Fábián László a 2020. november 2-án Bécsben, az Innere Stadt kerületében, a Schwedenplatzon lezajlott terrortámadás világpolitikai kontextusának bemutatására vállalkozik, felelősök és történelmi összefüggések megvilágításával. A tőle megszokottól eltérően hivatkozásokat most nem találunk, hisz nem is esszé, nem tanulmány, inkább egy lesújtott ember kifakadása. Sajó László monodrámájának főszereplője egy, a koronavírus-járvány idején hétköznapjait elzártan tengető 65 pluszos egyedülálló férfi. A húsvét ünnepének időszakát mutatja be három nap alatt a konyha, a fürdőszoba, a hálószoba és a mellékhelység körül. Az egész történet monoton, egymást ismétlő mozzanatokkal, melyből egyedül talán az első felvonás kezdőképének eseményei térnek el. A megérkezés utáni fertőtlenítés rutinja izgalmat kelt. Izgulunk, hogy hősünk mindent jó alaposan fertőtlenítsen, és nehogy kifelejtsen valamit. A cselekmény a jelenben játszódik, tanulhatunk belőle. Alexa Károly a múltat szemléli. Mikor kezdődött a rendszerváltozás? Nehéz kérdéssel indít, és leszögezi, hogy nincs olyan kezdemény, aminek ne volna előzménye. Talán az egész Hamvas Bélával és Bibó Istvánnal kezdődött, amikor gondolataik egyre szélesebb körben hódítottak. Bár a múltból indul, a jelent próbálja megérteni, ezért aztán újraolvassa, értelmezi Bibó és Hamvas műveit. Minden sort ízlelgetve. Látványos a különbség a két szerző életművének utóélete között.
„A történelmi jelenlét hasonlósága súlyos szereptorzulásokkal jár mindkettejüknél. És ebben természetesen azé a politikai közegé a legfőbb ódium, amivel az elmúlt három-négy évtized magyar közélete leírható, ami minden szellemi-tudományos-kulturális értéket és minden spirituális jelenséget a napi politika mélyébe aláz le.”
Az online kiállításmegnyitó a járványügyi helyzetre való tekintettel született ötlet. Egy nagyon fontos technológiákat egyesítő megoldás, erőfeszítés azért, hogy a kultúra megmaradhasson. Rózsa Gyula művészettörténész Szabados Árpád (1944-2017) Késői üzenet című kiállítása kapcsán keletkezett reflexióit fűzi egybe és ajánlja a közönség figyelmébe. A kiállítás megtekinthető a Magyar Képzőművészeti Egyetem kiállításhoz kapcsolódó virtuális terében, vagy az októberi szám oldalain. A lélek művészet általi megújulásának vonalán haladva Palkovics Tibor esszéjét olvashatjuk Hamvas Béla 1945 és 1950 között keletkezett írásairól.
