|
|
|
 |
|
 |
Új könyvek - 2018. augusztus |
|
|
Ezt olvassuk augusztusban
Forrás: 
|
Kaye, Megan: Siker. A teljesítmény pszichológiája.
Bp., HVG Kv., 2018. 224 p.
613 K 28 |
 |
A teljesítménnyel kapcsolatos pszichológiai kutatások eredményeit összegzi Megan Kaye Deborah O. Olson pszichológus szakértő közreműködésével írt könyve. A HVK Könyvek tematikus sorozatában megjelenő, szemléletes infografikákkal ellátott kötet segít, hogyan keretezzük át a gondolkodásunkat, építsünk az erősségeinkre, és hozzuk ki a legtöbbet önmagunkból, a munkában és a magánéletben egyaránt. Az első fejezet feltárja, hogy különböző embereknek mennyire mást jelenthet a siker, majd a következő rész bemutatja, miként lehet a hiedelmek pozitív erejét kiaknázva sikeressé válni. A harmadik fejezet azt vizsgálja, miért előnyös, ha erősségeinkre összpontosítunk és leszámolunk önkorlátozó gondolatainkkal, majd néhány különösen fontos gyakorlati technikát ismerhetünk meg... |
Winston, Robert: Felnőtté válás. testi-lelki változások kamaszkorban. Segíts a gyerekednek!
Bp., HVG Kv. Junior, 2018. 256 p.
613 W 79 |
 |
Újabb gyerekeknek szóló ismeretterjesztő kötettel jelentkezik az ismert brit tudós, egyetemi tanár, médiaszemélyiség, Robert Winston. Az ezúttal is sok-sok magyarázó ábrával ellátott kiadvány a kamaszkor testi-lelki változásait mutatja be, nemcsak az érintett korosztály, hanem szüleik számára is. Az első fejezet röviden összefoglalja a felnőtté válás folyamatát, majd a szerző külön-külön bemutatja a pubertást a lányoknál és a fiúknál. Egy fejezet az egészséges testtel foglalkozik, a megfelelő tisztálkodástól a pattanások kezelésén át az egészséges táplálkozásig és a testedzés fontosságáig, majd a lelki egészségről esik szó, az érzelmek kifejezésétől a stresszen át a különféle pszichés rendellenességekig... |
Az Osztrák-Magyar Monarchia. I. rész. A boldog békeidők.
Bp., Kossuth, 2018. 144 p.
943.9 O 89/1 |
 |
A BBC History különszámaként jelenik meg a Papp Gábor által szerkesztett, kétkötetes Az Osztrák-Magyar Monarchia első darabja. A kiadványban szereplő írások nagyjából a Millenniumig tallóznak a közös állam történetéből: abból az időszakból, amit az utókor általában "boldog békeidők"-ként is szokott emlegetni. Tizenhat avatott tollú történész (Bihari Péter, Buzinkay Géza, Diószegi István, Estók János, Fónagy Zoltán, Gerő András, Hanák Péter, Kozári Monika, Tamás Ágnes és mások) mutatja be a Monarchia ezen időszaka történetének egy-egy aspektusát, kiegészítve Krúdy Gyulának az Andrássy út kialakításáról és Lyka Károly Kossuth Lajos utolsó napjairól szóló tudósításáról. A hat-tíz oldalas fejezetekben olyan témákról esik szó egyebek mellett, mint Deák Ferenc és Moritz von Kaiserfeld szerepe a Kiegyezésben, Andrássy Gyula és a Monarchia külpolitikája az 1880-as évekig, a magyar képviselőház működése, a korrupciós technikák és a hatalommal való visszaélés...
|
Jávorszky Béla Szilárd: Sebestyén Márta. "A madár repül, én énekelek".
Bp., Kossuth, 2018. 127 p.
