Zalán Tibor Három éjszaka – két ajtó című történelmi drámájának befejező, második részével arcot ad az arctalanná, alaktalanná vert foglyoknak. Az 1944-től 1948-ig tartó időszakban az újvidéki vérengzésre hivatkozva több tízezer kollektív bűnösnek nyilvánított magyar lakost – nemre, korra való tekintet nélkül – végeztek ki a szerbek. A családok életében, történetében hosszú évtizedekig megmaradnak a háborúk okozta traumák. Feldolgozásában, megértésében a pszichodráma módszereit alkalmazva e mű is segítségünkre lehet. Fábián László hetvenedik születésnapja alkalmából meglátogatta Heritesz Gábor szobrászt Kisújbányán. Célja bemutatni az alkotói indíttatásokon túl azt a közeget, amelyben ezek az egyszerűnek tűnő, ám fölöttébb átgondolt és rafinált művek létrejönnek. „Ez a közeg pedig egyáltalán nem hasonlít a hagyományosan várt szobrászműterem-képre, netán tényleg helyénvalóbbnak tetszene műhelynek titulálnunk a lemezvágók, forrasztópákák, sarokcsiszolók, tolómércék, vízszintezők kemény csendéletét” – E lapszám első felének illusztrációit Heritesz Gábor műtárgyfotói adják. Nemessuri Zoltán Egy láda dicsőség című történelmi ihletésű novellájának mintha csak illusztrációja lenne Alexa István háborús fénykép dokumentációja, mely a voronyezsi frontszakaszon 1942 júniusától 1943 májusáig mutatja be a sorkatona benyomásait. „Tetejét egy mozdulattal fölrántotta. A láda teli volt hadi érmekkel, keresztekkel, kitöltetlen dicsérő és előléptetési űrlapokkal. Arra szolgál, hogy a parancsnokok a fronton az arra érdemeseket helyben kitüntessék. – Ne jusson szovjetek kezére – morogta. – Egy ember hozzám!”
