a szomszédja műveli, hanem kérte a bíróságot, hogy hozzon ítéletet, kinek a tulajdona az említett terület. A bíróság úgy döntött helyszíni szemlét tart Ondódon, így a törvény emberei kivonultak a község határába. Hogy kinek a javára döntöttek és hogyan lett a pernyertes feleségéből „elítélt”, elolvashatják a cikkben.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Hány cm széles volt a pert előidéző sáv?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.


Helytörténeti morzsák 25.: „Álruhás” rendőrök a gyorshajtó autósok ellen
(Hír, 1928. október 19., 2. o.)
 
1928-ban gyakori problémát jelentettek az őrületes sebességgel száguldozó automobil sofőrök. A tudósításban szereplő megengedett maximum sebesség napjainkban viccesnek tűnhet, de a szabálytalankodók ellen abban az időben is szigorúan lépett fel a rendőrség, hogy megóvja a „járó-kelő polgárság életbiztonságát.” Az autósok mellett bonyolította a város forgalmi helyzetét a villamosközlekedés, a fogatolt járművek és kerékpárok aránylag magas száma, valamint a gyalogosforgalom. A rendőrség nap, mint nap tömegesen büntette meg a gyorshajtó sofőröket, illetve a szabályokat be nem tartók megregulázására Oroszlány Endre rendőrfőtanácsos polgári ruhába öltöztetett rendőrőrszemeket küldött az utcákra. Hogy lett-e eredménye a rendőri akciónak, kiderül a tudósításból.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Hány km/óra volt a megengedett sebesség?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.

Helytörténeti morzsák 24.: Szombathelyi „szivarkultusz”
(Hír, 1928. augusztus 25., 1. o.)
 
Augusztus 15-én országosan új szivarokat hoztak forgalomba, amelyek 1928 augusztusában Szombathelyen még kuriózumnak számítottak. Bár az írás szerint az új dohánytermékek formásak és jó a zamatuk, az árukat illetően igen drágák voltak. Az új magyar termékek közül a Joviáles volt a legolcsóbb, darabonként 11 fillérbe került, de százas dobozokban is árulták, valamivel olcsóbban. A Palatinust és a Cabinetet ötös csomagokban lehetett megvásárolni, vagy 30 filléres darabáron. Legdrágább a Helios volt (60 fillér/darab), amelyet csak az igazán jómódúak engedhettek meg maguknak. Forgalmát az sem tudta növelni, hogy igazán ízléses fadobozban árulták. A cikkben további érdekességek olvashatóak a szivarokkal kapcsolatban, valamint a trafikosok véleménye is megtudható az új dohánytermékekről.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Kinek a képe díszítette a Helios szivardoboz belsejét?
 
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.


Helytörténeti morzsák 23.: Egy szál ingben fürdőző asszonyok
(Hír, 1928. július 18., 2. o.)
 
Szombathelyen az első nyilvános strand 1905. június 29-én nyílt meg a Perint partján, a mai uszoda és a Haladás edzőpályák közötti szakaszon. A fürdő látogatása meghatározott rend szerint zajlott: külön ingyenes órái voltak a katonáknak, az asszonyoknak a gyerekekkel, és külön fürödhettek a férfiak. Az ingyenes óráktól eltérő időpontokban térítés ellenében lehetett használni a fürdőt. Ennek a képviselő-testületi határozatnak volt köszönhető, hogy a kabinokkal ellátott strand helyett a városlakók többsége a Perint- és a Gyöngyös-patakok egyéb szakaszait választotta a tikkasztó nyári melegben. A családok együtt tölthették az időt, viszont így gyakran előfordult, hogy az asszonyok egy szál ingben, a férfiak pedig fehér átlátszó alsónadrágban lubickoltak a város frekventált részein. A visszásnak és nevetségesnek tartott döntés hátteréről több is kiderül a cikkből.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!
 
Hol volt ebben az időben közös (férfi-női) strand Vas megyében?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.


Helytörténeti morzsák 22.: Nyomozás „bivalyügyben”
(Hír, 1928. július 14., 1. o.)
 
Történt, hogy egy marhahajcsár 1928. július 13-án két bivalyt hajtott a nagycsákányi bérgazdaságból Szombathelyre, amikor a Rohonci úton az egyik állat az autók zajától megriadva elszaladt. A marhahajcsár kiáltozására többen is odasiettek, de csak tovább fokozták a bajt: a csődület miatt a másik bivaly is megvadult és „vad iramban száguldott tova.” Szerencsétlenségére azonban egy árokban kötött ki. A mentéshez megérkezett a tűzoltóság, a rendőrség és a csendőrség is és fél óra alatt sikerült az állatot szorult helyzetéből kiszabadítani. Miközben az először kereket oldott bivaly keresése is megindult, az árokból kimenekített és megkötözött állat újra elszabadult és egy rövid csendőrőrsön tett kitérő után eltűnt a szombathelyiek szeme elől. Hogy mi lett a sztori vége, megtudhatják a cikkből.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!
 
Mi volt a neve a marhahajcsárnak?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.

Helytörténeti morzsák 21.: Versenyfutás a gyorsvonattal
(Hír, 1928. július 7., 2. o.)

1928 júliusában, egy forró délutáni napon egy győri és egy szombathelyi tanár kelt versenyre a budapesti gyorssal. A „kaland” úgy kezdődött, hogy a gőzmozdony – víz utántöltése miatt – Tatán megállt. A két tanár is nehezen viselte a meleget, így a kalauzzal folytatott rövid eszmecsere után leszálltak a vonatról, beültek a restibe, ahol sört rendeltek. Már a negyedik körnél tartottak, amikor észrevették, hogy a szerelvény elrobogott Komárom felé. Más alternatíva híján az állomás előtt várakozó bérautóhoz siettek, ahol a sofőr kijelentette, „hogy ötven pengőért hajlandó a gyorsvonattal felvenni a versenyt és ha törik, ha szakad, Győrött azt utol is éri.” Hogy végül a két tanár nyert-e a bérautóval vagy a gőzmozdony ért be előbb Győrbe, kiderül a cikkből.


Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Hány km/óra sebességgel haladt a gyorsvonat?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.


Helytörténeti morzsák 20.: Tizenéveseket köröz a rendőrség
(Nyugatmagyarország, 1935. augusztus 5., 3. o.)

Nem megrögzött bűnözőkről van szó, hanem a szombathelyi gyermekmenhely három lakójáról. Az egészen különös eset 1935. május 5-én kezdődött, amikor a csornai családhoz kihelyezett Galambos Pisti mellé megérkezett a Krizsik testvérpár. A három gyerek hamar barátságot kötött, és mivel nem voltak megelégedve sorsukkal, június 20-án reggel megszöktek és elindultak Budapest felé a jobb élet reményében. A három tizenéves gyerek keresését néhány napon belül elindították, de a megtalálásukat nehezítette, hogy útközben új ruhadarabokat kaptak, így a menhelyi szürke uniformisukról már nem lehetett őket beazonosítani. A cikkből kiderül, megtalálták-e a szökevényeket.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Mikor született a testvérpár egyik tagja, Krizsik Janika?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.


Helytörténeti morzsák 19.: Újszerű tornászat
(Nyugatmagyarország, 1934. február 12. 3. o.)


A vírushelyzetre való tekintettel az elmúlt hónapokban sokan nem mozogtunk eleget, így ezt pótolandó egy újszerű tornagyakorlatot osztunk meg Önökkel 1934-ből. A „könnyed, grációzus, mulatságos” módszer ötletgazdája Edi Polc. Feltalált egy labdát, amelynek felületét 14 szemölcsalakú emelkedés borította. A szakember szerint a tornaszer helyes és módszeres használatával hihetetlen mértékű izmosodás érhető el rövid idő alatt. Mozgékonyságot és gyorsaságot is fejleszt, hiszen ahogy megfogalmazta az „egyedülálló” technikai lényegét: „mindenkinek, aki labdáját leejti, bárhova is guruljon az, maga-magának kell érte mennie, érte hajolnia.” A gyakorlatok könyv formájában is megjelentek és számos bemutatón népszerűsítette a módszert a szakember. Kipróbálás előtt javasoljuk a cikk elolvasását.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Melyik amerikai településen tartott kurzust Edi Polc 1933-ban?

Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.

Helytörténeti morzsák 18.: „Óriási” léghajóforgalom városunk felett
(Szombathelyi Újság, 1898. május 22. 6. o.; 1898. szeptember 4. 6. o.)

Az 1898-as év közepén két léghajó megjelenéséről is tudósított a Szombathelyi Újság. Május 14-én bécsi léghajós tisztek szálltak le a koltai erdő mellett. A földet érést nagy érdeklődés kísérte: a Tanán időző Széchenyi Imre gróf és társasága meglátva a léghajót biciklire pattantak és Koltára siettek, hogy találkozhassanak a legénységgel. Szeptember 2-án egy hatalmas katonai léghajó jelent meg Sárvár felett. Olyan alacsonyan haladt, hogy a földről szabad szemmel is jól lehetett látni az utasokat. Délután 2-kor már Körmend felett „úszott”, majd a hegyháthodászi határban landolt. Érdekes módon itt is akadt kerékpáros kísérőjük Hodossy Gyula személyében. A cikkben elolvashatják, honnan érkeztek és hova távoztak a léghajók a Vas megyei megjelenés után.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

 
Hányan utaztak a Bécsből indult léghajón?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.


Helytörténeti morzsák 17.: Sarolta hercegnő városunkban
(Szombathelyi Újság, 1898. október 9. 5. o.)

1898. október 2-án illusztris személyek érkeztek Répcelakra a Magyar Királyi Államvasutak különvonatával. Másnap Szombathelyre látogattak, hogy megtekintsék a fejlődő várost. Saroltát, a német császár nővérét és a hercegnő férjét többen elkísérték, így Röder báró, Posadolfsky-Wehner Silvius gróf és neje, Radó Katinka, valamint Abecken k. a. udvarhölgy. A díszes kompánia először a lovassági laktanyába hajtatott, ahol megnézték a kaszárnya helyiségeit és díszszemlén vettek részt. „Az ezred díszfelvonulásban haladt el a herczegi pár előtt, majd néhány érdekes gyakorlatot mutattak be derék huszárjaink.” A „24 terítésű fényes ebédet” a Vasmegyei Kaszinóban fogyasztották el. A szombathelyi látogatás további részleteit elolvashatják a cikkben.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Mi volt a titulusa Röder bárónak?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.


Helytörténeti morzsák 16.: A bűvös kecske
(Szombathelyi Újság, 1898. május 1. 7. o.)

A történet Gérce községben kezdődött, ahol egy Torcsok nevű jómódú gazda felesége megbetegedett és az orvos kecsketejet írt fel neki. A gazda rögtön kecske után nézett, és talált is egyet Sáriban. Az üzlet után, hazafelé megszomjazott, így betért a herpenyői csárdába, ahol a kocsmárosnak – aki jó ismerőse volt – elmesélte, mi járatban van. Más sem kellett a furfangos barátnak, tréfából kicserélte a fejős kecskét bakkecskére. Torcsok hazaérve örömmel újságolta el feleségének, hogy milyen jó vásárt csinált. Mikor azonban megpróbálták megfejni a kecskét, kiderült, hogy a kecske bakkecske. Torcsok így kénytelen volt újra útra kelni, de szerencsétlenségére ismét betért a herpenyői kocsmába, ahol vendéglős barátja visszacserélte a bakkecskét fejősre. Így amikor a gazda Sáriba ért, hogy reklamáljon, nagy megdöbbenésére a kecske újra fejős kecske volt. Ismét elindult hát hazafelé, de a csárda ismét útba esett… A cikkből elolvashatják, hányszor fordult a gazda a „bűvös” kecskével Gérce és Sári között.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Hányszor tette meg Torcsok az utat Gérce és Sári között?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.

