|
|
|
 |
|
 |
Új könyvek - 2019. január |
|
|
Ezt olvassuk januárban
Forrás: 
|
Coelho, Paulo: Hippi.
Bp., Athenaeum, 2018. 255 p.
C 24 |
 |
A ma élő egyik legnépszerűbb és legsikeresebb szerző, Paulo Coelho karrierje annak idején, a hetvenes években nem az irodalomhoz kapcsolódott: miután otthagyta a jogi egyetemet, s visszatért két éves világcsavargásából, barátjával, Raul Seixasszal alakítottak együttest, amelynek szövegírójaként a későbbi "mester" rendkívüli népszerűségre tett szert. Érdeklődésük mind zenei, mind egyéb területen hamarosan a sátánista misztika és a drogok felé fordult, nyakig megmerítkezve a hippikorszak minden áldásában és átkában, ám e sötét (és nem kevéssé izgalmas) kitérő után Paulo egy hollandiai utazáson megtért egy keresztény gyülekezetben. Most megjelenő önéletrajzi ihletésű regényében fent említett - és a címet ihlető - hippiéveihez nyúl vissza... |
Stallworth, Ron: Csuklyások.
Bp., I.P.C. Kv., 2018. 263 p.
323 S 85 |
 |
Ron Stallworth valós történeten alapuló regénye 1978-ban veszi kezdetét, Colorado Sprigsben, és az Amerikában működő Ku Klux Klan (KKK) 20. századi történetét mutatja be az olvasóknak. A titkosan szerveződő társaság 1865-ben jött lére, azzal a céllal, hogy a fekete bőrszínű embereket rettegésben tartsák, majd megöljék. A mostani, nagyrészt dokumentumokon alapuló történet főhőse a szerző maga, aki rendőrtisztként beépült a szervezetbe, és a város uralmára törő KKK működését megpróbálta ellenőrzése alá vonni. Különös „pikantériája” az „ügynek”, hogy Ron maga is sötét bőrű férfi, ám ennek ellenére, a meglehetősen alacsony IQ-val rendelkező városi KKK csapat vezérének, Duke-nak ez nem szúrhatott szemet, mivel a tiszt lényegében telefonon tartotta a kapcsolatot a bűnszervezettel. A rendőrség pedig Stallworth helyett mindig egy másik férfit, Flip Zimmermant küldte el a találkozókra, hogy Ron bőrszíne ne keltsen feltűnést a bandában. Szinte hihetetlen, de igaz, hogy Stallworth belülről, úgynevezett fedett nyomozással tudta bomlasztani a szervezetet, hogy megtisztítsa a várost a Klán működésétől... |
Manbusson, Margareta: Végső rendrakás svéd módra. Hogyan szíbadítsd meg magad és családodat a felgyűlt holmiktól.
Bp., Park, 2018. 147 p.
643 M 13 |
 |
A „lagom” után újabb megszívlelendő svéd fogalmat tanulhatunk meg: „döstädning”, aminek első szótagja annyit tesz, mint „halál”, a städning pedig „takarítást” jelent. A nyolcvanadik életévét is elhagyó stockholmi festő-grafikus, Margareta Magnusson sokakat érintő, gyakorlatias problémáról írt könyvet: Hogyan szabadítsd meg magad és családodat a felgyűlt holmiktól - olvasható az alcímben. A közvetlen, személyes hangú, a szerző saját, vicces fekete-fehér vonalrajzaival illusztrált kötetnek köszönhetően a Svédországban régóta élő hagyományból, amelyet magyarul „végső takarításnak” nevezhetünk, mostanra világszerte követendő trend lett. Kevés könyvtípusnak volt akkora sikere az elmúlt években, mint a rendteremtésre és életünk leegyszerűsítésére tanácsokat adó életmódkönyveknek. A szerző szerint a „haláltakarítás” nem feltétlenül egyszeri cselekedet, inkább egy folyamat, amely során fokozatosan építjük le magunk körül a felesleges tárgyakat, és amelynek úgyis csak a halálunkkor lesz csak vége... |
Tough, Paul: Adjunk esélyt a gyerekeknek! Hogyan segítsük a hátrányból indulókat?
Bp., HVG Kv., 2018. 191 p.
