|
|
|
 |
|
 |
Új könyvek - 2019. február |
|
|
Ezt olvassuk februárban
Forrás: 
|
Plass, Adrian: Ezüst nyírfák.
Bp., Harmat, 2018. 231 p.
P 73 |
 |
David fél éve veszítette el a feleségét, Jessicát egy gyors lefolyású betegség következtében. A férfi azóta sem tért magához: bár folytatta az életét, az előadókörútjait, valójában továbbra is magába roskadva kóvályog az üres házban és a világban. Aztán egy levelet kap, volt felesége egyik iskolatársától, Angelától, akivel húsz évvel korábban David egy keresztény ifjúsági csoportba járt. A levél egyben meghívó hozzá, dél-angliai otthonába, Headly Manorba, egy ódon házba, ahol húsz év után ismét találkoznak a csoport egykori tagjai. Davidnek semmi kedve elmenni, de aztán végül mégis elindul a találkozóra... |
Sass Sylvia: A szárny.
Bp., Holnap, 2018. 138 p.
S 22 |
 |
A vallomásos kötet írója, Sass Sylvia, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekesnő (szoprán), érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, sokoldalú művész, aki ebben a karcsú kötetében írói és képzőművész tehetségét is felvillantja az olvasók előtt. Lelkének legrejtettebb zugaiba enged bepillantást a szerző, amikor érzéseit, életstációinak „nyomvonalát” követve tárja fel. Különös formát választott, a hétköznapok által „írt” történetek elmeséléséhez, amikor egy Angyallal folytatott párbeszédén keresztül ismerteti meg az olvasót gazdag életútjának állomásaival, a kezdetektől, egészen napjainkig... |
Gárdos Péter: Hét mocskos nap.
Bp., Libri, 2018. 376 p.
G 26 |
 |
Gárdos Péter három család generációkon átívelő krónikáját a 20. század történelmi eseményeibe „ágyazottan” meséli el, oly módon, hogy végül egy hatalmas családi és történelmi tablóvá áll össze a „puzzle” kockáiból kirakható izgalmas kép. Egy budapesti orvos-gyógyszerész família, egy orosz család, és egy budapesti zsidó család életének történetét szövi egybe mesteri módon a szerző. A történet elején az 1920-as években, Berlinben járunk, amikor Szende Pál, a nagyreményű orvosdinasztia legifjabb tagja gyógyszerészeti tanulmányokat folytat az egyetemen. Itt ismerkedik meg az 1909-ben Berlinbe emigrált Oleg Tureckoj családjával. Olegnek két lánya van, Tatjana gyönyörű, Olga azonban kifejezetten csúnyácska. Szende az apa „pressziójára” mindkét lánnyal „szoros” kapcsolatba kerül, majd az egyszeri együttlét „gyümölcseként”, Olga méhében megfogan kislánya, Szvetlana. A család ezután visszatér Moszkvába, majd miután a szülők meghalnak, a két nővér szerény körülmények között, egyedül neveli fel a lányt, aki nagy tehetséget mutat a zenélés terén. Egy este, amikor a huszonéves Szvetlana, éppen a zeneóráról igyekszik hazafelé, megáll mellette egy fekete autó, és a gyanútlan lány elfogadja a felajánlást, hogy hazaviszi őt a sofőr... |
Gregson, Julia: Monszun Indiában.
Bp., I.P.C. Kv., 2018. 445 p.
G 63 |
 |
A romantikus nagyregény írója, áradó mesélőkedvvel vezeti be olvasóit India kultúrájába, történelmébe, a főszereplő angol lány, Kit Smallwood élettörténetén keresztül. Kit a második világháború idején nővérként ápolta a sebesülteket, a háború végén, Daisy nevű barátnője birtokára költözik édesanyjával együtt. Szállásadójuk az Indiában létrehozott, jótékonysági szervezet, a Holdkő Szülőotthon munkáját Angliából segíti, és ebben a karitatív tevékenységben Kit is kiveszi a részét. A rendkívül megnyerő külsejű, indiai Anto, Oxfordban tanul az egyetemen, orvosnak készül, egy napon, munkája során, Daisy birtokán találkozik Kittel, és a fiatalok szinte első látásra egymásba szeretnek. Szenvedélyes érzelmeiknek nem tudnak gátat szabni, annak ellenére sem, hogy Kit édesanyja mindent megtesz azért, hogy lebeszélje lányát erről a kapcsolatról. Az asszony múltjában hatalmas titok rejtőzik... |
Lawrence, Christopher: A csábítás szimfóniája. Nagy zeneszerzők, nagyszerű szerelmek.
