Egy régi fogadó és vendége (1), avagy Könyvtárosok vendégségben
Időről időre az Életünk folyóirat jelentkezik egy-egy gondosan kiválasztott tematikus számmal. E szám létrejöttéhez a Berzsenyi Dániel Könyvtár helyismereti könyvtárosai érkeztek vendégségbe és jó szokáshoz híven, nem üres kézzel. Szétnéztek éléskamrájukban a Savariensia helyismereti gyűjteményében és kifőztek valamit, amit most az olvasó a kezében tart. Ez a lapszám nem kortörténeti dokumentumkén kíván színre lépni, csupán a benne elhelyezett történeti falatkák kóstoltatásával a múltat hivatott megidézni.
Az egyes egységek stílusosan úgy került kialakításra, mintha az olvasó egy étlapot tartana a kezében: Előételek, Főételek, Itallap, Desszertek és Savanyúságok. Ehhez kapcsolódóan válogattunk a szombathelyi helyismereti gyűjteményében teljesen szubjektívan, a teljességre nem törekedve. Terített asztalt kínálva a téma iránt érdeklődő laikusok, de akár kiindulási pontot kereső történészek, helyismereti kutatók számára is. Az 1800-as évektől egészen a rendszerváltásig mutatja be nagy léptékekben Szombathely vendéglátásának trendjeit, fordulópontjait, meghökkentő és helyenként humoros eseményeit.
Egy jól működő háztartás konyhaművészetéhez szükség van igényes, minőségi alapanyagokkal dolgozó beszállítókra is, így kerültünk kapcsolatban Horváth József és Spiegler Tibor helytörténeti kutatókkal, akik saját tudásukat és gyűjteményük ritka „szarvasgombáját” adták a lapszámunk sikerességéhez. Hálásan köszönjük nekik ez úton is!
A lapszám fejezetiben tapasztalható halvány kapcsolódás, ám az egyes egységek önállóan is megállják helyüket, bárhol felüthető, olvasható, nézegethető.
Ráhangolódásképpen pedig fogadják szeretettel Gundel Imre étvágygerjesztő sorait:
„Ha nem is vallják be, sok ember úticéljának megválasztásában – néha döntő mértékben – befolyásol a gasztronómiai élmények viszonylag olcsón történő szerzésének szempontja. Merthogy nemcsak szép tájak vannak és romok, és dómok és sírok és képtárak. Ezenkívül ízelítő prelúdiumok, rövid leves-balladák, ártatlan hal-szonettek, szájban elomló kocsonya-fúgák, bársonyos mártás-akvarellek, ropogós bőrök toccatái, lédús sült-szimfóniák és pecsenye-drámák, cukor-szobrok, parfé-vázák, sajt-mozaikok és gyümölcs-csendéletek, koktél-humoreszkek és bólé-kórusok, kávé-rézkarcok is vannak. Bor-misék, pezsgő-áriák, aszú-költemények és konyak-intarziák. Szárnyaló íz-hegedűversenyek és illat-gobelinek. És ezek is részei az igaz életnek.” (2)
Akik pedig kifőzték:
Alexa Károly directeur de cuisine,
Szalainé Bodor Edit chef (de cuisine) és
Spiegler-Kutasi Nikoletta commis de Cuisine.
[1] Krúdy Gyula: Előhang egy kispörkölthöz. Bp.: Osiris, 2000. p. 113.
[2] Gundel Imre: Gasztronómiáról és Gundelekről. Bp.: Mezőgazdasági Kiadó, 1987. p.12. |