370 T 80 |
 |
Az amerikai újságíró, egyben maga is gyakorló édesapa korábban megjelent könyvének (Segítsünk kibontakozni gyermekeinket! 201819030) célja az volt, hogy segítsen a szülőknek megváltoztatni a gyerekneveléssel kapcsolatos rossz beidegződéseket. Most megjelenő művében egy szűkebb, konkrétabb kérdéssel foglalkozik: azzal, hogy milyen gyermek- és családsegítő módszerekkel adhatunk támogatást azoknak a kicsiknek, akik hátrányból indulnak: trauma érte őket, zűrös a családi hátterük, érzelmileg vagy egyéb módon elhanyagoltak, stressznek vannak kitéve. A kötet első felében számba veszi a gyakorlati életben előforduló nehéz körülmények közül a legtipikusabbakat, bemutatja az alkalmazásra ajánlott stratégiákat, és szó esik olyanokról, mint a különféle készségek, stresszfajták, a szülők hozzáállása, a trauma és az elhanyagolás, a korai intervenció, illetve a kötődés... |
Finkel, Michael: Az Északi-tó fantomja. Egy önkéntes száműzetés krónikája.
Bp., Bookline, 2018. 204 p.
F 58 |
 |
Amikor azt olvassuk a borítón: Egy önkéntes száműzetés krónikája, eszünkbe juthat Sean Penn 2007-es híres filmje, az Út a vadonba (Into the Wild), amely Jon Krakauer tíz évvel korábbi, azonos című könyvén alapszik (ld. legutóbb: 201214168). Annak főszereplője a kitűnővel diplomázott Christopher McCandless 1990-ben szó szerint kivonult a(z amerikai) társadalomból. Holttestét két év múlva találták meg Alaszka vadonjában, ahol egyszerűen éhen halt. Honfitársa, egy másik Chris, Christopher Thomas Knight hasonló utat járt be, de jóval felkészültebben. Maga által sem tisztázott okból, alig húszévesen szintén önkéntes száműzetésbe vonult szülőföldje, Maine állam egy félreeső területére, és úgy tartotta fenn magát, hogy a környékbeli nyaralókat fosztogatta – évente kb. negyvenet, és sosem hagyott maga után nyomot. A száraz tények szerint 1986-ban autóval egy kettős tó (Északi-kistó és nagyobb társa – Little North Pond – vázlatos térképét Knight táborhelyével együtt a könyv elején láthatjuk) környékére hajtott, majd a járművet hátrahagyva, eltűnt az erdő sűrűjében. Huszonhét éven keresztül nem találkozott és nem beszélt senkivel... |
Iklódi Dóra: Cukormentes örömök. Inzulinrezisztensek és cukorbetegek részére.
Bp., Boook K., 2018. 167 p.
641 I 24 |
 |
Iklódi Dóra szenvedélye a gasztronómia és a kommunikáció, s e kettőt összekötve született meg hivatása: gasztrobrandeknek segíti a kommunikációját. Azonban három évvel ezelőtt megtudta, hogy cukorbetegségben, inzulinrezisztenciában szenved. Élete 180 fokos fordulatot vett, és az életmódváltás egyik eredményeképpen blogot kezdett vezetni Wander. Food. Woonder néven, ahol gasztroélményeit, főzési tapasztalatait osztja meg nagyszámú olvasótáborával, valamint az egészséges életmódhoz kötődő témákat. Első, igényes kiállítású, gondosan illusztrált könyvében megmutatja, hogy a cukor és egyéb finomított élelmiszerek elhagyása a táplálkozásból nem egyenlő az önsanyargató diétával. Hetven, többségében hagyományos fogás receptjét gondolta újra a cukormentesség és az egészségtudatosság jegyében... |
Cyd, Leela: Így fotózz az Instagramra.
Bp., Scolar, 2018. 192 p.
770 C 89 |
 |
A ma futó közösségi oldalak közül az egyik legnépszerűbb az Instagram, amely elsősorban fotók és rövid videofelvételek online megosztását teszi lehetővé, ezek alkotják a felhasználó profilját. A felületen közölt képeket az "instázók" gyakorta különböző művészi hatású effektekkel, szűrőkkel igyekeznek szebbíteni, jobbítani - ehhez nyújt segítséget a szerző, Leela Cyd, aki maga is évek óta használja az Instagramot, s több ezer követője van. Kötete első felében arról ír, hogy miként építsünk fel az alapoktól egy népszerű profilt, honnan merítsünk ihletet, mi legyen művészi mondanivalónk tárgya és a választott stílus. Ezt a technikai műhelytitkok követik... |
Zsolnai Anikó: Kötődés és pedagógia. Kötődéskutatások pedagógiai szempontú elemzése.
