A szemfülesek egy este alatt két verses-dalos esten is részt vehettek november 16-án. Az Egyházmegyei Könyvtárban Lutor Katalin és Rozmán Kristóf állt közönség elé, míg a Berzsenyi Dániel Könyvtárban Varga Richárd dalszövegíró, slammer tartott lemezbemutatót új zenekarával, a Godot Workshoppal. Az egyes dalok között Boros Ferenc kérdezte zenéről, líráról, a dalok születéséről, inspirációkról, a slam poetryről és sok minden másról. A ma már gyakorló magyartanár tolmácsolásában Adytól Freudon át Pilinszkyig és Weöres Sándorig hangoztak el dalszövegek egyedi hangzásban és értelmezésben.

Az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából ünnepi számmal jelentkezett az Életünk című irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat. A kiadvány bemutatója intézményünkben volt szép számú érdeklődő előtt.
Nagy Éva könyvtárigazgató köszöntője után Alexa Károly főszerkesztő beszélt arról, hogy a 60. évforduló azt jelenti, hogy sokaknak még személyes élményei-emlékei vannak a forradalomról; és egyúttal azt is jelenti, hogy a „történelmi távlatot” nem nyertük, nem nyerhettük el az események szemléletében. Az ünnepi szám is a főszerkesztő személyes esszéjével indul, melyet három dráma követ. Lajta Erika, A születés kegyelme című „heroikus románc” szerzője nem tudott részt venni az eseményen, de eljött Sarusi Mihály, akinek az életét komolyan meghatározta a forradalom. Álompuszta című színjátékát a főszerkesztő „56-os parasztdrámának” titulálta, melyet Csikós Attila abszurdja követ. A lapszámot Jancsek Antal eddig ismeretlen, 1956-os képsorozata illusztrálja.
A folyóirat-bemutatón Szabó Tibor, a Weöres Sándor Színház színművésze olvasott fel a drámákból.

Több mint kilencven ember vett részt a könyvtárunkban megalakult Helytörténeti Klub első összejövetelén. A város és a megye története iránt érdeklődőket tömörítő klub a jövőben kéthavonta „ülésezne”, előadásokkal, intézménylátogatásokkal, kötetlen beszélgetésekkel. A szervezők - Szalainé Bodor Edit könyvtáros és Spiegler Tibor magángyűjtő - elképzelése szerint a fórum lehetőséget adna amatőr kutatóknak, gyűjtőknek a bemutatkozásra, valamint segítené a forrás- és helytörténeti kutatást. A csatlakozóknak a könyvtár felajánlotta, hogy rendszeres tájékoztatást kapnak az állományba bekerült, Vas megyei vonatkozású dokumentumokról, a helyi és társintézményi rendezvényekről, valamint beleszólhatnak a tematika összeállításába.
Az alakuló ülésen előadás hangzott el Mennyire kicsi egy aprónyomtatvány? címmel. Az téma apropóját az adta, hogy a könyvtár közel 6 000 aprónyomtatványt tett közzé a világhálón egy pályázat keretében. Spiegler Tibor előadásában ezekből a digitalizált dokumentumokból és saját gyűjteményéből válogatott.
A program végén a klubtagok megnézhették a Savariensia gyűjtemény ritka kincseit: sajtcímkék, meghívók, leporellók, étlapok, moziműsorok vándoroltak kézről kézre.
A szervezők a csatlakozni vágyókat továbbra is várják.

2015-ben könyvtárunkban a Nemzeti Kulturális Alapprogram Szépirodalom Kollégiumának pályázati támogatásával program indult, melynek célja, hogy minél szélesebb körben ismertté váljanak a cigány kultúra képviselői. A sorozat legutóbbi vendége Kovács József Hontalan mohácsi születésű költő volt, akinek versei eddig 24 kötetben jelentek meg, de egyéb irodalmi műfajokban is kipróbálta már magát. A nemzet szemétdombjai című kötetében, amely az 1980-tól 1992-ig tartó válogatott riportjait, esszéit tartalmazza, bemutatja a Magyarországon élő cigányok és más népcsoportok életét.
Nagy Éva könyvtárigazgató köszöntő szavai után Kosztics István, a pécsi Rácz Aladár Közösségi Ház igazgatója, a költő műveinek kiadója beszélgetett az alkotóval. Az est folyamán a résztvevők megismerhették Kovács József Hontalan életútját, az alkotó beszélt cigány származásáról, felolvasott verseiből és beszélt a magyar nyelv fontosságáról is.

Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművész kiállításával ünnepeltük intézményünkben a Költészet Napját. Pontosabban a művész azon alkotásaival, melyeket József Attila versek ihlettek.
A rendezvényt - Nagy Éva igazgató személyes hangvételű, a költőt és a művészt egyaránt megszólító köszöntője után - Czetter Ibolya főiskolai tanár, a Nyugat-magyarországi Egyetem intézetigazgatója ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Az bemutatott képek sajátosságaként emelte ki, hogy a festmények kapcsolódási pontok József Attila egy-egy verse és képzőművész-kortársának valamely műve között. De Tóth Csaba természetesen nem elégedett meg ennyivel: a felfedezett kapcsolatból létrehozta a saját alkotását.
A megnyitó végén a festőművész Nagy Lászlót idézte, aki egy Kormos Istvánnak adott interjújában arra a kérdésre, hogy mit üzen a 100-500 év múlva élő nemzedéknek a következőképpen válaszolt: ha lesz emberi arcuk, akkor csókolom őket. Kifejtette, hogy tanárként-művészként célja az ember emberi arcának a megőrzés.

A Berzsenyi Dániel Könyvtár elsősorban középiskolásoknak szóló „Bájoló” sorozatának legutóbbi vendége Lutor Katalin magyar-angol szakos egyetemi hallgató volt, míg házigazdaként ezúttal is Boros Ferenc könyvtáros tett fel kérdéseket.
Eddigi pályafutása kapcsán a fiatal költőnő elmondta, hogy már gyermekkorában megragadta őt a versek dallama, középiskolás korában pedig maga is elkezdetett verseket írni. Édesanyja hatására jelentkezett a Savaria Egyetemi Központ tanári szakára, ahol nagy hatással volt rá oktatója, Fűzfa Balázs. Versei különböző kötetekben, antológiákban jelentek meg eddig, de nagy álma egy saját verseskötet, amelynek már a címét is kitalálta: „Napraforgó árnyékában”.
A Bájoló-esten azt is elárulta, hogy a versírás mellett szívesen foglalkozik fotózással, képverseket készít, néhány éve gitározni tanul és a slam poetry világa is közel áll hozzá.

Szép számú érdeklődő előtt mutathattuk be a szombathelyi költő „Időrendben” című kötetét intézményünkben. Nagy Éva igazgató köszöntője után Bokányi Péter irodalomtörténész verssé vált életnek nevezte a költő pályáját. A 10. kötet kapcsán úgy fogalmazott, hogy nyelvezete kristályosabb az elődeinél, de költészetének alapvető vonzereje nem változott: a versben megnyilatkozó művész feltárja önmagát, bizalmasan magához int, sugallván, hogy az egyes ember és a költő világa lényegében közös.

Az irodalmi esten Szalai András, a költő barátja verseket szavalt, majd Zsapka Attila énekmondó és Vadkerti Imre, a Kormorán együttes énekese keltette életre az alkotásokat megzenésített formában, bevonva a közönséget is. Zárásként a jelenlévők a „Ki szívét osztja szét” című dallal köszöntötték a 70 éves költőt.

---