784 J 52 |
 |
A zeneszociológus, újságíró, rockszakértő Jávorszky Béla Szilárd a 21. századból visszatekintve megírta A magyar folk történetét, majd a hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom két elindítójáról, Halmos Béláról és Sebő Ferencről jelentetett meg egy-egy életútkötetet. Felépítésében és szellemiségében ez utóbbiakhoz igazodik a fotókkal gazdagon illusztrált monográfia, amely a nemrég hatvanadik születésnapját ünneplő népdalénekes, előadóművész, Sebestyén Márta pályáját mutatja be. „Ennek a lánynak gyöngyök peregnek a torkából” – mondta állítólag az István, a király bemutatóján Koncz Zsuzsa... |
Eszterhai Katalin: Légy az élet csodálója. Éljünk úgy, ahogy a madár dalol.
Pécs, Alexandra, 2018. 286 p.
613 E 95 |
 |
A Kanadában élő magyar újságíró, szerkesztő, televíziós producer, kivitelében is kiemelkedően szép kötetének műfaját meglehetősen nehéz meghatározni. A Légy az élet csodálója ugyanis különféle "nézőpontokból", sajátos "fénytörésben" vizsgálja az időskor szépségeit. Teszi mindezt egy boldog élet tapasztalatait összegező, kiemelkedően művel asszony világlátásával, miközben ráirányítja olvasói figyelmet a művészetek, az irodalom, a zene, a festészet eszköztárával életre keltett szépségekre. Eszterhai Katalin előző munkájából is világossá vált, hogy rendíthetetlen pozitív életszemlélettel, az időnkénti bajok ellenére is töretlen életigenléssel figyeli, éli át a világ történéseit és, hogy eközben múlik az idő, azt a természet törvényeinek megfeleltetve, bölcsességgel nyugtázza... |
Murai András: 1968 Magyarországon. Miért hagytuk, hogy így legyen?
Bp., Scolar, 2018. 277 p.
301 M 95 |
 |
A 20. század második felének egyik legtöbbet emlegetett történelmi dátuma 1968, az az év, amikor Nyugaton megkezdődtek a diáklázadások, amelyek egyfelől utópista eszméket kergető, romantikus ifjúsági mozgalmak voltak, másfelől a tradicionális értékeket megtagadó, káoszba torkolló anarchista lázadások. A ’68-as mozgalmak országonként nagyon eltérő képet mutattak, de általánosságban egy új baloldali fölívelés kezdeteit jelentették. Magyarországon jóformán semmilyen társadalmi mozgalom nem kezdődött, mégis történt két kiemelkedő fontosságú esemény: 1968. január 1-jén megkezdődött az új gazdasági mechanizmus korszaka; augusztus 20-án pedig a magyar honvédség is részt vett a csehszlovákiai „emberarcú szocializmus” kísérletének letörésében. Magyarországon ebben az időben viszonylagos – a többi szocialista országhoz képest – jólét volt, ugyanakkor nálunk is beindult némi ideológiai mozgás: részint megjelentek szélsőbaloldali, maoista csoportok, és népszerűvé vált a forradalmi romantikát megtestesítő Che Guevara alakja. Ugyanakkor az állampárt nem üdvözölte a nyugati baloldali mozgalmakat, ragaszkodott a régi marxista-leninista irányvonalhoz. A szerzőpáros a korabeli hazai sajtó anyagának és a levéltári források fölhasználásával, de olvasmányos esszéstílusban idézi föl, milyen volt az élet 1968-ban Magyarországon... |
Rainer M. János: Századosok.
Bp., Osiris, Oszk, 2018. 403 p.