Helytörténeti morzsák 15.Katonák, rendőrök és civilek harca
(Szombathelyi Újság, 1898. február 27. 11. o.)

1897. augusztus 20-án Pájer István helyi kőműveslegény és féltestvére, Soós Miklós katona hazafelé tartottak a jól megérdemelt féldecijük után, amikor szembe találkoztak Léderer Károly őrmesterrel, aki szóvá tette a katona hanyag ruházatát. Ezt Pájer nehezményezte és védve rokona „becsületét”, kétszer arcul ütötte Léderer Károlyt. A tiszt ezt nem hagyta annyiban és a kardjáért nyúlt, mire a két jómadár elszelelt. Az őrmester ezt követően a rendőrségre ment, ahol feljelentette Pájert és Soóst. A rendőrök a Soós család Gyöngyös utca 13. számú lakására mentek, ahol megpróbálták letartóztatni őket. A cikkből kiderül, mi lett a hatósági akció vége és hogyan került végül a vádlottak padjára a mészároslegényen és a katonán kívül Soós János, Soós Jánosné és özv. Pájer Jánosné is.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Hány hónapos elzárásra ítélték Pájer Istvánt?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.

Helytörténeti morzsák 14.: Szélhámos „chameleon”
(Szombathelyi Újság, 1898. január 1. 8. o.)

Az 1898-as évek elején a csendőrség elfogta az egy éve körözés alatt álló, németperesztegi illetőségű szélhámost, Tóth (Toronyi) Gézát. Bűnlajstroma olyan hosszú volt, hogy az újságban is két hasábban jelent meg. Szinte művészi szintre emelte az emberek megtévesztését. Először Hegykőn –
marhakereskedőnek adva ki magát – elcsábította Haspel Ilkát, akinek nemcsak a szívét, hanem aranygyűrűjét és 15 Ft készpénzét is elrabolta. Még aznap a kapuvári Szücs Jánosnéhoz kopogtatott be a soproni fegyház küldöttjének mondva magát. Pénzt akart kicsikarni az özvegytől azzal az ígérettel, hogy szabadlábra helyezteti a fiát, de az asszony gyanút fogott, így Tóth Géza továbbállt. Hamarosan a rábabogyoszlói Hetyéry György birtokán jelent meg, ahol földbirtokosként és marhakereskedőként mutatkozott be, és rögtön szemet vetett a házigazda egyik lányára. Valószínűleg itt sem szerelemből kérte meg a leány kezét, hiszen amikor az „igényelt” 50 Ft-os kölcsönt a jövendő após megtagadta, Tóth Géza sértődötten távozott. Az egy évig tartó csalássorozat részleteit elolvashatják a tudósításban.


Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Hány forintot csalt ki Tóth Géza a szombathelyi takarékpénztári szolgától, Molnár Sándortól?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.

Helytörténeti morzsák 13.: A Téglagyár csapatától a világhírig
(Szabad Vasmegye, 1948. január 15. 3. o.)

1948-ban egy fejkendős asszony állított be az akkori szombathelyi napilap, a Szabad Vasmegye szerkesztőségébe, ahol nagy büszkeséggel számolt be fia sikeréről, akit „igazi kapustehetségként” aposztrofáltak a francia lapok.
Róth Károly labdarúgó pályája Szombathelyről indult, a Téglagyári csapat játékosa volt, majd az SZTK-hoz igazolt. A cikk megjelenése előtt öt hónappal került a francia Blénod városának együtteséhez, ahol bravúros védéseivel hamar felhívta magára az sportklub vezetőinek figyelmét. Leigazolták, két héttel később pedig már a bajnokságban is bemutatkozott. Teljesítményének értékét nagyban növeli, hogy Magyarországon nem kapus, hanem mezőnyjátékos volt, aki a cikk írója szerint „legyőzhetetlen a magas labdákban.” További fantasztikus teljesítményéről a cikkben olvashatnak.


Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Hány éves a „csodakapus”?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.
Helytörténeti morzsák 12.: Kerékpáros világutazó Szombathelyen
(Nyugatmagyarország, 1935. augusztus 26., 3. o.) (2020. május 11.)

1935 augusztusában Ficsor István Rudolf kerékpáros világutazó érkezett a 
városba, nagy feltűnést keltve a vasárnapi korzó sokaságában. A kunsági fiatalember eredeti szakmáját tekintve pék volt. Hivatásával felhagyva, 17 éves korában gyalogosan bejárta Európát, két év alatt mintegy 40 000 kilométert megtéve. Ezután megnősült, majd indult tovább Afrikába, ahol 6000 kilométert gyalogolt. Világjárása során megtanult németül, franciául és olaszul. Szombathelyi látogatása során már következő útjáról beszélt, amelyet feleségével és kutyájával tervezett megtenni. Afrikai útjáról és következő kerékpáros kalandjáról részletesebben is olvashatnak a cikkben.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Melyik évben született Ficsor István?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.

Helytörténeti morzsák 11.: Szombathelyé a lexikonvásárlási és -olvasási rekord
(Nyugatmagyarország, 1936. június 2., 3. o.)

Az 1936-ban megjelent cikk szerint Szombathely kultúrváros jellegét ékesen bizonyítja közintézményeinek, iskoláinak és irodalmi, művészi és zenei rendezvényeinek sokasága. A magyar könyvkiadók könyvnapi közlése alapján azonban ebben az időszakban volt még egy mutató, amelyben a város verhetetlennek bizonyult. Az akkori statisztikák szerint – a vidéki városok közül – itt vásároltak a legtöbbet az újonnan megjelent Révai Kis Lexikonból. Az összesítés szerint minden kilencvenedik ember birtokolta e jeles művet. Számos nagyvárost – Debrecent, Kecskemétet, Szegedet, Székesfehérvárt, Sopront, Győrt – maga mögé utasítva érte el a vasi megyeszékhely ezt a rekordot, amely igazán jó reklámnak bizonyult a könyvnap előtt.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Hány darab lexikon fogyott el Szombathelyen?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.

Helytörténeti morzsák 10.: "Légitámadás" Szentgotthárd ellen
(Nyugatmagyarország, 1933. szeptember 4., 3. o.)

Magyarországon elsőként Szentgotthárdon mutatkozott be a polgári légvédelem egy szabályos légitámadás keretében. A látványosságokban és izgalmakban bővelkedő program apropóját a helyi tűzoltóegyesület fennállásának 60 éves évfordulója adta. A szombathelyi sportiskola repülőgépeinek „támadását” a cisztercita templom tornyából fellőtt rakéta jelezte. A protokollnak megfelelően a „légitámadást” azonnal jelezték telefonon, és gázmaszkos tűzoltók szállták meg a középületeket. A mintegy félórás gyakorlat részletei a korabeli tudósításban olvashatóak.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Hány tűzoltó érkezett az ünnepségre?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.


Helytörténeti morzsák 9.: Regényes házasság
(Nyugatmagyarország, 1934. december 3., 4. o.)

A híres-neves sárvári Eőry família neve ismerős lehet sokak számára, de azt kevesen tudják, hogy a család egyik tagja a világot jelentő deszkákat választotta, mint operettszínésznő. Eőry Erzsiről van szó, aki két évig az Operettszínház tagja volt, majd 1934-ben különböző színházakban vendégszerepelt és a kritikusok komoly karriert jósoltak neki. A sors azonban közbeszólt, Erzsi felhagyott a színészmesterséggel egy botáviai ültetvényes miatt. Budapesten ismerkedett meg a dúsgazdag holland milliomossal és nem hezitált: pár hét alatt eljegyezte magát a fiatalemberrel, aki a kor etikettjének megfelelően – a tudósítás szerint – már hozzátartozóitól is megkérte a kezét. A „házassági szenzáció” részleteit a cikkben elolvashatják.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Hol járt Budapest előtt a holland milliomos?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.

Helytörténeti morzsák 8.: „A lenge öltözető beduin lányok fotóit 
megtarthatja, csak a sivatagot hozza vissza nekem.”
(Nyugatmagyarország, 1935. szeptember 30., 2.o.)

Almásy László Ede borostyánkői születésű (tehát földink) Afrika-kutatót érzékeny veszteség érte 1935 szeptemberében, egy budapesti látogatása során. A Földrajzi Intézetbe tartott, szabályosan leparkolta kairói rendszámú autóját a Szerb utcában, majd belépett az épületbe. Kádár László urat kereste, akinek 1000 darab fotót szeretett volna átadni, amelyeket automobiljában hagyott. Mikor néhány perc múlva visszament, döbbenten vette észre, hogy a fotók eltűntek, és lába kelt az Afrika-kutató sapkájának és kesztyűjének is. A cikkből kiderül, milyen felajánlást tett Almásy a fotók visszaszerzése érdekében.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Melyik afrikai országban készültek a fényképek?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.


Helytörténeti morzsák 7.: A „sportherceg”megbukott villaépítési terve
(Nyugatmagyarország, 1935. október 14., 3. o.)
Szalainé Bodor Edit / 2020. április 23.

 
„Budapestnek havonta jut egy herceg, egy sztár, egy milliomos, egy maharadzsa. Sőt a vidéknek is.” 1935-ben Vas megyének a hírességek közül Juszuf Kemal egyiptomi herceg jutott, aki a tudósítás szerint nagyszerűen érezte magát az alsószelestei Baich család birtokán. A herceg kizárólag a sportnak élt, ezért emlegették „sporthercegként.” Az egyiptomi alkirály legközelebbi rokona a testedzésen kívül bevásárlásokkal és utazásokkal múlatta napjait. Szombathelyen is járt, ahol egy előkelő cégnél tetemes összegért vásárolt, természetesen sportöltönyöket. A vidéki élet olyannyira megtetszett neki, hogy fontolóra vette egy villa építését is. Fényűző mindennapjairól, valamint a tervezett „beruházás” meghiúsulásáról is olvashatnak a cikkben.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Mekkora borravalót adott egy bevásárlása során az őt kiszolgáló
alkalmazottnak?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.

Helytörténeti morzsák 6.: Petőfi-fénykép Szombathelyen
(Nyugatmagyarország, 1937. július 5., 2. o.)
Szalainé Bodor Edit / 2020. április 20.


1937-ben óriási szenzációként hozta le – a Vasi Szemle című folyóirat közlése alapján – a Nyugatmagyarország, hogy Szombathelyen van Petőfi Sándor költő egyetlen eredeti fotója 1844-ből. A cikk szerint a fényképet N. Stokmann et Troché temesvári fényképíró mester készítette. 1937-beli tulajdonosához (akinek nevét nem hozták nyilvánosságra) Pajor Pál festőművésztől, régiségkereskedőtől került a kép, de a szerző szerint nem tisztázott, hogy mikor és hogyan jutott az egyedülálló relikvia Szombathelyre. Erre a talányra, sajnos, az újságcikkben sem kapunk választ.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Ki szerkesztette a Vasi Szemle című lapot 1937-ben?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.


Helytörténeti morzsák 5.: Marónisütőből dollármilliomos
(Nyugatmagyarország, 1937. május 31., 3. o.)
Szalainé Bodor Edit / 2020. április 16.

Maichin Rudolf élete – akiről a cikk szól – szó szerint egy megvalósult amerikai álom. A Laibachból Szombathelyre érkezett fiatalembernek az Uránia-udvarban volt üzlete, ahol asztali maróni sütőjén készítette ízletes, tiroli sült gesztenyéjét. Mikor azonban a gazdasági élet hanyatlani kezdett, édesanyjával együtt kivándorolt Amerikába. Hamarosan – persze rengeteg munkával – egy kis tőkére tett szert, így két lengyel izraelita társaságában szövőgyárat alapított, amely az írás születésekor már mintegy 500 munkást foglalkoztatott. 1937-ben mégsem csak sikeres élete miatt került az újság hasábjára, hanem mert Szombathelyre érkezett, hogy meglátogassa ismerőseit. Életéről és látogatásáról részletesebben a cikkben olvashatnak.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Hol szállt meg a marónisütőből lett dollármilliomos?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.