Bp., Eötvös J. Kvk., 2018. 112 p.
370 Z 92 |
 |
A kötődésnek a gyermek fejlődésében játszott szerepét alig több mint fél évszázada fedezte fel a pszichológia tudománya. A téma fontosságát mutatja, hogy azóta sorra jelennek meg a gyermeki kötődést vizsgáló kutatások eredményeiről beszámoló kötetek. Zsolnai Anikó a pedagógiai tárgyú kutatások széles körét - és saját empirikus kutatásait - felvonultató munkájában mindazokat az ismereteket összefoglalja, amelyek új szemléletet hoztak a gyermeknevelés gyakorlatába. A szerző végigvezet a téma alapjainak bemutatásától a fogalmak, a motivációk, az irányultságok számbavételétől, az állati viselkedés kötődéssel kapcsolatos ismertetésén és az emberi kötődések vizsgálatán át a kötődési rendellenességek gyermekkorban fellépő eseteinek bemutatásáig mindazokon az elméleti és kutatási eredményeken, amelyek a gyermeki kötődés problémájának megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlenül fontosak... |
Sheldrake, Rupert: Hét kísérlet, amely megváltoztathatja a világot. Gyakorlati útmutató újfajta tudományos szemlélet kialakításához
Bp., Bioenergetic, 2018. 264 p.
001 S 54 |
 |
A neves angol biológus rá kívánja venni olvasóit bizonyos, nem túl bonyolult módon elvégezhető, a könyvben pontosan leírt kísérletekre, ám igazából nem e kísérletek eredménye, kivált nem azok világot megváltoztató volta érdekli. Egyszerűen arról van szó, hogy elgondolkodtatni kívánja az olvasót olyasmikről, amikről a mai tudomány szinte semmit, vagy nagyon keveset tud. Az állatok talányos képességeiről, az emberi pszichikum rejtett tehetségeiről, a megfigyelt világ "objektivitásának" kérdőjeleiről van szó. Lényegében tehát arra szólít fel a könyv, hogy gondolkodjunk el a problémákon, ne a kész tudományt tanuljuk-biflázzuk, hanem a problématudat felkeltése révén igazi tudományos (természettudományos) szemléletre tegyünk szert... |
Várkonyi Zsuzsa, F.: Hoztam, kaptam, átszabtam. A személyiségformálás lehetőségei. A Klubrádió Kontakt című rovatának adásaiból 2012-2017.
Bp., Kulcslyuk K., 2018. 270 p.
150 V 49 |
 |
A neves pszichológus szerző, az egyik kereskedelmi rádióban, keddenként elhangzó, Kontakt című műsor, állandó, meghívott szakértőjeként, több, mint kétszáz alakalommal válaszolt a műsort vezető, Bódy Gergő kérdéseire. Jelen kötet ebből az anyagból közöl harminchat, érdekfeszítő beszélgetést. A beszélgetések témái igencsak szerteágazók voltak, ám minden esteben az emberi kapcsolatok, a család, a szeretet, a magány, a társas kapcsolatok mibenléte, az úgynevezett pszichológiai „játszmák” álltak a fókuszban. A kötet a hanganyagok írásban rögzített változatát tartalmazza, ennek megfeleltetve, B.G. monogrammal olvashatók a riporteri kérdések, majd az F. V. Zs. monogram mellett a pszichológus válaszai találhatók. A gyermekek korai biztonsága, a tudatos és tudattalan elvárások, az örökletesen hozott energiacsomagok, az ősbizalom kérdése, és a családi mítoszok, a büntetés és bűntudatkezelés, a bántalmazás, az úgynevezett „sorskönyvi tilalmak” („Ne légy gyerek; Ne boldogulj nélkülem; Ne légy önmagad; Ne mozdulj” stb.), a szülők közötti harc, a nagyszülők és szülők egymás elleni játszmái, az anyósok, vők és menyek viszonyrendszere, a testvérféltékenység, a zsarnok megjelenése a családban, a teljesítménykényszeres ember, az alkoholista játszmái, a túlalkalmazkodó, túlféltő szülő, a válás során felmerülő problémák és még sok más érdekes téma köti le az olvasó figyelmét... |
Mekhennet, Souad: Azt mondták, egyedül jöjjek. Utazásom a dzsihád frontvonalai mögött.