Bp., Rózsavölgyi, 2018. 271 p.
L 35 |
 |
Euterpé, a zene görög múzsája és Erósz, a szerelem istene együtt táncol Christopher Lawrence nagy zeneszerzők nagy szerelmeiről szóló könyvének lapjain. A népszerű ausztrál karmester és rádiós személyiség arra vállalkozott, hogy a híres komponisták helyett elmesélje az olvasóknak szerelmeik történetét. Természetesen az ő hőseiről, Mozartról, Wagnerről, Chopinről, Schumannról, Berliozról, Debussy-ről, Brahms-ról vagy Pucciniről (összesen tizenegy személyiségről) hosszú monográfiákban is bőséggel tájékozódhatunk, ám érzelmeik rekonstruálására e munkákban nem számíthatunk. Pedig a zenetörténeti tankönyvekben szereplő, olykor fekete-fehér zeneszerző-figurák a való életben gyarló emberek voltak, akik párkapcsolataikban is éppúgy szerettek, hibáztak és szakítottak, ugyanúgy voltak hűségesek és csalfák, mint bárki más... |
Dragomán György: Rendszerújra. Szabadulástörténetek.
Bp., Magvető, 2018. 257 p.
D 90 |
 |
A József Attila-díjas író tizenöt év novellaterméséből válogatta össze főként azokat a darabokat, amelyek a társadalomban élő, politikai környezetben egzisztáló emberről szólnak. A hosszabb-rövidebb elbeszélések közös pontja, hogy a rendszerek működésének természetét és a kitörési pontok dilemmáit fogalmazzák meg, legyen szó múltbeli vagy jövendő eseményekről, utópiákról vagy disztópiákról, földi pokolról vagy mennyországról. Ugyanakkor az író azt is érzékelteti, hogy léteznek folyamatok, tendenciák, amelyek nem fordíthatók meg, sem a technikai fejlődésben, sem a politikai rendszerek alakulásában. Dragomán Györgyöt ugyanis izgatják a technikai fejlődés kérdései, ezek összefüggése a politikummal; jelesül, mi van akkor, ha egy rossz szándékú rendszer a csúcstechnológia alkalmazásával manipulálja a polgárokat. Novellái egy része a sci-fi műfaji kategóriájába sorolható (Döghecc; Rendszerújra; Kavicsok; Kosár; Valhalla). Úgy véli a technika fejlettsége adott egy nagyon sötét jövő kialakításához; a ma emberén múlik, hogy ez a jövő optimista utópiába vagy komor disztópiába torkollik... |
Chesney, Marion: Agatha Raisin és a sarlatán lélekbúvár.
Bp., Erawan, 2018. 258 p.
B 43 |
 |
Agatha az elmúlt időszakban arra lett figyelmes, mintha többen is szaglásznának utána. A jelenség aztán konkretizálódik, amikor egy gyorsétteremben megszólítja egy férfi. Az illető Clive Tremundként mutatkozik be, és nyíltan megmondja, hogy magánnyomozó, és bizonyos Jill Davent bízta meg azzal, hogy kiderítsen pár dolgot Agatháról. A nő kutakodásának oka prózai: feleségül készül menni Agatha korábbi férjéhez, James Lacey-hez, és hajtja a kíváncsiság. Jill nem mellesleg pszichológusként rendel, és mint kiderül, minden páciensét megszállottan faggatja Agatháról. De nem ez az egyetlen dolog, ami összeköti a két nőt: Jill kezeli azt a Gwen Simple-t, akinek a fiát Agatha juttatta rácsok mögé azzal, hogy rábizonyított egy gyilkosságot. Akkor ugyan úgy tűnt, hogy az anyának semmi köze a fia tettéhez, de Agatha azóta gyanakodni kezdett rá... |
Nádasdy Borbála: Asszonyszerelem, asszonysors.
Somorja, Méry Ratio, 2017. 134 p.