Helytörténeti morzsák 4.: Két fagylaltos nem fér meg egy utcában
(Hír, 1929. augusztus 31., 3. o.)
Szalainé Bodor Edit / 2020. április 13.

Ki hinné, hogy a nyári melegek hűsítő finomsága, a fagylalt körül is vita, sőt verekedés robbanhat ki? Az eset felgöngyölítéséhez tudnunk kell, hogy 1929-ben a fagylaltosok felosztották egymás között a város területét, és szigorúan tilos volt más területére merészkedni. Az újságírói tudósítás szerint egyik vitát a következő váltotta ki: „egy kórházi orvos meginvitált egy fagylaltost, aki azonban elmulasztotta a biztos vevő átengedését, hanem bement a társa rajonjába.” Az eset pikantériáját tovább növeli, hogy a két fagylaltos rokonságban állt egymással. Hogy mi lett az összeszólalkozás vége, a cikkből kiderül.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Melyik utcában történt az eset?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.

Helytörténeti morzsák 3.: Nemzetközi esküvő Szombathelyen
(Nyugatmagyarország, 1938. március 7., 3. o.)
Szalainé Bodor Edit / 2020. április 9.

1938. márciusban egy érdekes esküvőre került sor Szombathelyen: londoni vőlegény és berlini menyasszony fogadott egymásnak örök hűséget. A cikk szerint fél Európa diplomáciáját mozgósítani kellett, külön külügyminiszteri és igazságügyminiszteri engedély kellett a ceremónia lebonyolításához.
Vajon miért a vasi megyeszékhelyet választották?
A cikkben szereplő fiatalember, Krasznai-Krausz Andor Szombathelyen született. (Aki nyitott szemmel járja az utcákat, emléktáblájával is találkozhatott szülőházának falán, a Király utca 5. szám alatt.) A Premontrei gimnázium elvégzése után a fővárosban jogot hallgatott, majd Münchenbe költözött fényképészetet és filmezést tanulni. 1937-ben politikai menekültként érkezett Londonba, ahol egy évvel később feleségével Focal Press néven kiadóvállalatot alapított, amelyet 1978-ig vezetett. 1989 karácsonyán halt meg az angliai Buckinghamshire-ben. (Forrás és részletes életrajz: szombathelypont.hu)
Az életrajzi részletből kiderül, hogy Krasznai-Krausz Andor Londonba érkezése és a Focal Press kiadó alapítása közötti időszakban került sor az esküvői szertartásra, és a szülőváros meglátogatására, mindez egy nap alatt zajlott le. Az ifjú pár a vasárnap megtartott esemény után hétfőn már utazott is vissza Angliába. Az esküvő részletei a cikkben olvashatóak.


Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Hogy hívták a szertartást végző anyakönyvvezetőt?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.


Helytörténeti morzsák 2.: A Szombathelyi Szépítő Egyesület reklámötlete
(Nyugatmagyarország, 1938. május 2., 3. o.)
Szalainé Bodor Edit / 2020. április 6.

1938-ban a Szombathelyi Szépítő Egyesület – az oladi kilátótorony látogatószáma növelésének szándékával – a reklámnak egy rendkívül ötletes formáját eszelte ki. Felkérte a helyi kereskedőket, ajánljanak fel árucikkeket, hogy az egyesület a torony látogatói közül minden elsőt és tizediket jutalomban részesíthessen. A premierre 1938. május 1-jén került sor. Már hajnali fél 5-kor tíz fiatalember várta a nyitást, és persze a jutalmat. A pénztárnyitás után megváltották jegyüket, és „már kezükbe is nyomtak egy kecskeméti barackpálinkát.” Hamarosan újabb vendégek távoztak fügével, szappannal, kozmetikai cikkekkel, cukorral… Ha meg szeretné tudni, vajon bevált-e a reklámötlet, olvassa el a cikket.

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!

Hányan látogattak ki a kilátóhoz délelőtt 10 óráig?
Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.


Helytörténeti morzsák 1.: Oktatási reformok 1938-ból
(Nyugatmagyarország, 1938. augusztus 29., 5. o.)

Szalainé Bodor Edit / 2020. április 2.

Az első hír, amelyet megosztunk Önökkel 1938. augusztus 29-én jelent meg a Nyugatmagyarország című hetilapban és a jelenlegi helyzetben kissé aktuális is. Miért is? A veszélyhelyzetre figyelemmel a magyar közoktatási rendszerben 2020. március 16-tól bevezetett tantermen kívüli digitális oktatási forma hasonló váltást hozott a nebulók körében, mint 1938-ban az a minisztériumi határozat, amely eltörölte a palatáblák használatát. A cél az oktatás olcsóbbá tétele volt, hiszen akkor is óriási anyagi terhet rótt a szülőkre az iskolakezdés. (A palatábla ára 40-50 fillérnél kezdődött és rendkívül törékeny is volt. Az irkalap 6 fillérbe került.) A másik reformintézkedés a zsinórírás bevezetése volt, amelyet általánosan kötelezővé tettek a régi dőlt írás helyett. Ez utóbbi intézkedéssel kapcsolatban az újságíró kissé epésen jegyzi meg, hogy „a zsinórírást persze előzőleg meg kellett tanulniuk a tanítóknak is, nagyrészük ezzel szórakozott a nyári vakáció alatt.”

Az eredeti cikk olvasásához kattintsanak a képre!


Mi olvasható a cikkben a középiskolai tankönyvek használatáról?

Válaszadáshoz kattintson ide és töltse ki a megjelenő űrlapot!
A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között értékes könyveket sorsolunk ki.

Szent Márton temetői séta
Szalainé Bodor Edit / 2020. július 7.

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja és a Szombathelyi Szépítő Egyesület a következő időpontokban ismét sétákat szervez a Szent Márton úti temetőbe, Orbán Róbert helytörténész vezetésével.
2020. július 10. (péntek) – A temető legrégebbi síremlékei
2020. július 24. (péntek) – Szimbólumok az 1920-30-as évek síremlékein

A vezetések 16.30-kor indulnak a temető bejáratától. A részvétel ingyenes, előzetes regisztráció nincs.
Eső esetén a programok elmaradnak és egy későbbi időpontban kerülnek megszervezésre.

Séta a szombathelyi zsidó temetőben
Szalainé Bodor Edit / 2020. július 7.

Időpontok:

2020. július 16. (csütörtök) 16.30
2020. július 30. (csütörtök) 16.30
2020. augusztus 6. (csütörtök) 16.30


Találkozási pont:
a zsidó temető bejárata, Szombathely, Bercsényi Miklós utca 28.
A sétát vezeti: Mayer László, a Vasi Szemle főszerkesztője
A sétához előzetes regisztráció szükséges, amelyet július 15-ig várunk a bedit@bdmk.hu e-mail címen
vagy a 94/513-534-es telefonszámon. Eső esetén a séták elmaradnak és későbbi időpontban kerülnek meghirdetésre.
Szervezők: Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja ♦ Szombathelyi Szépítő Egyesület ♦ Szombathelyi Zsidó Hitközség
FIGYELEM! A Séta a zsidó temetőben programjainkon CSAK AZ ELŐZETESEN REGISZTRÁLT ÉRDEKLŐDŐK tudnak részt venni! A temető mérete és a sírok közötti szűk járás miatt a résztvevők számát 30 főben maximalizáltuk. Előzetes regisztráció nélkül és létszám felett senkit nem tudunk a temetőbe beengedni.

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
és a Vasi Múzeumbarát Egylet
sok szeretettel meghívja Önt, kedves családját, barátait

Tangl Balázs történész (Smidt Múzeum)


A szombathelyi huszárlaktanya története a dualizmus korában
című előadására

Időpont: 2020. február 26. (szerda) 17 óra

A szebb napokat is megélt szombathelyi lovassági laktanya egykor a város dísze volt. Az 1889 októberében átadott, több mint 40 kataszteri holdon elterülő, közel három tucat épület majd negyedszázadon keresztül adott otthont a cs. és kir. 11. huszárezrednek, Vas vármegye egyik háziezredének. Felépülésével a vidék lakosságának egyik legsúlyosabb, évszázados terhét sikerült végleg megszüntetni: az egyenkénti beszállásolást.
A lovassági laktanya felépítésének gondolata lényegében az 1867-es kiegyezéstől kezdődően folyamatosan napirenden volt, azt azonban csak az 1879-es beszállásolási reform tette lehetővé. Noha a vármegyei közgyűlés már 1881-ben határozott a felépítéséről, az végül csak nyolc évvel később készült el. Ennek oka az anyagiak mellett az volt, hogy Szombathely mellett más települések is aspiráltak a laktanyára: Kőszeg és Rohonc, ahol az 1880-as években a lovasság állomásozott, nem szerette volna elveszteni helyőrségét. A vármegye közgyűlése a döntést végül 1885-ben hozta meg az akkori
Magyarország egyik legnagyobb laktanyájának a felépítéséről. Noha méretei már átadásakor impozánsak voltak, a világháborúig még több alkalommal bővíteni kellett.
Az előadás során a hallgatók nemcsak a laktanya építésének történetével, a körülötte folyó vitákkal, kialakításával, ké-sőbbi bővítéseivel ismerkedhetnek meg, hanem annak eddig kevésbé ismert hátterével: a katonai beszállásolás korabeli gyakorlatával, jogszabályi hátterével és annak Vas vármegyei jellemzőivel, végül pedig a laktanyaépítés monarchiabeli jellegzetességeivel.


A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
sok szeretettel meghívja Önt, kedves családját, barátait
 
Dr. Kiss Gábor régész
 
A Szent Márton-templom építéstörténete
 című előadására
 
Időpont: 2019. november 14. (csütörtök) 17 óra
Helyszín: BDK, IV. emeleti előadóterem

 
Szombathely kétségtelenül legrégebbi, ma is álló épülete a Szent Márton-templom. Pontosabban fogalmazva: a mai korai barokk épület a 11. században emelt részleteket is magában foglal. Ám ezek alatt még korábbi századokból származó épületekre utaló nyomokat is felszínre hozott a régészeti ásatás. A város ősi plébániatemplomának eredete még a római korba nyúlik vissza, és az minden bizonnyal a 303-ban eltemetett Quirinus vértanú püspök sírépületéből fejlődött ki, számtalan átépítést követően. Ezek közül a fontosabbak a következők:
  • 4. századi római sírépület
  • 9. századi Karoling-kori templom
  • 11. századi eleji faszerkezetű templom
  • 11. század végi román stílusú téglatemplom
  • 13-14. századi késő román stílusú bővítések
  • 15-16. századi gótikus stílusú bővítések
  • 1606-1638: A gótikus templom javításai
  • 1638-1668: A domonkosok első barokk stílusú építkezései
  • 1668-1674: Az új kora barokk stílusú templom felépítése
  • 1730-1760: Az épület részbeni átalakítása
  • 1724: Az új oratórium építése
  • 1930-1931: Az épület megnagyobbítása
Az előadás keretében ezeket a fejlődési lépcsőket járjuk végig.

Kegyeleti séta a Szent Márton úti temetőben
2019. október 30. szerda 16:30 óra

Halottak napja közeledtével kegyeleti sétára hívja Szombathely régi temetőjébe a város múltja iránt érdeklődőket a Vasi Múzeumbarát Egylet, a BDK helytörténeti klubja és a Szombathelyi Szépítő Egyesület.
Orbán Róbert helytörténész vezetésével
olyan síremlékeket keresünk fel,
amelyek Szombathely egykori közéleti szereplőinek
nyughelyei, vagy művészi alkotásként figyelmet érdemelnek.


