Kulin Ferenc kritikus, irodalomtörténész 1974-1983 között a Mozgó Világ főszerkesztő-helyettese és rovatvezetője, 1981-1983 között pedig főszerkesztője volt. Saját, személyes tapasztalataiból kiindulva igyekszik összefoglalni, miként változtatott irányt a Kádár-korszak magyar kultúrpolitikája az amerikai és orosz világhatalmi erőtérben. A cikket a József Attila-díjas író személyes visszaemlékezéseinek drámai őszintesége teszi igazán érdekessé.
Kabdebó Lóránt irodalomtörténész Turczi István Üresség (Bp. Scolar, 2017) című verseskötetéről írt kritikájának összegző gondolatai: „Milyen ez a költészet? Nem tudom. Első olvasásra idegesítő. Aztán klasszikusan elnyugtató. Egyszerre mindkettő. A művészet sok-sok reményt teremtő erejével teljes. Olyan, mint korunk. De benne él az annak ellene mondó reménység. A törésvonalak rettenetében Turczi ismeri a művészet varázserejét is. Az élteti ezt az „ürességet” teletöltésre vágyó és váró tartállyá.” A József Attila-, Prima Primissima- és Babérkoszorú-díjas költő, író, műfordító három alkotása is olvasható a márciusi lapszámban.
A Vas megyei, nyőgéri származású Tönköl József verseiben megörökített vidéki életképek egy nagyvárosban élő, de szíve mélyén falusi ember emlékei.
Péntek Imre költő, újságíró ezúttal Bence Lajosnak, a Muravidék tehetséges tollforgatójának pályaívét mutatja be a kezdetektől a beérkezésig. A költő két költeménye is megtalálható a folyóiratban.
A kötet Veress Zsuzsanna író Tercio de la muerte című, az előző számban elindított regényének második részével zárul.
