Az Életünk decemberi lapszámából elsőként Zalán Tibor Az aranyszőrű bárány című zenés mesejátékát emelném ki, mely két felvonásban gondolja újra Mátyás király juhászának történetét. A szereplőgárda és a cselekmény teljesen megegyező Benedek Elek mesegyűjteményében található történetével – egy kivétellel, ő pedig nem más, mint Kobak, az udvari bolond. De szükség is van rá, bölcsebb is volt száz bölcsnél, hiszen a történetben ő mondja ki a nagy igazságokat. „Bölcs király ez, ráhibázott, nincs nagyobb úr a világon, mint a szerelem.” A történet fináléjában beözönlenek a bárányok, közöttük a pőre aranyszőrű bárány, énekelnek, táncolnak és táncukba bekapcsolódnak az előkelőségek is. Így ér véget a mese.
Sümegi György történész „Küzdünk az ábrázolás igazságáért” címmel közli Szolnay Sándor festőművész leveleit, melyek tükrében valamelyest erősödik az eddig is tudott bizonyosság: Szolnay alkotóként és művészeti-közéleti szervezőként fontos, megkerülhetetlen alakja volt Erdély 1930-40-es évekbeli képzőművészetének.
Bizonyára sokak számára ismert Christopher Nolan 2017-ben bemutatott nagysikerű Dunkirk című amerikai-brit-francia-holland filmje. Kovács István történész a film cselekményéből kiindulva a második világháború egyik legnagyobb, súlyos veszteségekkel teli ütközete utáni időszakot mutatja be, a magára maradt franciák és angolok közötti jelentősebb összecsapásokat elemzi, mely eseménysorokról szintén sikeres filmet lehetne készíteni.
Pető Andrea levéltáros a rendelkezésre álló források alapján dolgozta fel az 1946. május 8-án Józsefvárosban, a Teleki téren kitört és országos hisztériát keltő eseménysorozatot (Múltunk 2006/1). A tanulmány kapcsán Pelle János a Világ című napilap 1946. május 10-i számában megjelent részletes tudósítást alapul véve sorra veszi az országos napi- és hetilapokat, felhívva a figyelmet a politikai érdekből elkövetett torzításokra. Pelle szerint a Teleki téren kitört vérvád hisztéria a magyar társadalom mély, akut válságának megnyilvánulása volt, melyben a holokauszt, a nyomor, az infláció és az éhezés, továbbá a cinikus és elhibázott politikai lépések sorozata játszott szerepet. Ehhez kapcsolódóan engedjék meg, hogy figyelmükbe ajánljam az említett tanulmány mellett Závada Pál Egy piaci nap (Magvető, 2016.) című regényét, mely arra próbál választ találni, hogy mi képes a tömegekben oly mértékű gyűlöletet kelteni, hogy olyan emberekre támadjanak rá, akik túlélték a pusztító haláltáborokat.
Az Életünk rejtett gondolati gerinceként fogható fel az a felelősség, ami írót, költőt, politikust, újságírót is terhel. Mi a valóság, mi a torzítás? A hamis, bizonyítékokon nem alapuló, alapos utánjárást nem feltételező cikk, tanulmány megírásakor, vagy a politikai érdek erősítése okán a népekhez intézett beszéd elmondásakor számol-e a szerző, a politikus stb. a lehetséges következményekkel?
