A könyvtárosság etikai kódexe Hasznos linkek E-könyvtárak Virtuális könyvtárak RSS Vaklap AA
Kezdőlap Impresszum Kapcsolatfelvétel
Kiadványok
Önálló kiadványaink (tanulmányköt..
Életünk irodalmi, művészeti ..
Ajánló bibliográfiák az Országos ..
Vasi Digitális Könyvtár
Oktatási célú digitális tartalmak
Vasi Könyvtári Portál
Elismeréseink
Könyvtárunkról kisebbségi nyelveken
Partnerkönyvtárak
Fenntartóink, támogatóink
Közérdekű adatok
Pályázataink
KSZR
www.niif.hu
Bejelentkezés
Életünk 2019. 4. szám - Ismertető, tartalomjegyzék és digitalizált változat
Életünk 2019/4. szám
 
 

A 2018/8-9. összevont számban Ilon Gábor régész a növényzet pusztulását, veszélyeztetettségét régészeti feltárások, történészi kutatások adataival támasztotta alá szakemberek bevonásával, ez a kötet gyakorlatilag e szám előzményeként értelmezhető. Ezúttal a téma Kárpát-medence haszonállatainak bemutatása. Tekintve, hogy ez most szimpla szám, bizonyos területek – például az állatok háziasítása – külön cikkben történő kifejtése talán hiányérzetet kelthet, mégis azt érezhetjük, hogy nagyon jó, hogy téma terítékre került, hisz az itt közlésre került írások jól érzékeltetik „egy a fejünk felett kerekedő fekete felhő sűrűsödését”. A tanulmányok azon túl, hogy gondolatébresztőek, gazdag forrásjegyzéket tartalmaznak, melyek kiváló kiindulási pontjai lehetnek a későbbi kutatásoknak. „Ön mennyi marhahúst fogyaszt?” – szegezi a kérdést Tugya Beáta archeozoológus, a nagykanizsai múzeum munkatársa az olvasónak. Magyarországon a húskészítmények vásárlási szokásait erősen befolyásolják az árak, és bár tudott, hogy a marha sokkal egészségesebb, mégis az olcsóbb baromfi vagy sertéshúst választjuk.  Ám nem mindig volt ez így! A szakember cikkéből megtudhatjuk, hogy őseink húsfogyasztásában dobogós helyen állt a szarvasmarha. Lehet, hogy ahelyett, hogy szinte minden nap fogyasztunk olcsóbb húsipari készítményt, vissza kellene térnünk őseink szokásaihoz, és ritkábban, de jobbat enni? Horváth Tünde régész a salgótarjáni múzeum munkatársaként azt vizsgálta hogyan, miként alakult ki az ember és a szarvasmarha közötti viszony, milyen hagyományok, rituálék fűződnek hozzá, és azok az idők során milyen fejlődéseken mentek keresztül. Feltételezéseit régészeti kutatásokkal, feltárásokkal rekonstruálja. A szarvasmarha az archaikus korban nem csak iga vonására volt használatos, úgy tűnik, bizonyíték van rá, hogy sokszor kísérték utolsó útjukra egykori gazdáikat, a páros szarvasmarha-temetkezések során. 
 


 
Szabó Géza régész, a szekszárdi múzeum munkatársa tanulmányával arra próbál választ adni, milyen szerepet töltött be az őskori ember életében a női nemhez kötődően a szarvas. Mi áll az agancsos szarvastehén gondolatiságának hátterében, régészeti ásatásokon előkerült bizonyítékok felhasználásával. Rainer Pál régész, történész, a veszprémi múzeum munkatársa heraldikai vizsgálatait tovább folytatva, ezúttal a hal ábrázolással rendelkező címereket szedte csokorba. Duhay Gábor Antal a Kárpát-medence ősi embereinek solymász tevékenységével foglalkozik. A magyarok vélhető solymász tudása az őshazába nyúlik vissza, az írásból az is kiderül, milyen bizonyítékok tudják alátámasztani ezt a hipotézist. A tanulmány különösen érdekes színfoltja a turulmadár hovatartozási kérdésének tisztázási kísérlete. A Tömördi Madárvártán évek óta végeznek madárgyűrűzést, mely a legalkalmasabb módja annak, hogy az egyes madárfajokról hiteles információkat gyűjtsenek. Az adatok feldolgozását követően észleltek bizonyos negatív trendeket, melyek hátterében az éghajlatváltozás és a globális környezetvédelmi jelenségek hatásai húzódnak. A jelenleg megfigyelhető demográfiai változások már olyan madárpopulációkban következnek be, amelyek valamilyen szinten emberi hatás alatt változnak, érthető tehát, hogy ennyi szakember, lelkes önkéntes állt az ügy mellé. Mindenképpen javasolom a két kötet egymás utáni olvasását. Rendkívül érdekes, a környezettudatosság gondolatiságára érzékenyítő olvasmányos szakmai cikkeket tartalmaznak, nem csak szakmabelieknek.

Ajánlja: Spiegler-Kutasi Nikoletta


Elérhetőségek
Nyitvatartás
Új könyvek
Rólunk írták
Archívum
Keresés a honlapon
Szavazás
Ön szerint szükség van a házi kölcsönzésre?
Igen, mert sok az otthonából nehezen kimozduló idős vagy fogyatékkal élő ember, akinek fontos az olvasás, a kultúra.
Igen, mert az ellátottak így nem csak könyvet/filmet/ zenét kapnak havi rendszerességgel, hanem figyelmet, jó szót is.
Igen, mert a családtagoknak erre már nem biztos, hogy marad ideje, energiája.
Nem, mert a családtagok erről tudnak gondoskodni.
Nem, mert a lakásba nem szívesen engedünk be "idegent".
Nem, mert elegendő szórakozás a televízió és a rádió.
 
 
 
 
Legyen a kezdőlapom | Hozzáadás a kedvencekhez | Impresszum | Kapcsolatfelvétel Copyright © 1997-2008. Berzsenyi Dániel Könyvtár. Minden jog fenntartva.
Utolsó frissítés dátuma: 2021-12-22 www.ysolutions.hu
 
 
Kezdőlap