Találkozás a temető bejáratánál.
Kérjük a résztvevőket,
szíveskedjenek néhány mécsest magukkal hozni!
A séta során terveink szerint, az alábbi személyekre emlékezünk: Kárpáti Kelemen premontrei kanonok, Kapossy János levéltáros, művészettörténész, Varasdy Károly polgármester, a Szépítő Egyesület első elnöke, Balogh Gyula levéltáros, Knebel Ferenc és boldogházi Kiss Zoltán fotográfusok, Mayer Ede gépgyáros, Hudetz József kőfaragó, aki a temető síremlékei közül a legtöbbet készítette, Bodányi Ödön városi főmérnök, Kisfaludy József rendőrkapitány, dr. Dunst János helyettes polgármester, a Dalos Egyesület elnöke, Greisinger Ottóné, a leánynevelés és a polgári nőmozgalom kiemelkedő alakja. Elsétálunk Véder Mihály tüzértábornok, Füredi József munkaszolgálatos, Szabó István és Szép Gyula 1956-os mártír nemzetőrök sírjai mellett. A művészi alkotásként figyelmet érdemlő két síremlék: Hidassy Krisztina és a Jüsztl család síremléke (Merkly Ferenc, illetve Sződy Szilárd alkotása).

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
szeretettel várja Önt, kedves családját és barátait
 
2019. október 10-én 17 órára
 
Feiszt György levéltáros
Dívák és bonvivánok Vas megyében
című előadására
Dívák
Márkus Emília
Honthy Hanna
Németh Mária
Karády Katalin
 
Bonvivánok
Somlay Artúr
Páger Antal
Jávor Pál
Benkő Gyula
Bodor Tibor
Keres Emil
Horváth József

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja,
a Vasi Múzeumbarát Egylet
és a H+ Média és Kulturális Egyesület
sok szeretettel várja Önt és kedves barátait

Filmbe mentett emlékezet
című programjára

Évfordulós beszélgetés
Boros Ferenc és Horváth Zoltán alkotópárossal

Moderátor:
Lovass Tibor,
a Helyi Televíziók Országos Egyesületének elnöke

Időpont:
2019. szeptember 18. (szerda) 17 óra
Boros Ferenc és Horváth Zoltán függetlenfilmes alkotópáros 15 éve készít helytörténeti dokumentum- és ismeretterjesztő filmeket. Ezen idő alatt több mint 30 alkotást forgattak. Számos országos és nemzetközi fesztiválon megfordultak, amelyeken közel 70 díjat gyűjtöttek be. Specialitásuk Vas megye ismert személyiségeinek (Dr. Kuntár Lajos, Gál Ferusz József, Gazdag Erzsi, Nagy Marianna, Csonka Ernő, Spiegler Elemér, Ferkovics József, Dr. Széll Kálmán, Fűzfa Balázs, Szendiszűcs István, Devecz Oszkár, Varecza László) mozgóképes megörökítése. Feldolgozták többek között a szombathelyi és répcelaki ’56-os eseményeket, a szombathelyi rendszerváltás és a répcelaki árvíz történetét. Fontosnak tartják az élő közösségek bemutatását, értéket mentenek, megőrzik a múltat, KORDOKUMENTÁLNAK.

A márka neve: Savaria - Szombathely
A Magyar Nemzeti Levéltár,
a Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
és a Vasi Múzeumbarát Egylet kiállítása
Helyszín:
MNL Vas Megyei Levéltára kiállítóterme
Szombathely, Hefele Menyhért u. 1.


Sok szeretettel várjuk a MNL Vas Megyei Levéltárban
megrendezett kiállításra, melynek keretében olyan
19-20. századi dokumentumok és tárgyak kerültek bemutatásra amelyeken a Savaria vagy Sabaria, illetve a Szombathely nevek
fő helyen, mintegy márkajelzésként, napjaink divatos kifejezését
használva „brandként” szerepelnek. A magánszemélyektől, helyi
gyűjtőktől és közgyűjteményekből összeválogatott legszebb,
legkifejezőbb darabok 2019. október 4-ig lesznek láthatók.
A tárlat egyik szervezője a könyvtár helytörténeti klubja.

A Ki játszik ilyet? című játékkiállítás véget ért!

A tárlathoz felajánlott játékokat és fotókat
2019. június 24-től lehet elvinni.
Kérünk Mindenkit, hogy a tárlat szervezőjével,
Szalainé Bodor Edittel (94/513-534, bedit@bdmk.hu)
előzetesen legyenek szívesek időpontot egyeztetni.
A relikviák visszaadását csak a kolléganő intézheti
a kitöltött átadási-átvételi elismervények alapján.
Megértésüket köszönjük!

Séta a szombathelyi zsidó temetőben
 
Időpontok:
2019. május 30. (csütörtök) 16.30 ELMARAD!

2019. június 6. (csütörtök) 16.30 - A létszám betelt!
2019. június 12. (szerda) 16.30 - A létszám betelt!
2019. június 13. (csütörtök) 16.30 - A létszám betelt!
2019. szeptember 5. (csütörtök) 16.30 - A létszám betelt!
2019. szeptember 12. (csütörtök) 16.30 - A létszám betelt!
2019. szeptember 18. (szerda) 16.30 - A létszám betelt!

 
Találkozási pont:
a zsidó temető bejárata, Szombathely, Bercsényi Miklós utca 28.
A sétát vezeti: Mayer László levéltáros
 A sétához előzetes regisztráció szükséges,
amelyet július 31-ig várunk a bedit@bdmk.hu e-mail címen.
Eső esetén a séták elmaradnak és későbbi időpontban kerülnek meghirdetésre.
 
Szervezők:
Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja 
♦ Szombathelyi Szépítő Egyesület
Fallal övezett területen, a Bercsényi Miklós utca 28. szám alatt terül el a szombathelyi zsidó temető, amely az 1820-as évek végétől napjainkig folyamatosan használt temetkezési hely. A séta során a helyi izraelita közösség, a hitközség és a város históriájába ágyazva az érdeklődők hallhatnak a sírkert keletkezésének és területi bővülésének történetéről, a halottakhoz kapcsolódó vallási parancsokról és szokásokról, a Chevra Kadisa – Szentegylet, temetkezési és betegsegélyezési feladatokat ellátó egyesület – tevékenységéről.
Ez a bejárás alkalmat ad arra is, hogy a résztvevők megtekinthessék az ortodox–neológ szakadás után két részre osztott temetkezési helyen nyugvó, a közösség életében jelentős személyek – többek között az első rabbi, Kőnigsberger Lajos vagy az országos hírű kántor, Goldstein Mále – és családok – például Deutsch, Feldmann, Geist, Grünwald, Hoffmann, Kovács, Mayer, Philipp, Pick, Stadler, Weisz família – síremlékeit, illetve a munkaszolgálat során és a haláltáborokban elpusztult holokauszt áldozatok jelképes monumentumait.
A héber, gót betűs német vagy magyar feliratok böngészése és a rajtuk található szimbólumok – áldást osztó kéz, korsó, persely, korona, fa, madár stb. – megfejtése, a zsidó temető megismerése egyrészt főhajtás az elhunytak emléke előtt, másrészt érdekes időutazást kínál városunk múltjába és – nem utolsó sorban – esztétikai mozaikokat villant fel az „élet háza” művészetéből.

A középkori Banafölde birtok
megismételt határjárása


Időpont:
2019. május 24. péntek 16.30 (esőnap: május 31.)
Találkozási pont:
Szombathely, Szent Márton tér, Szent Márton kútja

A határjárást vezeti:
dr. Kiss Gábor régész

  A sétához ajánlott az előzetes regisztráció (bedit@bdmk.hu)
 
Szervezők:
Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja

Vasi Múzeumbarát Egylet

Útvonal
Szent Márton tér – Barátság utca – Mikes Kelemen utca –
Károlyi Antal utca – Gyöngyös parti kutyafuttató – Négyesi utca 
Rumi út – Mátyás király út – Légszeszgyár utca – Aréna utca –
Szent Erzsébet tér – Szent Márton utca – Király utca – Honvéd út –
Dr. Pável Ágoston sétány – Gyöngyösparti sétány –
Szent Márton utca – Szent Márton tér
Banafölde annak a később Szőkeföldének nevezett birtoknak a korábbi neve, amelynek emlékét ma már csak egy kis utca, a Szőkeföldi utca neve őrzi. Ezt a földterületet birtokba adásakor a korabeli jogszokásnak megfelelően egy határjárás keretében járták körbe, amikor az érdekelt felek és a tanúk előtt hivatalos személyek rögzítették annak határait. A tényeket 1360. június 15-én a zalai konvent (a zalavári bencés apátság szerzetesi közössége), mint az akkor királyi felügyelet alatt álló közjegyzői hivatalként működő egyik hiteleshely foglalta írásba, azaz adott ki róla közhitelű jogiratot (oklevelet), amelyiknek egyik példányát saját levéltárában meg is őrizte.
Szombathely tekintetében ez az egyedüli olyan középkori határjárás, amely a település akkori belterületéről nélkülözhetetlen adatokat őrzött meg. E rendkívüli forrás nagy segítségünkre volt a hajdani város rekonstrukciójának megrajzolásakor. Ez alkalo
mmal tehát a nagy kiterjedésű Banafölde birtok belvároshoz közeli részét, a későbbi Szőke-földe területét járjuk körbe.
Megnézzük a határjárás pontjait, és felidézzük azokat az objektumokat (épületeket és egyéb tereptárgyakat), amelyet a határjárást végzők akkor, a 14. század derekán láthattak. Munkánk végeztével pedig – a bevett középkori szokásnak megfelelően – nem maradhat el az áldomás sem!

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
sok szeretettel vár minden érdeklődőt
2019. május 23-án (csütörtökön) 17 órakor a

Ki játszik ilyet?
című retro gyermekportré és gyermekjáték kiállítás megnyitójára

A tárlatot megnyitja Dr. Illés Péter etnológus

A tárlat megtekinthető 2019. június 15-ig
a könyvtár nyitvatartási idejében


Kiállítóink
Ávár Mária
Dr. Balogh Lajos
Balogh Józsefné
Boros Miklós
Dobolánné Ács Rozália
Dobos Rita
Dobos Imréné
Edőcs Judit
Fa Józsefné
Fehér Csabáné
Fülöp Tibor
Harangozó Péter
Heckenast Gusztáv
Huszár Gyuláné
Imre Győzőné
Dr. Kaczmarski János
Dr. Kalocsai Péter
Kiss-Bozzay Katalin
Korinek Edina
Dr. Köbölkuti Katalin
Krisztik Pálné
Lasics Judit
Magyar Sándorné
Nagymiklósi Józsefné
Novák Natália
Pajor István
Pittmann Lászlóné
Pozsgai József
Sélleyné Kondor Rozália
Spiegler Tibor
Dr. Szabó Istvánné
Szigetváry Katalin
Tóth Erika
Tóth Józsefné
Tuider András
Zsigri Mária
Varga Gabriella
Varga Sándor
Vigh Józsefné
Wiktora Antal

Külön köszönjük Forgó Marianna Márta kecskeméti képes levelezőlap és kártyanaptár gyűjtőnek,
hogy a Gyermekképek és a 20-30-as évek gyermekei című összeállítását bemutathatjuk a tárlaton.