943.9 R 28 |
 |
Rainer M. János új könyvének főhősei az a százhatvan fiatalember, akik 1939-ben fejezték be a Ludovika Akadémiát. Ők a „századosok”, akiken, túlzás nélkül állíthatjuk, végig szántott a huszadik század. Az első világháború éveiben születtek. A végzésük évében kitört második világháborúban megjárták a harctereket, aki túlélte (negyedük elesett), annak 1945-ben újra kellett kezdeni az életét. Őket is „horthysta katonatisztként” ítélte meg, tartotta számon, nem egyszer üldözte az új politikai hatalom. Az örökség lassan halványuló bélyegét gyermekeik is viselték. 1989-es erkölcsi rehabilitációjuk idején a még élő, mintegy ötven százados már a hetvenes éveiben járt. A kötet egyfajta kollektív életrajz, ami többnyire a valóságos életutak időrendjében, a konkrét történeti idő kontextusában halad, a sorsfordító csomópontokra fókuszálva. Az első két fejezet foglalkozik a származással, családi hátterükkel és képzésükkel, amit a háborús tapasztalat és az azt követő helyzet tárgyalása követ. Kiderül, hogyan keresték helyüket az új világban, ki milyen utat választott az emigrációtól, a kollaboráción át az aktív ellenállásig. A kötet második részének tárgya a konszolidáció és a beilleszkedés stációi, majd a következő generáció emlékezete, a továbbhagyományozás teszi kerekké és lezárttá az elbeszélést... |
Piercy, Joseph: Szimbólumok. Egy egyetemes nyelv.
Bp., Saxum, 2018. 220 p.
003 P 69 |
 |
Mindennapi életünkben körbevesznek minket a különféle szimbólumok, a logóktól a zászlókon keresztül a címerekig, a matematikai szimbólumoktól a számítógépes elektronika jelein keresztül a különféle ideológiák és közösségek jelképéig. Sokukhoz már annyira hozzászoktunk, hogy észre sem vesszük azokat, nem gondolkodunk el rajtuk, hogy vajon miért pont úgy néznek ki, ahogy, vagy hogy honnan is származnak. Számos szimbólum történetét mutatja be Joseph Piercy most magyarul is megjelenő ismeretterjesztő kötete. Megismerhetjük például Cambridge és Oxford egyetemi címereit, azt, hogy miért található a liliom New Orleans címerében, honnan ered a szvasztika, vagyis a horogkereszt, mikor és hol használták először a béke nemzetközi szimbólumát, hogy - a népszerű hiedelemmel szemben - mit jelképez az olimpiai öt karika, hogy miként született az emberi arcot formázó sárga smiley, honnan erednek a pénznemek szimbólumai, a "kukac" jel (@)... |
Zoltán Gábor: Szomszéd. Orgia előtt és után.
Bp., Kalligram, 2018. 391 p.
Z 63 |
 |
A Bródy-díjas író, szerkesztő és volt színházi rendező, Zoltán Gábor 2016-ban megjelent Orgia című regényében a naturalizmus eszközeivel tárta fel, mivé lesz a világ, ha hatalmat kapnak az értelmetlenül gyűlölködő, primitív, gonosz emberek. A kegyetlenkedések mellbe vágóan részletes leírásával sok problémát felvető könyv a tizenkettedik kerületi nyilasoknak a második világháború végjátékában elkövetett rémtetteit mutatta be úgy, ahogyan eddig más irodalmi alkotás meg sem kísérelte. Az egyszerre előzménynek és folytatásnak tekinthető újabb művében az író, aki a helyszínen nőtt fel, próbálja megérteni és megértetni, hogy mi vezetett a véres eseményekhez. Ezért visszatérve a városmajori Maros utcába, egykori és mai szomszédai, Márai Sándor, Jávor Pál és Solti György, valamint sok más híres és kevésbé nevezetes ember nyomába szegődik... |
Feldmár András: Ellenállás.
Bp., HVG Kv., 2018. 157 p.