Bp., HVG Kv., 2018. 392 p.
323 M 52 |
 |
Souad Mekhennet Németországban született, bevándorló szülők gyermekeként. Felnőve, négy nyelvet beszélő, muszlim nőként, folyamatosan bizonyítania kellett ahhoz, hogy munkájában elismerjék őt. Miként lehet egyensúlyozni Kelet és Nyugat világának határán úgy, hogy ne veszítse el gyökereit és közben megfeleljen a nyugati világ vele szemben támasztott elvárásainak is? Ezt a kérdést is megválaszolja a szerző kötetében azzal a ténnyel, hogy belépett abba a háborús zónába, ahová a harcedzett háborús tudósítok közül sokan nem merészkedtek el. Souard Mekhennet megtette azt, amit a legbátrabbak sem mertek megtenni, huszonéves nőként tudósította hírekkel a nyugati médiát az Al-Kaida és az amerikai titkosszolgálat tetteiről. Különös módon – mivel céljának minden esetben az igazság feltárását tekintette, akként, hogy mindkét fél gondolatait bemutatta - az iszlám állam vezetői tisztelettel fordultak felé, hajlandóak voltak találkozni vele, és interjút adtak neki, amelyeknek során megszólaltatja kötetében a terrorszervezetek imámjait, sejkjeit, mi több az Iszlám Állam legfőbb vezetőjét is. Nőként azonban gyakorta került szorongatott helyzetbe és csak leleményességének, mi több humorának köszönhette, hogy minden esetben kiszabadult ezekből a veszélyes szituációkból... |
Borba, Mochele: Szelfimánia. Miért sikeresebbek az empatikus gyerekek az énközpontú világban?
Bp., Jaffa, 2018. 318 p.
370 B 78 |
 |
Manapság, amikor a legifjabbak, a gyerekek és a kiskamaszok szinte össze vannak nőve okostelefonjaikkal, számítógépeikkel, számos tudományos kutatás bizonyította, hogy ez a korosztály sokkal kevésbé képes a megértésre, empátiára, mint az őket megelőző generációk. Vélhetően ez annak a következménye, hogy a virtuális világba magukat bezáró individuumok nehezen kötnek kapcsolatokat, barátságokat a való világban, mi több olyannyira elszigetelik magukat, hogy amennyiben nem az ő akaratuk érvényesül, dühkitöréssel, agresszióval válaszolnak az előálló helyzetekre. A kutatások azt is bebizonyították, hogy azok a gyerekek, akik a való életben és nem a virtuális világban teremtenek kapcsolatokat, és játékterük sem egy szobára és egy monitorra korlátozódik, sokkal színesebben élnek, és egyáltalán nem jellemző rájuk az érzéketlen viselkedés, mi több rendkívül érzékenyen, empatikusan reagálnak az élet történéseire. A szerző annak a nyomába eredt, miként fejleszthető a kora gyermekévek alatt az életben való boldoguláshoz, a társas kapcsolatok kiépítéséhez, a kommunikációhoz, mások megértéséhez és elfogadásához nélkülözhetetlen empatikus készség, képesség... |
Bassani, Giorgo: Az aranykeretes szemüveg.
Bp. Európa, 2018. 173 p.
