Az Életünk szerkesztősége ezt a számot Nagy Éva könyvtárigazgatónak ajánlja, köszönetet mondva a lap megmentéséért és azokért az évekért, amelyek során a lap működését biztosította. A lapszám különleges jellemzője, hogy női írók, költők, irodalomtörténészek, könyvtárosok publikációit tartalmazza.
A számot Derkovits Gyula festményei illusztrálják. Lajta Erika veszprémi származású írónő rendszeresen publikál a Kortársban, az Élet és Irodalomban, a Lyukasórában, és időről-időre az Életünkben is feltűnik a neve. Stílusára jellemző, hogy szereti a dolgokat visszájukról ábrázolni, fő érdeklődési területe a groteszk. Kedvelt korszaka a gyermekkora közegét is adó szocializmus. Az ecsetem a fegyverem történet főhőse Derkovits Gyula festőművész, grafikus. További szereplő a festőművész felesége, Dombai Viktória. A három jelenetre tagolt alkotás az 1930-as, majd az 50-es, 70-es évek Magyarországán, az utolsó jelente pedig már a rendszerváltást követően, 2017-ben játszódik. (A befejező második felvonás az Életünk 2019/8. számában olvasható.) Az egyes jelenetekhez a festő életművében keletkezett festmények párosulnak, melyek még több gondolatot adnak az egyes alkotások értelmezéséhez.
Pécsi Györgyi irodalomtörténész, tanár, könyvtáros számos jelentős irodalmi alakkal, köztük a barátként szeretett Kányádi Sándorral, Nagy Gáspárral, Görömbei Andrással készített interjút, vagy írt róluk monográfiát. Az Írások és olvasások című kötetben (Magyar Nyugat, 2011. BDK jelzet: 894 P50) a java megtalálható összegyűjtve. A sokszor kiválóan helytálló dialógus-partner kerül a kérdezett szerepébe, aki pedig kérdez, Ekler Andrea irodalomtörténész.
Patak Márta nevét ismerik a kortárs műveket olvasó irodalombarátok, ez év januárjában találkozhatott vele a szombathelyi közönség. Prózaíró, műfordító, a Patak Könyvek Spanyol Elbeszélők sorozatának egyszemélyes fordítója és kiadója. A bizánci arcú grófnő mondata című tárca főhősét fura helyzetbe sodorja a véletlen, egy elhamarkodott mondata miatt. Az utcáról beszűrődő félkész mondat egy idős grófnő magányáig hatol, aki felhívja magához az elégedetlenkedőt, hogy megossza vele kalandos élettörténetét, majd a beszélgetés és egyben a történet is egy magvas, jól felépített mondattal zárul. A tetőtől talpig arisztokrata hölgy az élet ívét foglalja össze. És hogy magyarul ennek tartalmát hogy adja vissza a több nyelven is beszélő Patak Márta? Többféle alternatívát közöl, az olvasó választhat.
Szente Anita Röpködő pihék címmel megjelent kisnovelláihoz Száraz Miklós György gondolatai hozzák meg a kedvet: „Csinálja makacsul, amit csinálnia kell. Amiről ma úgy hiszi, hogy csinálnia kell. Apró írásai enigmatikusak, időnként bosszantóak. Nem szórakoztatóak, hanem elgondolkodtatnak, megfejtésre várnak.” A lap közli Komáromi Gabriella irodalomtörténész, kritikus visszaemlékezését a nehéz időkről. 1947 augusztusában Szentgotthárdon a deportálás áldozatainak emlékművét avatták, ám egy család figyelmét valami más foglalja le. Két kisgyermek, a szerző két testvérkéje eltűnt. A gyermekek elvesztése az összes eddig lezajlott háború legszörnyűbb hozadéka. E történeten keresztül egy pillanatra betekintést nyerhetünk a második világháború utáni traumákkal, félelmekkel teli időszakba. A két gyermek előkerülése a véres háború utáni sebek begyógyulásának reményét hozza el a novella végére.
Az olvasó külön figyelmébe ajánlom Diana Rosandić verseit. A horvát költő- és írónő 2008-ban elnyerte a Scritture de Frontiera – Trieste nemzetközi díjat. Az itt közölt versek eredetije az Antiratne i jedna ljubavna [„Háborúellenes dalok és egy szerelmes dal”] (2004), valamint a Golumbica mira [Békegalamb] (2008) című kötetekben jelent meg.
Végül, ćurković-Major Franciska a Ne sárgulj, fűzfa! c. kötetet ajánlja a közönség figyelmébe. Somogyvári Gyula regénye az első világháború idején játszódik. Alapvetően igaz történetről van szó, ezért a műnek dokumentum értéke van. Így foglalja össze: „találhatunk több-kevesebb bírálnivalót, ennek ellenére mégis fontos mű. Magyar irodalmi alkotásokban néha találkozunk horvát tájak leírásával, Károlyváros mint regényhelyszín azonban először jelenik meg a magyar olvasóközönség előtt.”(A kötet megtalálható könyvtárunk kölcsönözhető állományában, jelzete: S 76)