150 F 41 |
 |
A több évtizedes pszichoterápiás tapasztalattal rendelkező Feldmár András a Feldmár Intézet égisze alatt 2017 októberében Vajda Mihály filozófussal közösen, Ellenállás címmel tartott előadást, majd 2018 áprilisában azonos címmel videokonferencián osztotta meg a témáról való jelentős tudnivalókat a hallgatóságával. A mostani kötet az itt elhangzott értékes gondolatok írásban rögzített foglalata. A rendkívül tartalmas, minden mondatában továbbgondolásra ösztönző olvasmány az ellenállás pszichológiai és filozófiai kérdéskörét járja körbe, minuciózus pontossággal. Számos jelentős gondolkodót is beidéz kötetébe, többek között Alice Walkert, aki azt vallja, hogy "az öröm titka az ellenállás". Véleménye szerint az elnyomó mondja azt, "...kell, tilos, nem szabad, hagyd... Az ellenállás nemet mondás arra, ami elkerülhetetlennek, muszájnak tűnik"... |
Prevozné Balogh Irén: Gulag. Számontartva.
Bp., Szépmíves, 2018. 413 p.
280 P 90 |
 |
Balogh István (1917-2002) római katolikus pap nehéz életéről szól a vegyes műfajú kötet, amely egyszerre életrajzi monográfia, memoár, dokumentumgyűjtemény, forráselemzés és elbeszélés. A kutató szerzőpáros az életrajz időrendjében haladva, tíz fejezetre tagolva követi a minden ismerőse által csak Pista bácsinak nevezett pap életútját, amely nagyobb hányadában szenvedéstörténet volt. 1917-től, születésétől kezdve, az édesapa sárospataki cipészműhelyétől kiindulóan követik az 1942-ben pappá szentelt fiatalember életét, amelybe a II. világháború hozott gyökeres fordulatot. Tábori lelkészként a Vág völgyében esett orosz fogságba, így került Szibériába, ahol sorstársaival erdőt irtott és zsindelyt készített. Csak két esztendő múltán, 1947-ben adhatott hírt először magáról, ekkor engedélyezték a foglyoknak a levélírást. 1951 tavaszán térhetett haza, ám az ÁVH azonnal őrizetbe vette... |
Preston, Douglas: A Majomisten elveszett városa.
Bp., General Press, 2018. 347 p.
930 P 90 |
 |
Douglas Preston most kivételesen egyébként állandó szerzőtársa, Lee Child nélkül jegyzi ezt a könyvét. Műve érzékletes beszámoló egy izgalmas és szokatlan expedícióról, amelyen Preston maga is részt vett, és amelynek célja egy ősi közép-amerikai legenda, a Majomisten elveszett városának felkutatása volt. Az esemény az elmúlt évek egyik legnagyobb régészeti szenzációja volt: 2012-ben a Houstoni Egyetem kutatói lézeres technológiával pásztázták át a levegőből a Honduras keleti részén húzódó La Mosquitia őserdőt. Amire bukkantak, az minden várakozásukat felülmúlta: terek, szobrok, földsáncok és piramisok rajzolódtak ki, a helyszínen végzett feltárás során pedig sorra kerültek elő egy letűnt kultúra tárgyi bizonyítékai, használati eszközök, rituális szobrok... |
Koschorrek, Günter K.: Vérvörös hó. Egy német katona emlékirata a keleti frontról.
Debrecen, Hajja, 2018. 252 p.
355 K 73 |
 |
A tizenkilenc esztendős Günter K. Koschorrek 1942 februárjában lelkes újoncként vett részt a katonai kiképzésen. Ezt követően a német 24. páncéloshadosztály 21. páncélgránátos-ezredének 1. svadronjában harcolt nehézgéppuska-kezelőként. A keleti hadszíntérre vezényelték, és részt vett a Sztálingrádban folyó harcokban, egészen addig, míg csapatával karácsony előtt nem sokkal vissza nem rendelték. Később Romániában, majd Olaszországban teljesített szolgálatot, s a keleti front poklához képest ezek kifejezetten felüdítő időszakot jelentettek. 1942 októberétől, a keze ügyébe kerülő cetlikre, szinte napi rendszerességgel írt naplót az általa tapasztaltakról, annak ellenére, hogy mindez szigorúan tikos volt. Az oldalakat vastag télikabátjának bélésébe varrva rejtegette, és a ritka szabadságolások idején adta oda édesanyjának, megőrzésre. A háborút követően az üzleti szférában helyezkedett el, és a naplójegyzetek el is kavarodtak. Már azt hitte, végleg eltűntek, mikor a háború után negyven évvel előkerültek... |
Barker, J. D.: A negyedik majom.