B 40 |
 |
A 2000-ben, nyolcvannégy éves korában elhunyt olasz író, költő, Giorgio Bassani műveit világszerte kiadják, olvassák, becsülik és szeretik. Az Európa Könyvkiadó színvonalas kiadásában megjelent kisregényéből 1987-ben Philippe Noiret főszereplésével emlékezetes film is készült, amelyben a szerző alteregójának tekintett zsidó egyetemistát Rupert Everett alakította. Az említett szereplő a Ferrarában játszódó történet mesélője, akinek diáktársa Eraldo Deliliers, a társaik körében bálványozott, kihívóan nyegle, szőke, sportos szépfiú, aki húszévesen már több nevezetes és komoly hódításon van túl, sőt szerelmi öngyilkosságot is elkövettek miatta. Unja a tanulást, elege van a pénztelenségből, élvezni akarja az életet, és csak arra vár, hogy valaki finanszírozza a vágyait. Így aztán kapóra jön neki a másik, gazdagnak mondható főhős, Athos Fadigati, a kisváros köztiszteletben álló gégésze, aki fiatalon a legszabályosabb és legnyugodalmasabb orvosi karrier elé nézett. Művelt, Velencéből származó, finom úr, biztos egzisztencia. Egyszóval: jó parti, s bár már benne van a korban, úgy tűnik, nem nagyon akar megnősülni. A mű lényegében egy szexuális (Fadigati doktor) és egy faji (narrátor) elszigetelődés párhuzamos krónikája. A konfliktus fő forrása, hogy mindez az 1930-as években játszódik, vagyis az olaszországi zsidótörvények kibocsátásának idején, a fasizálódott Itália környezetében... |
Lloyd webber, Andrew: Maszk nélkül.
Bp., 21. Század K., 2018. 526 p.
780 L 74 |
 |
2018 márciusában ünnepelte hetvenedik születésnapját az igazi élő klasszikusnak számító világhírű zeneszerző, Andrew Lloyd Webber, a musical műfajának koronázatlan királya. Ebből az alkalomból került kiadásra memoárja, amely alig fél év elteltével most magyarul is olvasható, s amelyben a sztárkomponista megosztja rajongóval az elmúlt hét évtized krónikáját, emlékezetes, sorsfordító pillanatait, úgy pályafutásában, mint magánélete területén. Webbernek van mire visszaemlékeznie: színházi darabjai, musicaljei világszerte folyamatosan műsoron vannak, számos toplistás slágert jegyez, és minden fontosabb elismerést, díjat megkapott, ami ebben a műfajban megkapható Tony- és Grammy-díjtól az Emmy- és Laurence Olivier-díjon át egészen az Oscarig. Időrendben haladva részletesen számol be zenész családjáról, londoni gyermek- és iskoláséveiről, zenei tanulmányairól, nyíltan beszél három házasságáról és gyermekeiről, politikai hovatartozásáról. Ennél is nagyobb hangsúllyal mesél valóban csodálatra méltó karrierje kezdeteiről, kibontakozásáról és elképesztő világsikereiről: már legelső darabjának (József és a színes, szélesvásznú álomkabát) pozitív volt a fogadtatása 1968-ban, de az áttörő sikert a Jézus Krisztus szupersztár hozta meg neki 1971-ben.... |
Erdős Virág: Ötven plusz.
Bp., Magvető, 2018., 58 p.
E 83 |
 |
A József Attila-díjas Erdős Virág termékeny és népszerű költő, aki szókimondó stílusával, a világról alkotott radikális véleményével és nem utolsó sorban frappáns szűkszavúságával arat sikert. Új, ötvenedik életévében megjelent kötete fotóalbummal kombinált verses könyv, amely egész oldalas színes fotókat tartalmaz, ezek üres felületein olvashatók a rövid versek. A költőnő többször nyilatkozta, hogy számára az írás forrása az indulat, kifejezésmódja viszont az irónia, a gúny; jellemző rá, ahogyan a valóság képét a fonákjára fordítja, vagy épp indulatosan leírja. Sokféle szemléletet képvisel: egyik versében egy sivár kórházudvart ábrázol, amelynek egyetlen látnivalója egy gáztartály (ez itt egy instant), a másikban humoros falusi életképet ad elő (nagyon vidék). Komolyság és szarkazmus határán jeleníti meg mondandóját, de minden esetben szellemesen, ironikusan, afféle jópofa szövegeléssel: „alul / nyegle felül nyájas se nem / szexi se nem százas” (mayor). Szabadon bánik a nyelvvel, szűkszavú versbeszéde olykor csak szavak, szóösszetételek fölsorolása (a vers nekem), más esetben összefüggő, de enigmatikus tömörségű (születésnapomra; szerelem), ismét máskor klasszikusoktól ismert fordulatok fölelevenítése (firka). Amikor túllép a szellemes szójáték, a villogó nyelvi lelemény szintjén, akkor valami keserű életérzés árad az írásaiból, fáradt kiábrándultság, amelyet a szatíra indulatával frissít föl és tesz könnyen fogyaszthatóvá... |
Hercsel Adél: Láthatatlan pokol. Túléléstörténetek a családon belüli erőszak hőseiről.
