[ Berzsenyi Dániel Könyvtár

TUDJÁK ÖNÖK?
Milyen mellékhatásai, korlátai vannak
a megújuló vagy alternatív energiaforrások alkalmazásának?

Tudják Önök, hogy mi az a GREEN CITIES INDEX?

Legegyszerűbben úgy értelmezhető, hogy az emberi környezet minőségének és az ott élők környezeti tudatosságának mérésére szolgáló módszer. A kutatók olyan kategóriákat hasonlítanak össze, mint a vízfogyasztás, a közműellátottság, az energiafogyasztás, a közlekedés, a hulladékkezelés, a levegőminőség, továbbá ún. település-kényelmi tényezők, például: közhasználatú zöldterület, a rendszeresen tisztított közterület aránya, a lakásellátottság.
Ezen jellemzők alapján készítették el a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Földrajzi Tanszékének kutatói a magyarországi megyék és városok összehasonlító rangsorát a KSH 2000. évi statisztikai évkönyve alapján. Az akkori 236 városból mindössze 88-ról tudták összegyűjteni a szükséges adatokat, így az alább bemutatott sorrend nem ad teljes képet arról, hogy mennyire élhető az a környezet, amelybe az embereket jósorsuk vezényli.
A megyék sorában Vas megye meglehetősen jó pozíciót tudhat magáénak. Somogy és Zala után a 3. helyre sorolja az index. A helyezésben az játszik szerepet, hogy második legjobb értékünk a víz- és szennyvízközmű helyzete, ám második legrosszabb a lakáshelyzet, ráadásul legnagyobb az egy főre jutó energiafogyasztás.
A városok között Szombathely az öt legkedvezőbbnek minősített települési csoportba került, Nagykanizsa, Balatonföldvár, Balatonboglár és Balatonlelle előzték meg. A listán a vasi városok közül még Kőszeg szerepel, 43. helyével a középmezőnyben.
A jegyzék közzétételével az volt a kutatók szándéka, hogy felhívják a figyelmet a megyék, régiók és városok előnyeire, illetve arra, hogy hol és mit kell fejleszteni az életminőség javításához, az ökotudatos területfejlesztéshez.

Forrás: Makra László – Sümeghy Zoltán: Magyarországi városok és megyék osztályozása infrastrukturális és környezeti indikátorok alapján. In: Földrajzi Közlemények, 2010. 2. sz. 203-215.p.

Antropogén klímaváltozás

Az emberiséget ősidők óta foglalkoztatja az időjárás, a bekövetkező rendkívüli események, ennek okai, és az ember szerepe a folyamatokban. Az emberi befolyásra végbemenő un. antropogén klímaváltozás a 19-20. század fordulóján születik újjá. A 20-as évekig a globális lehűlés foglalkoztatta a sajtót, a 30-as években a felmelegedő Föld koncepciója okozott riadalmat, majd évtizedekre ismét a jégkorszak-félelem uralkodott, azután a 70-es évtizedtől újra a globális felmelegedés került középpontba. Ellenvélekedések is folyamatosan jelen vannak. Már Cholnoky Jenő (1940) sem volt a maga korában egyedül azzal az állításával, hogy „az éghajlat néhány ezer éves távlatban változatlan”.
A politika a Római Klub tevékenysége kapcsán figyelt fel a témára, és 1979. évi stockholmi konferenciáján (World Climate Conference) elkészítette a Föld éghajlatáról szóló első jelentést. Itt deklarálták, hogy tenni kell valamit az ember okozta változások megakadályozása érdekében. Leginkább az üvegházgáz-kibocsátási szint növekedésének megállítására koncentráltak. Ma már nem csupán a tudomány és a politika világa foglalkozik a globális felmelegedés, másként klímaváltozás kérdéskörével, hanem a közbeszédben és a filmiparban is meghatározó téma lett. (Pl. Al Gore (2006) filmje: Age of Stupid) Napjainkban is a katasztrófa-nyelvezet uralja a nyilvánosságot, amely szerint már elkerülhetetlen a végzetes változás. Ezen vélekedésekkel szemben a kommunikációban ismét megjelentek az antropogén éghajlatváltozásban kétkedők érvei is. Az angol Wikipédián 41 tudóst sorolnak fel azon szkeptikusok között, akik szerint nem az ember okozza a klímaváltozást. A katasztrófa szemlélet ellen fellépőket gyakran éri az a vád, hogy olajipari érdekeket képviselnek. A nyilvánosságban a tudományos főiránynál kisebb teret sikerült elfoglalniuk. A tudósok közötti határvonal olyan élessé kezd válni, hogy mindkét csoport tudománytalannak minősíti az ellentábor tevékenységét.
A leírtakból nyilvánvaló, hogy a klímaváltozás nem fogható fel egyoldalúan. A túlzott katasztrófa szemlélet éppúgy káros lehet, mint a klímatudatosság, a környezeti fenntarthatóság kívánalmának elvetése. Az ember és a környezet harmóniájának megőrzését gondolkodásunk középpontjába szükséges állítani.