N 12 |
 |
A nagy múltú magyar család sokáig Párizsban élt grófi leszármazottja, Nádasdy Borbála, már öt könyvében „rögzítette” életének krónikáját. A mostani kötetében, amelynek címe Robert Schumann 1840-ben – Chamisso verseire – írt dalciklusát idézi, életének későbbi szakaszát, a már idősödő asszony éveit kelti életre, „pasztell” színekkel, lírai hangvétellel. Imádott férje, életének nagy szerelme, a francia, Jean Poyeton neves építész volt. Amikor felesége arra vágyott, hogy hazaköltözzenek Magyarországra, a férfi, akárha maga is magyar születésű volna, egy percig sem habozott, mindenben örömmel támogatta feleségét, hogy Magyarországon folytassák tovább a közös életet. A szerzőnek azonban nem volt egyszerű elválni Franciaországtól, attól a „hazától”, amely évtizedeken keresztül, életének kétharmad részében az otthona volt. Egy évet kapott azután a sorstól a házaspár, hogy magyar földön, kettesben, nagy szeretetben élvezhessék a Balaton-felvidék gyönyörűségét, ahol saját szőlőt neveltek és saját bort is termeltek az ősi birtokon. Miután férje meghalt Nádasdy Borbála ismét papírt és tollat ragadott, hogy visszaemlékezések sorában keltse életre a híres család egykori tagjainak alakját... |
Schlink, Bernhard: Olga.
Bp., 21. Század Kiadó, 2018. 286 p.
S 31 |
 |
Bernhard Schlink végérvényesen letette névjegyét a 20-21. századi német irodalom asztalára, ha mással nem A felolvasó című regényével, melyből 2008-ban nagy sikerű film is készült Kate Winslet, Ralph Fiennes és Bruno Ganz főszereplésével. Legújabb magyarul megjelenő könyve a tizenkilencedik század végének Pomerániájába visz. Olga Nowakot a nagymamája neveli, és habár hatalmas hendikeppel indul az életben, mégis korát megelőzve önálló egzisztenciára tud szert tenni, tanárnő lesz. A lány beleszeret a szomszédban élő magányos fiúba, Herbertbe, és kapcsolatuk egész életükön át tart. A fiú gazdag szülei és testvére, Viktoria is ellenzik viszonyát a szegény falusi lánnyal. Herbert fantasztikus terveket forgat a fejében: előbb elmegy a gyarmati Afrikában vívott háborúba, aztán több közeli és távoli utazás (Andok, Karélia, Brazília, Kamcsatka, Szibéria) vakmerő expedíciót indítana az északi sarkvidékre vagy az északkeleti átjáró leküzdésére... |
Comey, James: Magasabb rendű hűség. Az FBI leváltott igazgatójának döbbenetes vallomása Trump Amerikájáról.
Pécs, Alexandra, 2018. 318 p.
320 C 25 |
 |
Az FBI nemrégiben leváltott igazgatója olyan könyvet írt, amely egyszerre önéletrajz és vallomás, visszatekintés és tényfeltáró riport. Könyvét azért írta meg, hogy bebizonyítsa, milyen elszántsággal, az igazságba és a demokráciába vetett hittel végezte munkáját mindvégig, és hogy ugyanez a szellemiség uralkodik az FBI egész szervezetében, melyet irányított. Obama elnök nevezte ki a szervezet vezetőjévé, de kötelességének tartotta tájékoztatni a Kongresszust a Hillary Clinton e-mailjeivel kapcsolatos nyomozásról, holott ezt semmi sem írta elő. A később megbukott elnökjelölt őt vádolta kudarcáért. Szintén hivatalból tájékoztatta a megválasztott elnököt is arról, hogy az FBI és társszervezetei milyen jelentős mértékben meg voltak győződve az orosz befolyásolási tevékenységről. Bár Trump elnök tagadta a vádakat és többször támogatásáról biztosította, Comey-nak végül mégis mennie kellett. James Comey könyve sodró lendületű írás, néha már-már regénybe illően izgalmas. Megtudjuk például, hogy tizenhat évesen egy sorozatgyilkos tört be hozzájuk, többször majdnem lelőtte a betörő, végül hallatlan lélekjelenlétével leszerelte, később el is fogták a tettest. Ez az életre szóló élmény indította el, hogy az igazságnak szentelje életét, másokon segítsen, a közösséget szolgálja... |
Harariy, Ywbal Noah: 21 lecke a 21. századra.
Bp., Animus, 2018. 303 p.
008 H 30 |
 |
A Héber Egyetem oktatója Sapiens (201524136) című kötetében arra vállalkozott, hogy az emberré válás, illetve az emberi civilizáció és kultúra történetét, jellemzőit tekintse át, addig Homo Deus (201709001) című művében hosszútávú jövőnket vázolta fel. Most megjelenő kötete pedig a jelennel foglalkozik, megkísérelve a lehető legobjektívebb, legpontosabb, leghitelesebb képet adni arról, hogy pontosan milyen világban élünk, mi történik velünk - nem a média szinte szürreálisan torz tükrében, hanem a tények szintjén. "Mi történik most? Melyek a jelen legnagyobb kihívásai és döntései? Mire figyeljünk? Mire tanítsuk a gyerekeinket?" - ezekre a globális alapkérdésekre ad választ; csupa olyan témával foglalkozik, amely momentán leginkább befolyásolja, alakítja társadalmi folyamatainkat, és így közeli és távoli jövőnket. Az öt fejezetet öt nagy témakör mentén állította össze... |
Polcz Alaine: Gyermekkorom.