Bp., Partvonal, 2018. 190 p.
343 H 60 |
 |
A szociálisan igen érzékeny, fiatal szerző tizenhat esztendős kora óta publikál, kulturális és közgazdasági témájú cikkeket, most egy közelmúltban kirobbant botrány okán kezdett kötete anyagának gyűjtésébe. Közel egy esztendővel ezelőtt kavart hatalmas „vihart” az Amerikából elindult #metoo-kampány, amely a fizikai és lelki bántalmazásokról szólt, és arra hivatott, hogy felhívja a világ figyelmét a bántalmazottakra, azokra a kiszolgáltatott helyzetben lévőkre, akik félelmük miatt, saját érdekükben nem mertek szót emelni. Valójában ez volt az „origója” Hercsel Adél könyvének, amikor a Láthatatlan pokol-ba „alámerülve”, számos interjú nyomán, kötetbe foglalta a témával kapcsolatos tapasztalatait. Ekként riportkönyvet vehet kézbe az olvasó, amelyben olyan „túlélők” nyilatkoznak, akik elszenvedték a testi és lelki megaláztatások, a kiszolgáltatottság számos formáját. Az első nagy egység, a Hőstörténetek című fejezetcím alatt olvasható. Megrendítő vallomásokkal szembesülhet az olvasó. Többek között egy állami gondozásban nevelkedett nő meséli el szenvedését, aki a „lehúzó” erők ellenére, végül mégis ki tudott emelkedni ebből a földi pokolból... |
Filliozat, Isabelle: Mit kezdjünk egy kamasszal? Átvészelhetjük lelki sebek nélkül az ajtócsapkodás időszakát, a 12-17 éves kort.
Bp., Ursus Libris, 2018. 246 p.
370 F 57 |
 |
Sok nehéz szakasza van a gyermeknevelés éveinek; a dackorszak mellett biztos, hogy toplistás a kamszkor is, minden szülő türelmének és szeretetének végső próbatétele. A francia szerző ennek a periódusnak a kezeléséhez kínál segítséget, hogy az érintettek "lelki sebek nélkül átvészelhessék az ajtócsapkodás időszakát". Az első részben a kamaszt nevelő szülők tipikus problémával szembesít: az elzárkózással - konkrét és lelki értelemben is, az arroganciával és provokációval, az érzelmi túlfűtöttséggel és szélsőségekkel, valamint a ténnyel, hogy az életközépi válság - sajnos - gyakran pont egybeesik a gyerek terhelt éveivel. A folytatásban a változás legfontosabb elemeiről esik szó egy-egy fejezet keretei között: az agy fejlődéséről, a csoporthoz tartozás és társadalmi státusz kialakulásáról... |
Iordachi, Constantin: A Vasgárda. Karizma, politika és erőszak Romániában, 1927-1941.
Bp., L'Harmattan, 2017. 497 p.
329 I 62 |
 |
A "Mihály Arkangyal" Légió, közismert nevén Vasgárda, a román fasizmus sajátos hajtása: vallásos színezetű nacionalista-forradalmi mozgalom. Tagjai állították eredetiségét, sokáig a kutatók is a fasizmus egyfajta egzotikus-keleties ortodox furcsaságaként tekintettek rá. Alapvetően ezt a képet kívánja átrajzolni a budapesti CEU egyetemi tanára, aki a legionárius ideológiát teológiai hátterű "palingenezisként", azaz megújhodásként, a nemzeti romantikában gyökerező politikai hitként állítva be. A kötet első része ennek a gondolatkörnek a kialakulását vezeti végig, majd a második rész a romániai fasiszta politikai hitvallás különböző fázisait mutatja be 1927-1937 közt, végül a harmadik, utolsó rész az 1937-1944 közti periódus hibrid totalitárius kísérleteit tekinti át... |
Az oldal a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. recenziói alapján készültek.
Az ajánlók teljes szövege és további recenziók a konyvtar.kello.hu oldalon olvashatók.
Összeállítva: 2019. január 4.
|
|
|
|
|
 |
|
|