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
sok szeretettel vár minden érdeklődőt
2019. május 15-én 17 órakor
 
Várnainé Balogh Beáta régésztechnikus
Savaria, az eltűnt színek városa

című előadására
  
Helyszín: 
Helyszín: BDK, IV. emeleti előadóterem
Ha az antik világ ránk maradt épületeire gondolunk, legtöbbször hófehér márvány templomok és szobrok jutnak az eszünkbe, pedig az ókori világ tobzódott a színek fantasztikus tarkaságában. Savaria épületei sem voltak olyan hófehérek, mint azt az Iseum helyreállított szentélyére nézve gondolnánk! A színeknek annyi árnyalata volt, hogy össze sem számolhatták a savariai polgárok. S hogy honnan tudhatjuk ezt manapság?! Vitathatatlan forrásként ott van nekünk egy vulkán hamuja alól kiszabadított színpompás város, Pompei, melynek épületei megőrizték számunkra egy letűnt világ csodás színharmóniáját.
Szombathelyen 1937-től kezdve kerülnek elő az ókori belváros és a keleti szentélykörzet területéről falfestmény- és vakolattöredékek.  Az elmúlt 60 évben (2000 előtt) kevés figyelmet fordítottak a színvonalas falfestmények feldolgozására és publikálására. Az Éva-malom (Rákóczi utca - Thököly utca sarka) területén 1996-ban feltárt leletegyüttes volt az, amely a kezdetét jelentette a savariai falfestmény-kutatásnak.
Napjainkig a régészeti ásatási naplók és jelentések kb. 25 lelőhellyel kapcsolatban említenek római kori falfestményeket. Ebből 8 lelőhelyen végezhető látványos feldolgozás. A falfestménnyel díszített épületek többsége középület volt (fürdő, császári palota, szentély), de a nagyobb magánházak falainak festése is gyakran előfordult. Nemcsak az épületek belső terei, hanem a külső falfelületek is díszítésre kerültek. Azonban addig míg e „képhez" hozzá­férhetünk, igencsak küzdelmes utat kell végigjárnunk. A falképek feltárása, felszedése, konzerválása, restaurálása és rekonstrukciója - szemben más emlékcsoportokkal - az előkerülés pillanatától, a kutathatóság és értelmezhetőség pillanatáig sokszor évek munkája. " Ezeket a gondolatokat dr. Zsidi Paula régész, főmuzeológus fogalmazta meg és adott ösztönzést számomra, hogy kezdjek el a Savariában feltárt római falfestmények rekonstrukciójával behatóbban foglalkozni és törekedni arra, hogy ne csak a szakma, hanem a nagyközönség is felfedezhesse városunk egykori lakóinak elveszett színpompás hétköznapjait!

Hölgyek sírjainak nyomában a Szent Márton temetőben

A Szombathelyi Szépítő Egyesület és a
Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja különleges
Anyák napi temetői sétát szervez Orbán Róbert vezetésével!

Gyülekező a Szent Márton temető bejáratánál
2019. május 2-án (csütörtökön) 16.15-kor


A sétára nem csak hölgyeket várunk!
 Tartsanak velünk! Szeretettel várunk a sétára minden érdeklődőt.


A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
és a Vasi Múzeumbarát Egylet
sok szeretettel meghívja Önt, kedves családját, barátait

Bajzik Zsolt levéltáros

A kámoni Reiszig-kastély története
című előadására

Időpont: 2019. március 27. (szerda) 17 óra
Helyszín: BDK, IV. emeleti előadóterem

 
Az ún. Reiszig-kastély történetével kapcsolatban, az elmúlt évtizedekben több olyan megállapítás jelent meg a különböző tanulmányokban, amelyek nem voltak mindig igazán pontosak. Ennek oka az lehetett, hogy nem történt meg az épület történetének levéltári forrásokon alapuló feltárása. Ezekben az írásokban közös az a megállapítás, hogy a 16. századból származik az épület. A település korai birtokosai a Kámoniak, Herényiek, Hermányiak, Vátiak, Káldyak, Patyiak közül kerültek ki, majd a későbbiekben a Botka, Virágos, Gazdag, Kutasi, Szajky, Árvai, Lindamary, Heés, Gorup, Esterházy, Thassy, Lindamary, Bernáth és Reiszig családok nevével találkozhatunk a község történetében.
A kámoni kastélyt és a hozzá tartozó birtokot tulajdonosaik számos alkalommal elzálogosították; így került a 18. század közepén a jakabfai Bernáth család tulajdonába. A 19. század folyamán házasságkötés révén jutott az uradalom a Reiszig család birtokába, akik felújították, bővítették az ódon épületet, és angolparkot, kertet és gyümölcsöst létesítettek mellette. Az 1870-es években a környező települések birtokosain kívül Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter és Széll Kálmán pénzügyminiszter is vendégeskedett a kastélyban. A Reiszig család itt őrzött műtárgyaiból több darabot kiállítottak az 1912. évi Vasvármegyei Műtörténeti Kiállításon. A második világháborút követően az épületet államosították és lakásokat alakítottak ki benne. 1960-ban műemlékké nyilvánították, de a bejegyzést 1971-ben töröltek a tulajdoni lapról. Az 1965-ben felújított egykori Reiszig-kastély 1990-ben került a szombathelyi önkormányzat tulajdonába. Az ekkor bérlakásként funkcionáló házat teljesen lelakták, ezért a kastély sorsa hosszú évekig bizonytalanná vált. A helyi védelem alá kerülő épületet 2001 őszén megvásárolta és a műemléki szempontokat figyelembe véve felújította a Tender Kft.

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
és a Vasi Múzeumbarát Egylet
sok szeretettel várja Önt, kedves családját és barátait
2019. február 27-én, szerdán 17 órakor

Dr. Gráfik Imre néprajzkutató, muzeológus
A játékok játéka: a gombfoci

című előadására
A játék az ember természetes tevékenysége. Büszkék lehetünk arra, hogy a fiúk játékai körében ismert gombfoci magyar lelemény, s a magyar diaszpóra révén terjedt el a földkerekségen. A gombfociból kialakult sportjáték; a szektorlabda pedig az egyetlen sport, amelyet a magyarok adtak a világnak. Ennek a játéknak a kultúrtörténetét vázolja föl az előadás.

Felhívás

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
2019. május 23-án
gyermekportré és gyermekjáték kiállítást nyit,
amelyre várjuk a felajánlásokat!

Ezúttal olyan tárlatra készülünk, amelyik egy sajátos világot mutat be, melyből talán már egy kicsikét ki is nőttünk, talán el is felejtettünk, de ha mélyen magunkba nézünk, kiderül, hogy hordozzuk magunkban nagyon régen és igen kedves nekünk. Ez a gyerekjátékok világa.
Hozzák el és mutassák meg nekünk a féltve őrzött gyermekkori búgócsigájukat, lendkerekes autójukat, vagy azt a titkokkal teli babaházat, amely annyi örömöt okozott a hosszú téli estéken! Tervünk az, hogy megmutassuk azoknak, akiknek nem sikerült megőrizni a gyermekkorukat megédesítő bohócfigurát, kisvasalót, hogy van még ilyen és hogy gyermekeikkel, unokáikkal újra kézbe vehessék a régi idők egy darabkáját. Jó lenne újra együtt ülni a sötétben és önfeledten nézni azt a kis vászondarabot, amelyiken kedvenc diafilmjeink hősei újra megjelennek. Szeretnénk, ha az ifjabbak kézbe vehetnék azt a négerbabát, amiért annyit könyörögtünk szüleinknek, hogy megvegyék nekünk, és a kis fehér, szirénázó mentőautót is, amiért jó magaviseletet ígértünk cserébe.

Várjuk tehát a kiállításra felajánlott darabokat 2019. április 15-éig, melyekre természetesen a legnagyobb gondossággal vigyázunk. Mivel a kiállító helyiség befogadó képessége véges, ezért most csak az 1980 előtt készült és forgalmazott gyermekjátékokat tudjuk bemutatni. Az átvett tárgyakról, szokásunkhoz híven, átvételi elismervényt adunk. A tárgyakat zárt tárolókban helyezzük el, felügyeletükről gondoskodunk. Mivel a kiállítás időtartama alatt szeretnénk iskolai csoportoknak szervezett bemutatókat tartani, ezért olyan jelentkezőket is várunk, akik hozzájárulnak, hogy a gyerekek - felügyelet mellett - ki is próbálhassák ezeket a játékszereket. 

Miket várunk? Minden 1980 előtt iparilag vagy kézműves munkával készített gyermekjátékot, amelyik ép, hiánytalan, lehetőleg működőképes. Társasjátékokat, táblajátékokat, gyermekkártyákat, mechanikusan vagy elektronikusan működő játékszereket. Bábokat és népi játékokat. Különleges méretű, vagy működésükben különleges játékokat előzetes megbeszélés, egyeztetés után tudunk fogadni.

Mi az, amit nem kérünk? Gyermekkönyveket, valamilyen szempontból veszélyes játékszereket és balesetvédelmi, illetve érintésvédelmi szempontból nem biztonságos darabokat.
 
Várjuk tehát a felajánlásokat, hogy a tavalyi gyűjtős, vagy a retro tárlathoz hasonlóan igényes kiállítást tudjunk összeállítani. Köszönjük!
 
A felajánlott játékokat 2019. április 15-éig várjuk a könyvtár nyitvatartási idejében és minden esetben személyesen Szalainé Bodor Editnek kell átadni őket. (Előzetes időpont egyeztetés: bedit@bdmk.hu vagy 513-530/559 mell.)
 
A tárlat 2019. május 23-án nyílik és június 15-éig lesz megtekinthető! Utána a játékokat tulajdonosaik visszakapják.

Felhívás a Szombathely múltja iránt érdőklődőkhöz

Tisztelt Szombathelyiek!
A Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára, a Vasi Múzeumbarát Egylet 
és a Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja „A márka neve: Savaria–Szombathely” címmel 2019-ben helytörténeti kiállítás, és ehhez kapcsolódó kísérőprogramok megrendezésére készül.
A szervezők a megyeszékhely nevét mint védjegyet használó források, információhordozók, képi és tárgyi emlékek összegyűjtésére és bemutatására vállalkoznak. A lappangó értékek felkutatásával és nyilvánosság elé tárásával formálni kívánják a Szombathelyről kialakult pozitív képet, erősítve ezzel a városlakók identitását, a településhez kötődését. A Savaria Történelmi Karnevál időszaka kiváló alkalmat kínál arra, hogy a helyi polgárok és az ide érkező látogatók egy kiállítás keretében megismerhessék azokat az emlékeket, amelyeken Szombathely neve hangsúlyozottan jelenik meg.

A szervezők olyan 19–20. századi dokumentumokat és tárgyakat keresnek, amelyeken a Savaria vagy Sabaria, illetve a Szombathely nevek fő helyen, mintegy márkajelzésként, napjaink divatos kifejezését használva „brandként” szerepenek. A magánszemélyektől, helyi gyűjtőktől és közgyűjteményekből összeválogatott legszebb, legkifejezőbb darabok 2019 augusztusában, a levéltárban megnyíló kiállításon lesznek láthatók.
A terv megvalósításához az Ön segítségére is szükség van! A szervezők várják minden helyi lakos jelentkezését, aki rendelkezik olyan, a Savaria vagy Szombathely nevet feltüntető, 2000 előtti időszakból származó dokumentummal, képpel, tárggyal, amelyet szívesen közkinccsé tenne, és a kiállítás időszakára rendelkezésre bocsátana. A tárlat végleges forgatókönyve az év során beérkezett anyag mennyisége és jellege alapján készül el. A kiállításhoz kapcsolódóan a helytörténeti gyűjtők anyagait bemutató előadásokra is sor kerül, adalékot szolgáltatva egy újabb „Szombathely-diskurzus” kezdeményezéséhez.