Bp., Agave, 2018. 405 p.
B 33 |
 |
"Formabontó" módon indul a thriller, mert a címszereplő, a Négy Majom Gyilkos, aki sorozatban rabolja el, majd öli meg a fiatal lányokat, már a történet elején meghal. Egy közlekedési balesetben veszti életét az az ember, aki már több mint, öt éve tartja rettegésben Chicago lakóit. Az üggyel Sam Porter nyomozót bízza meg a rendőrség, aki a gyilkos naplóján "elindulva" elképzelhetetlen szörnyűségekre derít fényt. A pszichopata feljegyzéseiből az világlik ki, hogy még halála előtt is elrabolt egy szerencsétlen lányt, akit mielőbb meg kell találni a rendőrségnek. Eközben azonban úgy tűnik, a Négy Majom Gyilkos még holtában sem nyugszik, mert számos jel utal arra, hogy a másvilágról is beavatkozik a rendőrség nyomozásába, hogy gúnyt űzzön a rend embereiből. Sam Porter eközben versenyt fut az idővel, hogy az utolsóként elrabolt lány fogva tartásának helyét megtalálja... |
Cimino, Al: Kódfejtés. Az ókori rejtjelektől a kvantumkódokig.
Bp., Saxum, 2018. 203 p.
003 C 22 |
 |
Az ókortól napjainkig mutatja be a kódfejtés történetét Al Cimino kötete. A Khnumhotep nevű, egyiptomi nemesember sírján talált, Kr. e. 1900-ból származó szokatlan jelektől az ún. Caesar-rejtjelig, az arab anagrammázástól az Alberti-kódtárcsáig, a Zimmermann-távirattól az Enigma feltöréséig, a komputeres kódfejtés kezdeteitől a kvantumkomputerekig sok-sok érdekességről olvashatunk a könyvben. A kötet olyan fontos személyek életét és munkásságát is bemutatja, kisebb portrék formájában, mint Giovanni Soro, Roger Bacon, Claude Chappe, Arthur Scherbius, Alan Turing, Gordon Welchman, William R. Friedman, Bill Tutte, Horst Feistel vagy David Deutsch... |
Hogan, Ruth: Az elveszett tárgyak őrzője.
Bp., General Press, 2018. 309 p.
H 75 |
 |
Már-már szürreálisba hajló jelenettel indul a történet, amikor Anthony Peardew az angliai, Brightonba tartó vonaton talált kekszes-dobozban egy elhunyt hamvait véli felfedezni. A férfi, aki mindent hazavisz otthonába, amit mások elhagynak, most is beteszi szekrényébe a kekszes-dobozt, mert feltett szándéka, hogy kideríti, kinek a hamvait találta meg. Anthony ugyanis rendületlenül keres egy negyven esztendővel ezelőtt elhagyott medaliont, amit szerelmétől, Therese-től kapott, aki azóta, már eltávozott az élők sorából. Miközben a medál után kutat, számos más alkalmatosságot talál meg, és feltett szándéka, hogy felleli ezeknek az elhagyott tárgyaknak a jogos tulajdonosait. A munka azonban egyre nagyobb súllyal nehezedik rá, hiszen a tárgyak száma egyre csak növekszik. Ekkor felad egy álláshirdetést: személyi titkárt és házvezetőnőt keres. A harminc esztendős Laura, akinek Vince-szel való házassága, a férfi hűtlensége miatt zátonyra futott, kap az alkalmon és beáll asszisztensnek Anthony mellé... |
Johnson, Bea: Zero waste otthon, avagy Kevesebb hulladák, egyszerűbb élet.