További információkért érdemes föllapozni a Földrajzi Közlemények 2011-es első számában Jankó Ferenc, Móricz Norbert és Pappné Vancsó Judit tanulmányát.

Milyen mellékhatásai, korlátai vannak a megújuló vagy alternatív energiaforrások alkalmazásának? (I. rész)

A kategorikus kijelentések gyakorta félrevezetik az embereket. Könnyű elhinni, hogy a közlő cáfolhatatlan bizonyítékok birtokában állít egyet és mást. Így van ez a megújuló energiaforrások potenciáljáról szóló hírekkel is. A korlátlan optimizmus, amely arról szól, hogy az alternatív energia minden problémát megold, valójában nehezen védhető.
Az alábbiakban röviden bemutatjuk az egyes főtípusok problémáit. A szilárd biomasszát kis energiasűrűség jellemzi. A szükséges nagy mennyiség miatt az alkalmazás igen erős korlátja a szállítási és tárolási költség. A fahulladék, a szalma, a kukoricaszár felhasználható ugyan biobrikett gyártására, a folyamat azonban nagy energiavesztéssel jár. Elsősorban helyi igények kielégítésére célszerű használni.
A biogáz előállítása állattartási melléktermékekből, szennyvízből és lakossági hulladékból lehetséges. A feldolgozási technológia azonban igen drága, és ráadásul káros gázok is keletkeznek a folyamat során. A bioüzemanyagok előállítása sem kevésbé problematikus. Az alapanyagul használt növények termesztésével (cukorrépa, búza, kukorica, repce, napraforgó) csökkentjük azokat a termőterületeket, amelyeken élelmiszert állíthatnánk elő. (Az USA benzinfogyasztásának 10%-át úgy lehetne kiváltani, ha erre a célra áldoznák kukoricatermésük 52%-át.) Világviszonylatban óriási károkat okoz az erdők kivágása, mocsarak lecsapolása azért, hogy energianövényeket termeljenek a helyükön. A biomassza jövője erősen kétséges. Gyulai Iván ökológus szerint „… a biomassza elégetésénél nagyobb csapást még nem mért az ember saját magára.” Számos káros hatás mellett a valós energiaszükséglet néhány százalékát lenne képes pótolni.
A geotermikus energia (földhő, termálvíz) területén hazánknak jó lehetőségei vannak. Nem kell nagyon mélyre menni ahhoz, hogy 30 Celsius-fokot mérhessünk. Közvetlen hőhasznosítás, hőszivattyus felhasználás és villanyáram-termelés egyaránt lehetséges. A termálvizek balneológiai hasznosítása mellett a fűtés, és agrártermékek szárítása, aszalása is elvégezhető. A felhasznált termálvíz talajba való visszasajtolása azonban pluszköltséggel jár. Ígéretes technológiának mutatkozik a hőszivattyú rendszerek alkalmazása is. Az eljárás drágasága, és a környezetre káros hatásai miatt elterjedése bizonytalan, akkor is elsősorban lokálisan.

Forrás: Berényi Dénes: A megújuló energiaforrások – nem a jelszavak szintjén. In: Természet Világa, 2012. 1. sz.

Milyen mellékhatásai, korlátai vannak a megújuló vagy alternatív energiaforrások alkalmazásának? (II. rész)
A villamos energia természetes forrásai