Mit keresünk? Szombathely felirattal ellátott sörös- és szódásüvegek, dísztárgyak, kerámiák, porcelánok (olvasó bagoly, tálca), érmek, plakettek, jelvények, emléktárgyak, sportrelikviák (zászlók, jelvények), címerek. Szombathelyi levélzárók és illetékbélyegek, plakátok, számolócédulák, képeslapok, idegenforgalmi kiadványok, térképek, könyvek, szórólapok, régi városi telefonkönyvek, meghívók, bőröndcímkék, kártya- és fali naptárak, grafikák, fényképek, szombathelyi útmutatók, belépőjegyek, villamosjegyek és bérletek, fejléces levélpapírok, részvények, stb.

Hol jelentkezhet? Amennyiben Ön bemutatásra érdemesnek tartott emlék(ek) birtokában van, kérjük, jelentkezzen az MNL Vas Megyei Levéltárában (Bajzik Zsolt levéltáros, Tel: 06 93/ 514-808, bajzik.zsolt@mnl.gov.hu), vagy a Vasi Múzeum-barát Egyletnél (Tóth Kálmán titkár, Tel: +36 30 9733328, titkar@muzeumbarat.hu), illetve a Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubjának képviselőinél (Szalainé Bodor Edit könyvtáros, Tel: 06 94/513-530/559-es mellék bedit@bdmk.hu)!

Legyen Ön is részese egy érdekes kiállítás létrehozásának!

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörteneti klubja,
a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára
és a Vasi Múzeumbarat Egylet
sok szeretettel várja Önt, kedves családját, barátait

Dr. Pál Ferenc levéltáros
Források és lehetőségek
egy paraszt család kutatásához

című előadására

Időpont: 2019. január 30. (szerda) 17 óra
Helyszín: BDK, IV. emeleti előadóterem
A könyvtár helytörténeti klubja 2018. októberben sorozatot indított a családkutatás segítésére, mely a második előadásához érkezett.
Magyarországon a paraszti társadalom történetének forrásadottságai az erőszakos téeszesítés valamint az ennek következtében kialakult elvándorlás következtében meglehetősen szűkösnek mondhatók. A felbomlott társadalmi kötelékek és a szétforgácsolódó identitástudat miatt a családkutatásnak meglehetősen sokféle alapokon kell nyugodnia. A levéltári-, könyvtári források, valamint az írott sajtó mellett szinte nélkülözhetetlen, hogy a kollektív emlékezetre és a kollektív tárgyi emlékekre is támaszkodjunk.
Dr. Pál Ferenc levéltáros vetítéses előadásában saját családtörténeti kutatását mutatja be, amelynek során az érdeklődők megismerkedhetnek ennek a hallatlanul érdekes nyomozómunkának a lépéseivel, amelynek során végigkövethetjük a magyar parasztság felemelkedését és elmúlását.

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja szeretettel várja Önt, családját, barátait
 
Benkő Sándor fotóriporter
Sempervivum Savariense
című kiállításának megnyitójára
 és az azt megelőző a zanati és zsidó temetőkkel, valamint a Szent Márton kriptával
kapcsolatos kerekasztal-beszélgetésre
 2018. december 5-én 17 órára

 
 
A diskurzus résztvevői
Mayer László és Dr. Pál Ferenc levéltárosok
(MNL Vas Megyei Levéltár),
Dr. Kiss Gábor régész
(Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum)
Moderátor Merklin Tímea újságíró
  
Helyszín: BDK, földszinti előadóterem

A tárlat megtekinthető 2019. január 5-ig
 


A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
sok szeretettel meghívja Önt, kedves családját, barátait

Spiegler Tibor helytörténész

Kioszk a Szent István-parkban
című előadására

Időpont: 2018. november 7. (szerda) 17 óra
Helyszín: BDK, IV. emeleti előadóterem

 
Éhen Gyula álmodta meg a "város zöld szívét", hogy az iparosodó Szombathely lakói itt sétálva kikapcsolódhassanak, pihenjenek, szórakozzanak, egy vállalkozó kedvű kávés, az igazi nagyvárosok mintájára, pedig olyan szórakozóhelyet épített, amely hamarosan a városiak kedvencévé vált. A megyeszékhely büszkesége, a villamos megkönnyítette az odajutást, a zenepavilonban játszó katonabandák pedig hatalmas vonzerőt jelentettek. Esténként az új csoda, a rádió sztárjai adtak hangversenyt, és itt mutatkozott be a mozi elődje, a bioscop is. A konyhája legendásan jó volt, a borai híresek és az itt mért sörök minőségét csak a vendéglátóhely kitűnő ásványvizei múlták felül.  Kevés olyan ismert vendéglős, kávés volt, aki ne próbálkozott volna a népszerű ligeti vendéglő működtetésével. A Kioszk története hol siker, hol bukás, ám mindenképpen figyelemre méltó. Létrehozásában olyan személyek vettek részt, akik a modern város kialakításában is jelentős szerepet játszottak: Rauscher Miksa építész, Bodányi Ödön városi főmérnök és Kovács Jakab, a Nagyszálló építtetője. A Kioszk egész működése viták és konfliktusok sorozata: heves szócsaták a képviselő-testületben, bírósági perek és szellemes újságcikkek. Ám, azt talán senki sem gondolná, hogy versek és ódák is születtek a létrejötte érdekében. Amilyen viharos volt a születése, legalább annyira zavaros és sejtelmes a pusztulása, legalábbis kettőnek. Mivel több is létezett, és az egyik még mindig áll! A Vas Megyei Levéltár őrzi a Kioszk iratait, tervrajzait, a könyvtár pedig a vele kapcsolatos újságcikkeket. A népszerű épületről és környezetéről nagyon sok fotó és levelezőlap készült. A vetített képes előadás - a szórakozóhely történetének ismertetése mellett - ebből a gazdag képanyagból igyekszik minél többet bemutatni.

Könyvtári segédlet családfakutatáshoz

A család, mint a nemzeti lét legkisebb hordozó egységének története része a magyar történelemnek, adatai fontosak lehetnek a történettudomány egyéb ágai számára is.
A segédlet célja a családfakutatás tevékenységének közérthetőbbé tétele, abban a reményben, hogy egyre többen és többen kapnak kedvet a saját családfájuk elkészítéséhez.

 ♦ tovább a segédlethez 

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
szeretettel várja
Önt, kedves családját és barátait az

Egyedül is megy - Családkutatás amatőröknek
című beszélgetésre
  
Aki kérdez: Spiegler-Kutasi Nikoletta könyvtáros
Aki válaszol: Spiegler Tibor helyismereti gyűjtő
  
Időpont: 2018. október 2. (kedd) 17 óra
Helyszín: BDK, IV. emeleti előadóterem
Az Országos Könyvtári Napok programsorozata Közös Tudás - Közösségi Hozzáférés címmel került összeállításra, hangsúlyozva a családok és a kulturális örökség jelentőségét. A családnak, mint a nemzeti lét legkisebb hordozó egységének története része a magyar történelemnek, adatai fontosak lehetnek a történelem egyéb ágai számára is. Az előadás célja, a családfakutatás tevékenységét közérthetőbbé tenni, azt remélve, hogy a hallottak, látottak után, egyre többen kapnak kedvet saját családfájuk, családtörténetük elkészítéséhez. Ha nemzeti múltunk értékeit meg akarjuk őrizni, ez nem képzelhető el a családok történetének kutatása és feltárása nélkül. Spiegler Tibor ismert helyismereti gyűjtő kutatása cseppet sem egyszerű vállalkozás, hisz olyan családban nőtt fel, ahol származása okán esetenként a személyek, esetenként a történet hiányzik. Családtörténetét lassan, fáradságos ám kitartó munkával építgeti. Ennek kulisszatitkaiba avatja be az érdeklődőket. A Berzsenyi Dániel Könyvtár a rendezvényhez kapcsolódóan egy lapozható könyvtári segédletet is megjelentet, mely ingyenesen hozzáférhető a könyvtárban.
A rögzített előadás visszanézhető a Hírlevél+ YouTube csatornáján.

Temetői séta
2018. szeptember 24-én 17 órakor
és október 6-án 10 órakor

 

Kedves Klubtagok, Érdeklődők!

Szombathelyi Szépítő Egyesület
és a Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
a korábbi években jellemző nagy sikerre való tekintettel
újra megszervezi a Szent Márton temetői sétát
Orbán Róbert vezetésével.

A séta nyilvános és ingyenes, bárki csatlakozhat hozzánk, akit érdekel a régi sírköveken őrzött várostörténet, családtörténet.

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
és a Szombathelyi Futóklub
szeretettel várja Önt, kedves családját és barátait
2018. szeptember 20-án 17 órakor
 
Hodossy Péter maratoni futó
(Csallóközkürt)
úti és élménybeszámolójára
 
Beszélgetőtárs lesz:
Pátkai Attila,
a Szombathelyi Futóklub vezetője, BSI Futónagykövet
 
Helyszín: BDK, 4. emeleti előadóterem


„Hodossy Péter hosszútávfutó vagyok. 1978. június 6-án születtem a felvidéki Dunaszerdahelyen, 1992-től Csallóközkürtön lakom. 2011-ben nősültem, egy kislányom van, Júlia. 1982 óta első típusú cukorbetegségben szenvedek, az első perctől fogva inzulinnal szúrom magamat, évtizedek óta naponta négy alkalommal. Serdülő koromtól fogva sportolok. 24 éve kerékpározom, 22 éve pedig lelkes amatőr futó vagyok. Ez idáig 106 klasszikus maratoni futóversenyen indultam és teljesítettem a távot Honolulutól New Yorkon és Bostonon át egészen Moszkváig. 2010-ben gyalogosan keltem át az öcsémmel, Tamással a Kárpát-medencén nyugat-keleti irányba. Nemeshodosról indultunk és a csíksomlyói búcsúba érkeztünk: a 850 km-es távot 32 nap alatt tettük meg. 2014-ben a Kárpát-medence legmagasabb hegycsúcsát, a Gerlachfalvi-t is megmásztam. Évek óta versenyeket is szervezek, ezzel is népszerűsítve a hosszútávfutást. Eddig két könyvem jelent meg. Az első, Aki útnak indul el: futócipős kalandom a világgal címmel jelent meg 2010-ben, míg a második kötet, a Felvidéki vándorok 2013-ban látott napvilágot. A mai napig hozzávetőlegesen 200 előadást tartottam Kanadától, Délvidéken és Kárpátalján, illetve Felvidéken át Magyarországig.”