Bp., Terricum, 2018. 372 p.
504 J 67 |
 |
A könyv címe - Zero Waste - egyben egy életviteli trend elnevezése is, amelynek a célkitűzése a lehető legkevesebb mennyiségű hulladék termelése. Ennek a lelkes követője, s egyben "nagykövete" a kötet szerzője, aki családjával együtt már több mint tíz éve él ezen vezérelv mentén, és a szemétmentes életmódot mára olyan mértékig tökéletesítette, hogy állítása szerint évente mindössze egy befőttesüvegnyi hulladékot termelnek. Hogy ez miként lehetséges? Elmeséli részletesen - közel négyszáz oldalnyi terjedelemben - könyvében. Az már az elején nyilvánvalóvá válhat az érdeklődők számára, hogy a Zero Waste-életmód meghatározó része a nagyfokú tudatosság, odafigyelés és spórolás már a vásárlásnál is: mivel a lehető legkevesebb (sőt, ha lehet semmilyen) eldobható holmit ajánlatos beszerezni, ezért a háztartás minden egyes területén előnyt éveznek a természetes alapanyagokból készült, hosszú távon használatos, újratölthető stb. dolgok... |
Snoekstra, Anna: Hasonmás.
Bp., Tericum, 2018. 257 p.
S 68 |
 |
Egy fiatal nő éhesen és magányosan bolyong az utcán, mígnem bolti lopás miatt letartóztatják. A nő nem sokkal elfogása előtt a tv-ben, egy megoldatlan bűnügyről szóló riportban azt látja, hogy kísértetiesen hasonlít, a tizenegy esztendővel ezelőtt, rejtélyes körülmények között elrabolt Rebecca Winterre. Egy pillanat alatt dönt, és azt hazudja a rendőröknek, hogy ő Rebecca Winter. Ettől a perctől kezdve megváltozik az élete, szülei remegve várják, hogy végre hazatérjen hozzájuk, de előtte még számos kérdésre kell felelnie a rendőrségen. Nagy szerencséje van, mert jó "színész", mindenkivel elhiteti, hogy ő a valamikor, tizenhét éves korában eltűnt Becca. Édesanyja végtelen örömmel és szeretettel fogadja, két iker öccse pedig ugyanúgy ugratják, mint egykor a valódi Rebeccát. A szerző a lány eltűnésének idején, 2003-ban és "előkerülésének" évében, 2014-ben "játszatja" szereplőit, formálja sorsukat. Ebből megtudható, hogy az igazi Rebecca eltűnése előtt úgy érezte, valaki folyamatosan figyeli... |
Scottoline, Lisa: Minden órában négyszer.
Bp., Lettero, 2018. 416 p.
S 43 |
 |
Dr. Eric Parrish elismert pszichiáter, akinek a Havemeyer Kórház pszichiátriai osztályán betöltött pozícióján túl magánpraxisa is van. Egyik nap a kórház sürgősségi osztályára hívják. A páciens egy több mint kilencven esztendős, kedves néni, aki gyógyíthatatlan rákos beteg. Mrs. Teichner megbékélt az állapotával, az unokája azonban ezt nem akarja elfogadni. Azért hívatta oda a pszichiátert, mert szerinte a nagymamája depressziós, és kezelésre van szüksége. Az orvos hamar megállapítja, hogy az idős nő nem szenved depresszióban, a lehetőségekhez képest jól van. A nagymama viszont arra kéri Dr. Parrish-et, hogy foglalkozzon az unokájával, mert szerinte ő tényleg depressziós. Max magának való figura: egész éjjel csak videojátékokkal játszik, nincsenek barátai, csak a nagymamája van ott neki, és bár elsőre teljesen normálisnak tűnik, valójában szociopata. Dr. Parrish elvállalja a tinédzsert, ám nem sokkal később komoly szakmai dilemma elé kerül. A fiú ugyanis mániákusan vonzódik egy lányhoz... |
Sykes, John: 111 különleges hely. London.