A naperőművel történő energiatermelés a legdrágább, többszöröse a fosszilis források felhasználásának. (A beruházás költségeire jellemző, hogy 1 km² napelemes telepítéshez kb. 1 milliárd euróra lenne szükség. A mai hazai erőmű kapacitás pótlásához 1800 km²napelem-parkot kellene telepíteni.) Ráadásul az elemek előállításához olyan ritka fémekre is szükség van, amelyekből hiány léphet fel. A fentiekből következően tehát a napsugárzás energiáját is főként lokálisan, kiegészítő forrásként érdemes számításba venni, melegvíz és fűtés rásegítéshez.
A szél energiájának felhasználásánál is számos probléma jelentkezik. A szél kiszámíthatatlansága nehéz feladat elé állítja az elektromos elosztó hálózatot. Ezen túlmenően „kevés” is van belőle, emiatt igen nagy területet kellene betelepíteni szélturbinákkal ahhoz, hogy érdemleges villamos energiát nyerjünk. A telepítés költsége tetemes, a megtérülési idő 7-21 év között mozog. A zajhatás ökológiai következményeire (madárpusztulás) is több kutató figyelmeztet. Egyes vizsgálatok alapján a szélerőművek klimatikus hatásáról is vitáznak. Kétségtelen, hogy a megújuló energiaforrások környezeti terhelése kedvezőbb, mint az egyéb forrásoké. Ám nem vitatható, hogy közvetett vagy járulékos hatásukra oda kell figyelni.
A szakértők egyértelműen állítják, hogy az emberiségnek elengedhetetlenül szüksége van az alternatív energiaforrásokra. De józan megfontolás után, a korlátok figyelembe vételével szükséges dönteni felhasználásukról. Azzal az illúzióval azonban le kell számolni, hogy a globális energiaprobléma megoldható használatba vételükkel.
A probléma társadalmi méretű, melyre nem adható kizárólag technológiai válasz. Az energiahiány megoldására számításba kell venni egy eddiginél alacsonyabb életszínvonal melletti döntést is, a kevesebb energiafelhasználás érdekében. Ellenkező esetben tudomásul veendő, hogy a magasabb életszínvonal választása komoly kockázatokkal jár.

Forrás: Berényi Dénes: A megújuló energiaforrásokról – nem a jelszavak szintjén. 2. rész. In: Természet Világa, 2012. 2. sz.

TÁMOP-3.2.4/08/1-2009-0031

„A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében”
„Tudásdepó-Expressz”

A pályázat címe: Vas megyei könyvtárak formális és informális tanulást támogató szolgáltatásainak összehangolt fejlesztése

A Berzsenyi Dániel Könyvtár vezette konzorcium tagjai és elnyert támogatásuk:

Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár Kresznerics Ferenc Könyvtára (Celldömölk): 9 500 820 Ft
Petőfi Sándor Művelődési – Sportház és Könyvtár (Csepreg): 5 952 108 Ft
Művelődési Otthon és Könyvtár (Répcelak): 5 049 010 Ft
Nádasdy-vár Művelődési Központ és Könyvtár (Sárvár): 6 808 740 Ft
Szombathelyi Siker Könyvtár Alapítvány (Szombathely): 4 608 052 Ft
Oladi Általános Művelődési Központ Művelődési Háza és Könyvtára (Szombathely): 4 983 800 Ft
Művelődési Ház és Könyvtár (Hegyfalu): 3 265 541 Ft

A BDK projektjének tartalma, a nyilvános könyvtári és a Vas megyei közkönyvtári hálózati szolgáltatások együttes fejlesztésére:

1. A kiválasztott célcsoportok olvasáskultúrájának fejlesztését, a könyvtári kapcsolatok bővítését, a szolgáltatások népszerűsítését, új társadalmi csoportok bevonását célzó olvasásnépszerűsítő helyi programok, kampányok megvalósítása

kiemelt célcsoportok
- iskoláskorúak
  - 10-14 éves korig
  - 14-18 éves korigroma etnikum
    - mindkét célcsoportnak egységes, integrált többfordulós „Könyvhódító” elnevezésű, Vas megyében egységes programsorozat megvalósítása
    - gyermekkönyvtáros műhely, valamint egy ifjúsági munkacsoport kialakítás

2. Az állomány lehetőleg teljes körű, elektronikus feltárása, s a rekordoknak a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében megvalósuló Vas Megyei Könyvtári Portállal létrejövő egységes lelőhely-nyilvántartás közös keresőfelületén, a nyilvánosság számára elérhetővé tétele, továbbá a Berzsenyi Dániel Könyvtár állományából MOKKA feltöltés is.

3. A szolgáltatások népszerűsítése érdekében a könyvtár honlapjának többnyelvűvé alakítása. A gyermekkönyvtári honlap megújítása.

4. A szakma, valamint az olvasók tájékoztatásának, tájékozódásának segítésére egy Vas megye városi könyvtárait bemutató PR kiadvány szerkesztése és megjelentetése.

5. A szolgáltatások igénybevételét, hatékonyságát mérő minőségbiztosítási és minőségfejlesztési módszerek kidolgozása, minőségbiztosítási kézikönyv elkészítése, melynek standardizált formáját az együttműködésben résztvevő könyvtárak a helyi sajátosságoknak megfelelően alakíthatják, felhasználhatják.

6. Az intézményi akkreditáció, valamint a projekt keretében megvalósuló képzésekhez (kommunikáció, konfliktuskezelés, stb.) az akkreditáció megszerzése.

Az elnyert támogatás konzorciumi szinten: 86 198 558 Ft, BDK részére: 46 030 487 Ft
Futamidő: 2010. 03. 1. – 2012. 02. 28.