A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
sok szeretettel meghívja Önt, kedves családját, barátait
 
Kiss Gábor muzeológus
(Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum)

Az elfeledett szombathelyi vár
 című előadására
 
Időpont: 2018. május 2. (szerda) 17 óra
Helyszín: BDK, IV. emeleti előadóterem

 
Sok szombathelyi nem is tudja, hogy lakóhelyén egykor vár állott, ráadásul egy olyan erődítmény, amely még a török ellen is biztonságos menedéket nyújtott. A hajdan volt erősségre ma már mindössze egy utcanév (a Várköz), a püspöki palota „püspökvár” elnevezése és a Romkertben látható néhány falmaradvány emlékeztet. Emlékét azonban mára már elmosta az idő múlása.
Maga a vár Savaria 4. században épült helytartói palotájából fejlődött ki. Először a Nyugat-Dunántúlt elfoglaló Frank Birodalom sabariai grófjai, majd pedig a magyar királyok szombathelyi várnagyai építették tovább. Valamikor a 12. század végén királyi adományból került a győri püspökök birtokába, akik az idő folyamán többször is korszerűsítették. Utolsó nagy átépítésére a 15. században került sor, ezt követően már csak a tűzfegyverek elleni hatékonyabb védekezés érdekében bővítették.
A vár két részből állt: a kerek alaprajzú belső várból, benne a palotával, amely a győri püspök itteni rezidenciája volt, és a külső várból, amely gazdasági célokat szolgált. Ez utóbbiban voltak a különféle raktárak, istállók, ólak, pincék, konyhakertek, de itt állt egyebek mellett az iskola is. Legjelentősebb épülete azonban a Szűz Mária-vártemplom volt, körülötte a temetővel. E templomban lelt otthonra 1578-ban a vasvári társaskáptalan testülete, amikor a török veszély miatt gazdag levéltárukkal együtt el kellett hagyniuk az eredeti megyeszékhelyt, Vasvárt.
A 18. századra a szombathelyi vár viszont már olyan rossz állapotba került, hogy az 1777-ben megalapított új szombathelyi egyházmegye első püspöke nemsokára lebontása mellett döntött. 1791-ben köveit az új székesegyház alapjaiba építették be. A földig rombolt vár alapfalaira csak másfél évszázaddal később, 1938-ban bukkantak rá.
Fizikailag ennyi maradt hát a sokat látott várból, amelynek történeténél már csak birtokosainak élete és személyisége érdekesebb! Érdemes megismerkednünk velük, hiszen nagyrészt ők alakították vagy befolyásolták városunk történetének alakulását!
A rögzített előadás visszanézhető a Hírlevél+ YouTube csatornáján.


A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
sok szeretettel meghívja Önt, kedves családját, barátait

Pintér Bálint (művészettörténet mesterszakos hallgató, Budapest)


A szombathelyi Bagolyvár helye
az építészet történetében

 
című előadására

Időpont: 2018.  március 27. (kedd) 17 óra
Helyszín: BDK, IV. emeleti előadóterem

 
1851-ben a Nárai út melletti szőlőhegy lejtős területén – a romantikus és az angol picturesque felfogásnak megfelelően – felépült egy különleges kastély, a Bagolyvár. Ezen épület már régóta a lakosság érdeklődésének a középpontjában állt, amelynek kiváló bizonyítékai az évtizedek során kialakult kalandos históriák, történetek, illetve maga a ragadványnév (Bagolyvár) létrejötte. Az épület a népszerűségét a festői elhelyezésének és az erődített várkastély jellegének köszönheti. Ennek ellenére a Bagolyvárnak a felépülést követően majd fél évszázadot kellett várnia arra, hogy egyáltalán megemlítsék az útikalauzok, illetve általános leírások készüljenek róla. A tudományos feldolgozás hiányosságait bizonyítja azon tény, miszerint Prof. Dr. Sisa József 1996-os tanulmánya óta nem született építészettörténeti szempontból jelentős publikáció a kastélyról. Ennek következtében a Bagolyvár a művészettörténet-írás perifériáján kapott helyet, holott stílusa miatt kulcsfontosságú szereplője lehetne a hazai építészettörténetnek. A Bagolyvár az egyik legelső példája a félköríves romantikus stílus megjelenésének Magyarországon, amely rendkívül kiforrott és kvalitásos formában nyilvánul meg. Homlokzatát sajátos terrakotta díszek ékesítik, amik a 19. század közepén meglehetősen ritkák a magyar területeken, ugyanis használatuk igazán csak a Zsolnay-gyár beindulása után lesz általános az országban. Ezen időszakban a díszítő kerámiák alkalmazását csak a legkiválóbb építészeknél figyelhetjük meg, úgymint az osztrák Ludwig Förster és Theophil Hansen közös munkáin (pl.: bécsi Arsenal), valamint Ybl Miklós 1845 és 1860 között tervezett világi és egyházi épületein (pl.: ikervári Batthyány-kastély, Unger-ház, nagycenki plébániatemplom). Az előadásomban a Bagolyvár viszontagságos történetének ismertetése mellett elsősorban az épület művészettörténeti jelentőségére szeretnék rávilágítani, valamint tisztáznám a kastély építése körül felmerülő bizonytalanságokat.
A rögzített előadás visszanézhető a Hírlevél+ YouTube csatornáján.

„Boldog a gyűjtőszenvedély-áthatotta ember”
Goethe

A Berzsenyi Dániel Könyvtár Helytörténeti Klubja és a Vasi Múzeumbarát Egylet
sok szeretettel vár minden érdeklődőt
 
2018. február 28-án (szerdán) 17 órára
 

A derelyeszaggatótól a vasutas sapkáig
- Mindent gyűjtő magángyűjtők -
című kiállítás megnyitójára
 
A tárlatot megnyitja
Masszi Ferenc képzőművész
 
Közreműködik a Gyűjtők Versmondó Köre


A tárlat megtekinthető: 2018. március 17-ig a könyvtár nyitvatartási idejében
 
  Kiállítóink:  
Bajzik Zsolt • Öngyújtók
Dr. Balogh Lajos • Déligyümölcsös címkék
Barasits Flóra • Déligyümölcsös címkék
Bincze Gézáné • Családi relikviák
Déri Norbert • Star Wars és Gyűrűk Ura relikviák, fotótechnikai eszközök
Erdélyi Tamás • Sörös relikviák
Foki Éva • Miskakancsók, filmjelenetek
vitéz Fonyódi László • Keleti országok érdemrendjei
Fülöp Tibor • Távközlési relikviák, ipartörténeti emlékek
Dr. Gátay Szilárdné • Üvegtermékek
Heckenast Gusztáv • Söröspoharak
Hetényi József • Egyenruhagombok, vasúti igazolványok és menetjegyek, csokoládé reklámok, takarékbetétkönyvek, szorgalomjegyek
Juhász Lajos • Italosflaskák
Kiss-Bozzay Katalin • Régi korok tárgyi emlékei
Kovács István • Telefonok
Kovács Mária • Cserépsípok
Nagy Ferenc • Különleges érmék és érmek
Nagy Lajos • Petróleumlámpák
Németh Gabriella • Malacok
Németh Gyula • Vasutas sapkák
Pajor István • Korjelvények
Pittmann Lászlóné • Órakulcsok, parasztékszerek
Poór András • Régi korok relikviái
Prófusz György • 3D-s tárgyak
Pusztai Szabolcs • Pecsétes téglák
Samu Sándor Bálint • Kávécukrok
Semei Ferenc • Lemezborítók, koncertjegyek, dimenziós képeslapok
Spiegler Tibor • Szombathelyi dísztárgyak, porcelánbaglyok, WC-lehúzók
Tolnai Borbála • Gyümölcscsomagoló selyempapírok, radírok
Torjay Valter • Gramofonlemezek
Tóth Erika • Porcelánbabák
Tóth József • Motorfűrészek
Tóth (Lőcsei) Péter • Tintatartók
Prof. Dr. Vig Károly • Derelyeszaggatók

„Soha nem éreztem magam szenvedélyes gyűjtőnek, de ha körülnézek a lakásban, kénytelen vagyok észrevenni, hogy egy csomó mindenből nélkülözhetően sok felesleges darabom van. Könyvek, díszpárnák, fehér porcelánedények, képek, gyertyatartók, bögrék... Azt ugyan nem tudom, hogy hány darabtól nevezhetünk valamit gyűjteménynek, és azt sem, hogy ez mikortól válik szenvedéllyé. Talán nem is annyira a mennyiség, mint inkább a számunkra különleges darab megszerzésének ellenállhatatlan vágya a választóvíz, az a pillanatnyi érzés, hogy nélküle sem hazamenni, sem élni nem tudok tovább.”
Ujvári Bea

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
és a Vasi Múzeumbarát Egylet
sok szeretettel meghívja Önt, kedves családját, barátait

Bajzik Zsolt levéltáros (MNL Vas Megyei Levéltár)

Az egykori szombathelyi Práter
– ma Gáyer és Brenner park – története

című előadására

Időpont: 2018. január 24. 17 óra
A kiegyezés idején, Szombathelyen még nem létezett közpark, de a kérdéses terület sem tartozott a 19. században még szervesen a város belterületéhez. Az egykor Szőkeföldének is nevezett nemesi birtok a 20. század elejére a település fontos zöldterületévé vált. A szőkeföldi birtok központja a Práter nevet viselte, mind a helyi szóhasználatban, mind helyrajzi megjelölésként. Tartalma és terjedelme többrétű volt, hiszen vonatkozott a központi épületre, az uradalom tartozékaira is, sőt szinonimaként is használták. A „Szőkefölde” és a „Práter” helynevek, a tulajdoni viszonyok alapvető megváltozása után szinte teljesen feledésbe merültek Szombathelyen. A város területén belüli, a Batthyányak kezében lévő legnagyobb feudális eredetű világi földtulajdon a 19. század végén polgári tulajdonba kerülve felszámolódott. Az 1920-30-as években a Práternek is hívott területek adásvétel útján a város tulajdonába kerültek. Nyilvános parkokat – a Gáyer- és Brenner-parkot, majd Puskin-ligetet – hoztak létre itt. Az eredeti területnek és az ott létezett parknak nem volt különösebb kertépítészeti jelentősége, de napjainkban, feltételezhetően, a legrégibb eredetű és növényállományú közparkoknak tekinthetők Szombathelyen. A faállomány ritkább volt a jelenleginél, viszont nagyobb gyepfelületek, virágcsoportok élénkítették a képet. Ezek a zöldterületek az 1930-as évek közepétől már közparkokként funkcionáltak, amelyek azóta is számos fontos funkciót töltenek be a városlakók életében. Nem csak játszótérként, sporttérként, emlékezeti helyként funkcionálnak, de a Gáyer-park például a Savaria karnevál „Kalandvár” elnevezésű gyermekrendezvényének is helyet ad. A város ezen területének története jól dokumentált, számos levéltári és könyvészeti forrás, korabeli fotó őrzi az események, rendezvények emlékét. Az itt álló építmények is jelentősek: gondoljunk csak az egykori Brenner-villára, vagy a város „fiatalabb” víztornyára.

Te mit gyűjtesz?
- felhívás -
 
A Berzsenyi Dániel Könyvtár
helytörténeti klubja 
és a Vasi Múzeumbarát Egylet kiállítást szervez a hagyományostól eltérő magángyűjtemények legextrémebb darabjainak bemutatására.
  - Mit gyűjtesz?
     - Szódás üveget,
        avitt süveget,
        téglát, cserepet,
        ablakkeretet,
        motort, autót,
        WC-lehúzót!
- Te nem vagy komplett?

- Mit gyűjtesz?
         színes kavicsot,
         cipőt, papucsot,
         sapkát, kalapot,
         rozsdás lakatot,
         bicajt s kereket,
         szénás szekeret!
- Te nem vagy komplett?
         
- Mit gyűjtesz?
          kócos pamutot,
          hangyát, mamutot,
          sípot, furulyát,
          titkos skatulyát,
          tarka gombokat,
          ünnepnapokat!
- Te nem vagy komplett!


Spiegler Tibor szerzeménye

Olyan tárgyakat várunk, melyek gyűjtése a hétköznapi emberek számára furcsa, egyedi, különleges. (A versben foglaltak is jöhetnek, kivéve a mamut helyhiány miatt.)

Mivel nem egy magángyűjtemény bemutatását tervezzük, hanem a sokszínűségen van a hangsúly, arra kérünk Mindenkit, hogy válogasson a relikviái közül, hiszen gyűjteményenként csak néhány tárgyat van módunkban bemutatni.
 
A kiállításmegnyitó tervezett időpontja 2018. február 28., így január folyamán várjuk a jelentkezéseket. Kérjük, hogy elsőként levélben (bedit@bdmk.hu) vagy telefonon (94/513-530/559 mell.) egyeztessenek Szalainé Bodor Edit helyismereti könyvtárossal és csak utána, a megbeszélt időpontban hozzák be a felajánlott tárgyakat!
 