Bp., Kossuth, 2018. 230 p.
914 S 99 |
 |
A 111 különleges hely... címen futó tematikus sorozat legújabb darabja Londonba kalauzolja az érdeklődőket. Olyan helyeket mutat be a Németországban élő angol szerző, John Sykes, amelyek érdekesek, ám a turisták általában nem keresik fel őket, mert nem is hallottak róluk. Megismerhetjük a város egyik kevésbé ismert hídját, a Viktória királynő férjéről elnevezett Albert Bridge-et, a "város fája"-ként is emlegetett Brunswick-platánt, egy borkereskedést, ahol számon tartják a vevők súlyát, egy korzikai király sírját, azt a vesztőhelyet, ahol egykoron kalózokat akasztottak fel, az istállókból kialakított méregdrága otthonokat az Eccleston Mews-on, Jean Cocteau faliképeit egy picinyke templomban, a titkosszolgálat (az MI6) Temze-parti székházát, a 2012-es londoni olimpiára emelt kilátót, melyet "seprűnyelet nyelt kígyó"-hoz hasonlítanak, vagy éppen azt a Temze alatt futó alagutat, amely egyben az 1. számú Nemzetközi Kerékpárút része... |
Shattuck, Jessica: Nők a kastélyban.
Bp., Bluemoon, 2018. 380 p.
S 54 |
 |
Az 1930-as évektől az 1950-es évek elejéig tart időben Jessica Shattuck regényének cselekménye, a középpontban azonban a második világháborús történések állnak. A történet főszereplője Marianne von Lingenfels grófnő, akinek férjét az Adolf Hitler ellen 1944. július 20-án elkövetett sikertelen merényletben való részvételért ítéltek halálra. Az egykor fényűző, ám már roskadozó kastély lakója a háború vége felé megszállottan keresi férje két másik ellenálló társának özvegyét és gyermekeiket, hogy betartsa korábbi ígéretét. Először a hatéves Martint, a legkedvesebb gyerekkori barátja kisfiát menti meg egy náci átnevelő intézetből, majd rábukkan Annára, aki két fiával a sok tábor egyikében tengődik... |
Ruiz Zafón, Carlos: Lelkek labirintusa.
Bp., Európa, 2018. 805 p.
R 96 |
 |
A spanyol Carlos Ruiz Zafón négykötetesre tervezett könyvsorozata A szél árnyéka (201524288), az Angyali játszma (201617115) és A mennyország fogságában (201801254) után negyedik - tehát lezáró - résszel folytatódik. A fordulatos misztikus regényszéria két - korábban már megismert - főhőse, Daniel Sempere és Fermín Romero de Torres tér vissza ismét. A jelen rész nyitányában (az ötvenes években járunk, ahogy korábban, úgy most is Barcelonában) Daniel Sempere, A szél árnyéka című mágikus kötet örökbefogadója már nem vakmerő fiatalember, hanem meglett családos ember, aki igazi szerelmi házasságban él a feleségével, Beával, és van egy iskolás fia is: Julián. A boldogság azonban csak a felszín, Danielt minden nap próbára teszi a múlt eseményei miatti félelem és az aggodalom, nehogy Julián is belekeveredjen azokban az eseményekbe, amelyekben korábban neki is része. Hamarosan nyilvánvalóvá válik, hogy joggal gyötrik sötét gondolatok, hisz Fermín a háta mögött már mesélt Juliánnak a titkos könyvekről, tiltott szerzőkről... |
Auster, Paul: 4 3 2 1.
Bp., Európa, 2018. 779 p.