Bp., Jelenkor, 196 p.
P 78 |
 |
Polcz Alaine posztumusz megszerkesztett önéletírása három forrásból állt össze: a férje, Mészöly Miklós hagyatékában talált szövegekből, egy magnóra mondott emlékezésből és egy befejezetlenül maradt életinterjúból. A szerző az erdélyi önéletírói hagyománytól is inspirálva, valamint a pszichológus önelemző szándékától vezettetve emlékezik élete első évtizedére. Ahogy írta: „Megmaradtak és »leültek« bennem a dolgok. A felnőttek világa mindig egy másik világ volt, amit csak bizonyos távolságtartással vettem tudomásul”. Polcz Alaine háromtól nagyjából tízéves koráig emlékezik élete megőrzött epizódjaira, gyermekkora emberi környezetére és helyszíneire. Az 1920-as évek derekától idézi föl szülővárosa, Kolozsvár helyeit, lakásaikat, azután rövid bukaresti tartózkodása halovány emlékeit, végül a Vízaknán telt időket. Memoárjának két szembeötlő vonása van. Egyrészt a gyermeki fejjel rögzült emlékeit a lehető legautentikusabban idézi föl; csak arról vall, amit akkor látott, tapasztalt, gondolt és érzett; egészen ritkán tekint vissza utólagosan értelmező fölnőttként a múltra. Másrészt – és ebből következően -- nehéz gyermekkorát, családja nyomorúságát, ma már elviselhetetlennek tetsző életkörülményeit gyermeki naivitással, derűvel és bizalommal emlegeti... |
Szabó T. Anna: Ár. Új versek.
Bp., Magvető, 2018. 175 p.
Sz 21 |
 |
Szabó T. Anna költészete két líratörténeti fölismerésen alapszik: azon, hogy a vers valamit kijelent, megnevez, meg azon, hogy a vers számára a nyelvi alak nem csupán a megjelenítés formai eszköze, de a műfaj lényegéhez tartozik. Ezeket tudva érdemes szemlélni új kötete darabjait, amelyek a világ kétpólusú jellegéről szólnak, és a végletek összefüggéseit tárják föl. Szabó T. Anna a dichotómiákban megnyilvánuló ellentéteket éppen úgy ábrázolja, mint az összefüggésüket. Vizsgálja mi a különbség, illetve a közös a szenvedélyben és a szenvedésben; miképp függ össze az ember szabadságvágya azzal, hogy közben ragaszkodik a csapdáihoz; milyen érzés a mámor és a gyász, az odaadás és a kiszolgáltatottság, az áhítat és a keserűség; hogyan függ össze a kép és az álom. Kétpólusú a világ – mondja a költőnő, és mintha ebből mutatna kiutat: „Élek a szegletek közt / nyüszítés, alleluja: / hol fanyar nyomorúság, / hol vén, hol élesebb -- / életlen tágassága / nincs, csak a belső térnek” (Álmodott kétsorosra)... |
Vámos Miklós: Legközelebb majd sikerül.
Bp. Athenaeum, 2018. 399 p.
V 28 |
 |
A zenetörténeti legendárium szerint a halhatatlan zeneszerző, Beethoven akkor mondta azt, hogy „Legközelebb majd sikerül”, ha a zenekar nem a partitúrában előjegyzetteknek megfelelően játszotta el a darabját. Nos, hát innen vétetett Vámos Miklós legújabb regényének a címe. A zeneszerző emléke előtti tisztelete jeléül, kilenc fejeztbe rendezte történetét, amelyet a szimfóniák címének (C-dúr, D-dúr, Esz-dúr, Eroica, B-dúr, c-moll, Sors, F-dúr, Pastorale, A-dúr, F-dúr, d-moll, és Örömóda) megfeleltetve „zenésített” dallamos szöveggé a kötetében. A regény két, Iván nevű főszereplője, a történetek mesélője, a jegenye magasságára hajazó, Kispéter Iván hangmérnök, aki egy romkocsmában köt életre szóló barátságot, „szellemtestvérével”, a törpefenyő méretű filmíróval, Nagy Ivánnal. A kilenc szimfóniával fejezetelt történet, kilenc esztendő eseményeit, a két Iván nőügyeit, apró-cseprő életeseményeit meséli el, a szerzőtől megszokott gördülékeny, olvasmányos, közvetlen stílusban, az élőbeszéd „modorában”... |
Jacobsen, Roy: A láthatatlanok.