Projektmenedzser: Pallósiné Dr. Toldi Márta PhD
Projektasszisztens: Németh Tiborné Takács Hajnalka
Gazdasági felelőse: Varjuné Gergácz Katalin

A Projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

TIOP-1.2.3/09/01-2009-0021

„Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra fejlesztése – „Tudásdepó-Expressz”

A pályázat címe: A Vas Megyei Könyvtári Portál közkönyvtári alapjainak létrehozása a tudástartalmak megosztása érdekében, és a Berzsenyi Dániel Könyvtár informatikai fejlesztése oktatási-képzési szerepének erősítése.

A BDK projektje négy részből tevődik össze: 1. A Vas Megyei Könyvtári Portál közkönyvtári alapjainak létrehozása (későbbi fejlesztési lehetőség esetén más nyilvános könyvtárak bevonásának szándékával) 2. A BDK központi könyvtárában informatikai fejlesztés szolgáltatások bővítése céljából (helyismereti aprónyomtatványok digitalizálásához, Internet hozzáférés bővítéséhez) 3. A virtuális térben 24 órás hozzáféréssel elérhető digitális adatbázis (Vasi Digitális Könyvtár) fejlesztése bővített felhasználói keresési lehetőségekkel és külső rendszerek adatgyűjtését biztosító interfésszel (OAI PMH) 4. A nyilvánosság biztosítása az EU pályázatok elvárásai szerint

Tartalma:

a.) Térségi (megyei és kistérségi) szolgáltatásokat nyújtó IKT infrastruktúra fejlesztés, amely egyúttal az országos könyvtári rendszerhez való kapcsolódást is biztosítja:

A megyei könyvtár szerverek és szünetmentes tápegységek beszerzését tervezi a Vas Megyei Könyvtári Portál üzemeltetéséhez, továbbá hogy helyismereti gyűjteményének aprónyomtatvány tárából 2013-ig 20000 darabot (63500 plakát és kisnyomtatványból a használat gyakorisága szerint válogatott rész) digitalizáljon, és lehetőségei szerint folytassa történeti vonatkozású értékes állományának elhelyezését a Vasi Digitális Könyvtárban, melyben jelenleg 14 történeti forrás, közel négyezer oldala nyert elhelyezést.

b.) Nyilvános könyvtári Internet szolgáltatás bővítése: A tervezett 2 PC a központi könyvtár földszintjére kerülne. Reggel 8-tól este 7-ig ingyenes, de kötött idejű („Express-Internet)” hozzáférést biztosítana közérdekű információkhoz és gyors kommunikációhoz. Egyúttal tovább javítva a mozgásukban korlátozott látogatók gyors információszerzését.

A fenti hardver (szerverek és PC-k) üzemeltetéséhez és rendszerbe állításához tervezzük a szükséges operációs rendszerek beszerzését. A megyei portál közös lekérdező felületét új portál szoftver (katalógusok közös keresőrendszere, könyvtárközi kölcsönzés elektronikus dokumentumküldő funkcióval, együttes workflow-felület) biztosítja majd, melyhez az OLIB és a városok által használt NetLib/Szikla (Osztott Közös Katalógus adatbázis szerver-kezelő szoftver és lekérdező modul) szolgáltat adatokat. Az aprónyomtatványok kezelését az új keresőfelülettel és interfésszel ellátott Vasi Digitális Könyvtárban (VDK) tervezzük. CorellDraw képszerkesztő a VDK szolgáltatásait támogatja.

c.) A fogyatékkal élők lehetőségeit javító tervek: A BDK épülete a kerekesszékes és nehezen mozgó látogatók számára akadálymentes. A látássérültek a zeneműtárban képernyő felolvasó programmal ellátott számítógépet használhatnak (Jaws for Windows), a csökkent látókat különböző méretű nagyítók segítik. Hiányoznak a siketek és nagyothallók könyvtárhasználatát támogató berendezések (induktív hurkos rendszer és erősítő), amelyet az előadóterembe tervezünk beépíttetni. Intézményünkben gyakorta tartja rendezvényeit a siketek és nagyothallók helyi szervezete. A fejlesztéssel nyilvános rendezvényeink látogatására is lesz lehetőségük.

Az elnyert támogatás összege: 12 000 000 Ft

Futamidő: 2010. 04.01 - 2011. 03. 31.

Projektmenedzser: Pallósiné Dr. Toldi Márta PhD
Projektasszisztens: Németh Tiborné Takács Hajnalka
Gazdasági felelőse: Varjuné Gergácz Katalin

A Projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Új dokumentummal bővült a Vasi Digitális Könyvtár

A digitális gyűjtemény az OLVASÓTEREMBEN, helyben használható.
Beiratkozott olvasóink és csoportos látogatóink kérésére az eszközt be is mutatjuk.