Üdvözlettel, a szervezők

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
szeretettel várja Önt, kedves családját és barátait
2017. november 28-án 17 órakor

Sajtó a századfordulótól az ezredfordulóig
című kerekasztal-beszélgetésre

A rendezvény résztvevői
Halmágyi Miklós és Nagy Ildikó újságírók,
Melega Miklós, a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltár igazgatója

A beszélgetést vezeti Merklin Tímea újságíró

Merklin Tímea ajánló sorai:

Sajtó a századfordulótól az ezredfordulóig címmel rendez kerekasztal-beszélgetést a Berzsenyi Dániel Könyvtár a Vasmegyei Lapok alapításának 150. évfordulója alkalmából.

Mennyire dokumentatív értékűek a hírlapok? Hogyan és miből lett hír a különböző korszakokban? Miként lehet információkat nyerni a hirdetésekből? Milyen szerkesztési elveket követtek a print sajtó szerkesztői a századforduló és az ezredforduló között? Milyen célok vezették akkoriban az újságírást? Hogyan lehetett jó témára találni az internet előtti világban? Adott témához hogyan választódik ki az objektív vagy szubjektív a műfaj? Ezekről kérdezünk kutatót, szerkesztőt, újságírót, akik a munkájukban meghatározó információgyűjtésről és azok hátterében álló feladatokról, találkozásokról is mesélnek, valamint megismerhetünk néhányat kedvenc történeteik közül.

Tengerészsorsok a vitrinben

Az Országos Könyvtári Napok keretében,
a Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubjának vendégeként,

2017. október 5-én 17 órakor

Hideg István, a szombathelyi Matrózmúzeum alapítója beszélget
Spiegler Tibor helytörténésszel

A rendezvényen való részvétel ingyenes
A program keretében megvásárolható az egyesület Matróznaplók címmel megjelent kiadványa


Vasi k.u.k matrózok Hagyományőrző Csoport
A szombathelyi matrózmúzeum előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
Cím: 9700 Szombathely, Rumi út 97. 
• Telefonszám: 06/30/499-0457
Internetes elérhetőség: http://vasikukmatrozok.ewk.hu/

Temetői séta
2017. szeptember 26-án és október 7-én
 

Kedves Klubtagok, Érdeklődők!

Szombathelyi Szépítő Egyesület és a Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja a tavalyi nagy sikerre való tekintettel újra megszervezi a Szent Márton temetői sétát, ezúttal Orbán Róbert vezetésével. A séta nyilvános és ingyenes, bárki csatlakozhat hozzánk, akit érdekel a régi sírköveken őrzött várostörténet, családtörténet.

 

Bizonyára tudjátok, hogy Szombathelyen található Európa egyik legrégebbi és legtovább használt sírkertje, a Szent Márton úti temető, mely az első századtól egészen 1977-ig működött. Ennek köszönhetően a város számtalan neves személyének, családjának sírja fellelhető a sírkertben.
Többek között itt nyugszik Balogh Gyula egykori lapszerkesztő, levéltáros, újságíró, Bodányi Ödön, a város egykori főmérnöke, Bozzay Ödön szobrász, Eredics Ferenc jogász, politikus, a Szombathelyi Általános Takarékpénztár egyik megalapítója, később titkára. Ha tovább haladunk, a borostyán alól kivillan Herbst Géza egykori jogásznak, a kőszegi járás szolgabírájának, majd a vármegye főjegyzőjének, később alispánjának elegáns sírköve.
A temető legnagyobb mauzóleuma, a Hübner családé. Hübner János építkezési vállalkozó, 1848-as nemzetőr volt, aki bár nem igazán tudott magyarul, mégis a szívén viselte a haza sorsát. Az ő nevéhez köthető a szombathelyi evangélikus templom 48 méter magas tornyának felépítése is.
Itt nyugszik Kapossy János művészettörténész, levéltáros, a magyarországi barokk művészet kutatója is, akinek egyik legjelentősebb műve az 1922-ben megjelent A szombathelyi székesegyház és mennyezetképei című kötet.
Knebel Ferenc és Vizmathy Géza neve valószínűleg mindenkinek ismerősen cseng. Két jelentős fényképészről van szó, kiknek fotóit nemrég megcsodálhattuk a Savaria Múzeum Fényérzék kiállításán és a Vas Megyei Levéltárban.
 
Igazán nívós lista és persze a nevek felsorolását még lehetne folytatni.
 
És természetesen nemcsak az elhunytak között vannak jeles személyek, hanem a sírkövek készítői között is. A Vizmathy család gyermekeinek síremléke például Merkly Ferenc szobrászművész munkája.
 
Ezen kis ízelítő után hívunk és várunk Benneteket, Családtagjaitokat, Barátaitokat 2017. szeptember 26-án (kedden) a temető bejáratához, ahonnan a séta 16 órakor indul Orbán Róbert vezetésével.
Reméljük szép időnk lesz. Természetesen szakadó esőben a séta elmarad.
 
Ha pedig valaki más irányú elfoglaltsága miatt nem tud kedden velünk tartani, akkor október 7-én (szombaton) 14.30-kor pótolhatja a mulasztást, szintén Orbán Róbert kalauzolásával.
 
Várunk Mindenkit sok szeretettel!
 
A szervezők
 
Bődi Lívia, a Szombathelyi Szépítő Egyesület elnöke
Szalainé Bodor Edit és Spiegler Tibor, a helytörténeti klub szervezői

 

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
szeretettel várja Önt és kedves családját, barátait
2017. április 27-én 17 órára

Azok az 50-es, 60-as évek
címmel a korszak tárgyi emlékeiből megrendezett kiállítás megnyitójára

A tárlatot az érdeklődők figyelmébe ajánlja:
Zsámboki Árpád, a Vas Megyei Honismereti Egyesület elnöke


Látható 2017. május 31-ig
a Berzsenyi Dániel Könyvtár nyitvatartási idejében


A kiállítás nem jöhetett volna létre
a következő személyek felajánlásai és segítsége nélkül:

Balogh Lajosné • Bányai Lászlóné • Bozzai Judit • Brückler Zsuzsanna
Csönge Márta • Dobolánné Ács Rozália • Erdélyi Tamás • Foki Éva • Fülöp Tibor
Heckenast Gusztáv • Horváthné Kupi Ildikó • Kovács István • Mészáros Jánosné
Nagy Marianna Zsuzsanna • Nagymiklósi Józsefné • Pajor István • Palkó Andrea
Semei Ferenc • Spiegler Tibor • Tóth Lászlóné • Tóth Péter • Zsigri Mária
Köszönjük!

 „Ha választhatsz a legenda
és a valóság között, mindig a legendát válaszd.
A valóság ugyanis túlságosan prózai” (John Ford)


A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
sok szeretettel vár minden érdeklődőt
2017. április 19-én 17 órára

Feiszt György levéltáros

Vas megyei legendák
• Nagysimonyi, Dugovics Titusz szülőfaluja •
• Markusovszky Lajos, Görgey Artúr törzsorvosa •
• az ivánci kereszt • a nemesmedvesi harangszó •
• Jávor Pál Szombathelyen érettségizett •


című előadására

Csatlakozz az esemény Facebook-oldalához!

A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja szeretettel várja
 2017. március 23-án 17 órakor
 
Torjay Valter művészettörténész
 "Hölgyek, bútorok, fotók és kósza gondolatok"
című fotótörténeti előadására
 

K Í S É R Ő R E N D E Z V É N Y
 Kerekasztal-beszélgetés az Életünk 2017/3. számáról
 Vendégek:
Torjay Valter művészettörténész
Merklin Tímea újságíró
Némethné Ódor Edit, az SZOSZSZC Oladi Szakgimnáziuma
és Szakközépiskolája igazgatóhelyettese
 és dr. Bokányi Péter, az Életünk c. folyóirat szerkesztője


Letölthető plakátért ide kattintson!
A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja
szeretettel hívja Önt és kedves családját, barátait

Spiegler Tibor magángyűjteményéből

Polgárkisasszonyok és úrihölgyek
címmel
2017. március 7-én 17 órakor
megnyíló női portréfotó kiállítására


♦♦


A tárlatot divattörténeti előadás nyitja meg
„Minden utánzás törvényesen tiltatik”
Szombathelyi divat a XIX-XX. század fordulóján
címmel

Előadó: Némethné Ódor Edit

a SZOSZSZC Oladi Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája igazgatóhelyettese

Helytörténeti klub alakul
2016. október 6-án 17 órakor

a Berzsenyi Dániel Könyvtárban!

 
A klubnak bárki (magánszemély vagy közösség) a tagja lehet, akit érdekel Szombathely és Vas megye története.

Az összejövetelek negyedévente kerülnek megszervezésre, beszélgetős, családias hangulatban.

Tagdíj, kötöttség nincs, csak - reményeink szerint - jó társaság, érdekes előadások és közös programok.
Miért érdemes csatlakozni? Mert a tagság rendszeres tájékoztatást kap a Vas megyei vonatkozású, a könyvtár állományába újonnan bekerült dokumentumokról, az intézmény rendezvényeiről. A tagok beleszólhatnak a programok tematikájába, javasolhatnak előadókat, akiket szívesen meghallgatnának, sőt maguk is bemutathatják gyűjteményüket, vasi vonatkozású „kincseiket”. Nem titkolt szándékunk az is, hogy segítsük a forrás- és helytörténeti kutatást, az érdeklődők megismerkedhessenek a történettudományi segédtudományokkal (pl. heraldika) és fel szeretnénk hívni a figyelmet a hiteles forrásokon alapuló kutatások fontosságára.
 
Az alakuló ülésen kerül sor a névválasztásra: a javaslatokat akár előre is el lehet küldeni a bedit@bdmk.hu címre. Fél évre szóló ingyenes olvasójegyet kap, akinek a javaslatát a tagság elfogadja.
 
Az első alkalom témája: Mennyire kicsi egy aprónyomtatvány? Előadó Spiegler Tibor lesz, aki nem mindennapi magángyűjteményéből válogat. A program aktualitását az adja, hogy a könyvtár gyűjteményéből közel hatezer darab aprónyomtatvány került digitalizálására és vált hozzáférhetővé a világhálón.
 
A program után meg lehet tekinteni a könyvtár, olvasóktól elzárt, helyismereti gyűjteményét, kézbe lehet fogni 19. századi aprónyomtatványokat és utoljára végig lehet nézni a Szombathely eltűnt épületei tárlatot.
 
Várunk minden érdeklődőt október 6-án 17 órára a Berzsenyi Dániel Könyvtárba.
 


A klub szervezői: Szalainé Bodor Edit és Spiegler Tibor


Elérhetőségek
Nyitvatartás
Új könyvek
Rólunk írták
Archívum
Keress a honlapon
Szavazs
Ön szerint szükség van a házi kölcsönzésre?
Igen, mert sok az otthonából nehezen kimozduló idős vagy fogyatékkal élő ember, akinek fontos az olvasás, a kultúra.
Igen, mert az ellátottak így nem csak könyvet/filmet/ zenét kapnak havi rendszerességgel, hanem figyelmet, jó szót is.
Igen, mert a családtagoknak erre már nem biztos, hogy marad ideje, energiája.
Nem, mert a családtagok erről tudnak gondoskodni.
Nem, mert a lakásba nem szívesen engedünk be "idegent".
Nem, mert elegendő szórakozás a televízió és a rádió.
 
 
 
 
Legyen a kezdlapom | Hozzads a kedvencekhez | Impresszum | Kapcsolatfelvétel Copyright © 1997-2008. Berzsenyi Dniel Knyvtr. Minden jog fenntartva.
Utols frissts dtuma: 2021-12-22 www.ysolutions.hu
 
 
Kezdlap