Bp., Scolar, 2018. 253 p.
J 11 |
 |
Az egyik legnépszerűbb norvég szerző trilógiájának nyitó darabját tartja kezében az olvasó. A történet a 20. század első felében, Norvégiában játszódik. A fjordvidéken élő Hans Barroy halász és családja életén keresztül, ennek a kis mikroközösségnek a hétköznapi küzdelme tükrében mutatja be a szerző az itt élők kemény, munkával teli, kíméletlen világát, a húszas-harmincas évek válságokkal szabdalt évtizedeinek emberpróbáló küzdelmét. A szigeten él Barroy idős édesapja, az özvegy Martin, Hans hajadon húga, a bátyjánál jóval fiatalabb, Barbró és Hans felesége, Maria valamint a házaspár kislánya, Ingrid, akinek három esztendős korától kezdődően egészen kistizenéves koráig írja meg a család életének krónikáját a szerző. Nagyon kemény, hideg és sivár táj ez, ahol a halászoknak meg kell küzdenie az elemekkel nap, mint nap azért, hogy élelemhez, sózott halhoz juttassák a családjukat. Hans a természet adta „kincseket”, a tenger által partra vetett „értékeket” mind felhasználja a hétköznapokban. A kihalászott hatalmas fa, kiszáradva remek tüzelőanyag, a parti kősziklák megtörve egy új móló alapjául szolgálnak, mert az itt élő vágyai alig mutatnak messzebbre szigetük határainál. Egy napon Barbró eltűnik, úgy hiszi a család, hogy már sohasem tér vissza, amikor megjelenik kicsiny lélekvesztője a vízen és a lány nemsokára egy Lars nevű gyermeknek ad életet... |
Gerevich József: Szerelmek, múzsák, szeretők. Teremtő vágyak 3.
Bp., Noran Libro, 2018. 185 p.
750 G 38/3 |
 |
Folytatva a Teremtő vágyak előző két kötetének (201725121, 201625150) gondolatmenetét, a pszichiáter szerző ezúttal is híres vagy kevéssé ismert, ám annál érdekesebb festőművészek érzelmi kapcsolataiból születő műalkotásokat elemez. Akik a neves angol művészettörténész, David Piper A művészet élvezete című kiváló kötetén (199923126) nőttek fel, azok fogják értékelni igazán Gerevich József finom értelmezéseit. Miért festi meg egy amerikai miniatúrafestőnő (Sarah Goodrich), mégpedig meglehetős gyorsasággal, a művészet történetében addig példa nélküli módon saját melleit? Miért fejezik ki a szorongást Ország Lili képei az ötvenes években, amikor tulajdonképpen boldognak mondta magát abban az időben? Mit jelent a századeleji párizsi festőnő, Gwen John saját szobájáról készült festményén az üresen álló szék? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseknek jár utána a szerző... |
Harry Potter. A mágia története.
Bp., Animus, 2018. 249 p.
820 H 34 |
 |
Tavaly - 2017-ben - volt húsz éve annak, hogy megjelent az azóta már elképesztő sikertörténetté, többkötetes regényfolyammá öblösödött Harry Potter-széria első darabja, a Harry Potter és a bölcsek köve. Ebből az alkalomból a British Library nagyszabású és roppant látványos kiállítást szervezett, amelyen nemcsak a Harry Potter-könyvekhez közvetlenül kapcsolódó érdekességek kaptak helyet, de olyan eredeti iratok, tárgyak, kéziratok, rajzok is, amelyek a valódi történelemből, kultúr- és irodalomtörténetből köthetőek Harry világához. Ennek a - minden értelemben vett - varázslatos kiállításnak az anyaga képezi a szép kivitelű képeskönyvnek az alapját, amely egyrészt bepillantást nyújt J. K. Rowling írói műhelytitkaiba és a Bloomsbury szerkesztőinek munkájába, másrészt újabb érdekességeket árul el a regény - úgy fest, kifogyhatatlanul gazdag és izgalmas - univerzumáról... |
Az oldal a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. recenziói alapján készültek.
Az ajánlók teljes szövege és további recenziók a konyvtar.kello.hu oldalon olvashatók.
Összeállítva: 2019. február 15.
|
|
|
|
|
 |
|
|