A 97 |
 |
Újabb regénnyel jelentkezik a kortárs amerikai irodalom meghatározó alakja, a nemrég hetvenegyedik életévét is betöltő Paul Auster. A három éven keresztül íródott, monumentális - hétszáznyolcvan oldalas - mű 1947. március 3-án veszi kezdetét (vélhetően ez nem véletlen, hiszen a szerző egy hónappal később látta meg a napvilágot). A 4 3 2 1 főhőse egy olyan férfi - a New Jersey-ben orosz-zsidó származású szülők gyermekeként született Archie Ferguson -, akinek az élete később négy irányt vesz. Az első fejezetből ismerhetjük meg őseit: az Ellis Islandre az évszázad első napjaiban megérkező, majd rakodómunkásként elhelyezkedő nagyapát, Iszaak Reznyikovot (Ichabod Ferguson), és szüleit: Stanley és Rose Fergusont, valamint az ő megszületését. Innentől kezdve azonban a négy, párhuzamosan futó életút elágazik egymástól. A négy Archie nagyon hasonló egymáshoz, testi adottságaiban, érdeklődésében, sportszeretetében, ám a sorsukat másfelé terelik a véletlenek, a jó- vagy a balszerencse, a történelmi események, a saját döntéseik és a környezetükkel való kapcsolatuk. A zömmel Newarkban és New Yorkban játszódó regény így négy különböző szemszögből mutatja be Archie viszonyát a szüleivel, a barátaival és szerelmeivel, a háttérben felvillantva az amerikai történelem meghatározó eseményeit... |
Finy Petra: Akkor is.
Bp., Athenaeum, 2018. 301 p.
F 59 |
 |
Az "ízig-vérig" mai történet központi alakja, Salamon Sára, negyvenéves tanárnő, aki a hétköznapok taposómalmában nem igazán elemzi Andrással való házasságát, ezért aztán a "földhöz vágja" férje szűkszavú, száraz, szenvtelen közlése, amikor egy reggelen azt adja Sára tudtára, hogy elhagyja. Az asszony fel sem tud ocsúdni a kétségbeesésből, mert az élet zakatol tovább, neki meg kell jelennie az iskolában, ahol a drámaszakkört vezeti, két gyerekét, Samut és Mirit is útra kell indítania az iskolába, és eközben folyamatosan cseng a telefonja, mert anyja, akivel meglehetősen bonyolult a kapcsolata, faggatja lányát a szakítás okáról. Az iskolában jó barátnőjével, Beával és egy férfi tanártársával, Bárdosival aki bensőséges barátja, osztja meg a gondjait. Közben egy kórházba jár be felolvasni az idős Őze bácsinak, és a napok peregnek tovább, Sára pedig kénytelen szembenézni új élethelyzetével... |
Rushdie, Salman: A Golden-ház.
Bp., Helikon, 2018. 525 p.
R 97 |
 |
A regény főszereplője Nero Golden, aki nevének megfelelően arannyal bőven el van látva; a dúsgazdag férfi az Egyesült Államokba emigrál, új nevet vesz fel, mert úgy gondolja, hogy Manhattanben, ahol lerakja új életének alapjait, senki sem kíváncsi arra, hogy honnan jött, és mi volt az előélete. Salman Rushdie mágikus realista stílussal szövi a regény szerteágazó eseményének szálait, mígnem egy napon Nero, titkokkal teli életére lesz kíváncsi a fiatal filmrendező, René. Nero miután Indiában özvegyen maradt, három fiával vágott neki az Újvilágnak, és az ő sematikusnak nem tekinthető életét, sorsát szeretné készülő filmjében életre kelteni René. Amikor megismerkedik a családdal és annak tagjaival, még nem is sejti, hogy az Indiából Amerikába származott Goldenek élete miféle titkokat rejt, és hogyan hatnak majd ezek, megkerülhetetlenül az ő életére is, amely a forgatás során alapjaiban változik meg... |
Az oldal a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. recenziói alapján készültek.
Az ajánlók teljes szövege és további recenziók a konyvtar.kello.hu oldalon olvashatók.
Összeállítva: 2018. augusztus 1.
|
|
|
|
|
 |
|
|
