|
|
|
 |
|
 |
Új könyvek - 2019. június |
|
|
Ezt olvassuk júniusban
Forrás: 
|
Hallberg, Garth Risk: Ég a város.
Bp., Európa, 2019. 1035 p.
H 22 |
 |
1977. július 13-án este kezdődött, és huszonöt órán át tartott New York városának egyik legnagyobb áramszünete. Már korábban is történt hasonló: 1965-ben például hét amerikai állam és Kanada egy része borult teljes sötétbe, de a lakosság jól reagált a történtekre. 1977-ben azonban minden máshogy történt. Ekkoriban ugyanis pénzügyi krízis volt, magas munkanélküliség, sztrájkok bénították meg a várost, s több iskola és tűzoltó állomás bezárása is felmerült, Bronxban, Brooklynban és Harlemben. Főleg a szegény fekete és latin közösségben gyűltek fel óriási feszültségek. Ráadásul ekkoriban szedte áldozatait a "Sam fia" néven elhíresült sorozatgyilkos, és már tíz napja tombolt a hőség. Az áramszünet hatására több kórház ellátása is veszélybe került, sokan bent ragadtak liftekben, a metróban vagy éppen az Empire State Building tetején, nem jártak a vonatok és lezárták a reptereket, s nemsokára kezdetét vette a fosztogatás.. |
Hora Ildikó: Báthory István.
Bp., Kossuth, 2019. 63 p.
943.9 H 82 |
 |
Horn Ildikó az erdélyi fejedelemség történetéről számos népszerűsítő, ám tudományos igényességgel készült könyvet írt már. Újabb munkája Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király életét, uralkodását és halála utáni megítélését, kultuszát dolgozza fel olvasmányos stílusban számos látványos színes illusztráció kíséretében. Arra törekszik, hogy e nagy uralkodónak ne csak történelmi tetteit, politikai döntéseit ismertesse nagyhatalmi távlatokban, hanem felmutassa az embert is, aki sokféle betegsége ellenére éjszakákat átdolgozott, tanult, szívósan képezte magát, ügyesen fordította győzelemre vereségeit. Izgalmas betekintést nyújt gyermekkora apródéletébe, a Jagelló Annával kötött érdekházasságának viszontagságos körülményeibe, a lengyel rendekkel vívott küzdelmeibe, erdélyi fejedelemként és lengyel királyként hozott reformintézkedéseibe... |
Sebag Montefiore, Simon: A Romanovok, 1613-1918. A Romanov-dinasztia vérrel, szexszel és könnyekkel teli történetének lenyűgöző krónikája.
Pécs, Alexandra, 2018. 795 p.
947 S 44 |
 |
Az újkori Oroszország történetével foglalkozó brit történész a Romanovok háromszáznégy éven át tartó uralmának történetét meséli el a magánéleti titkok, a házasságok és házasságtörések, a törvényes és törvénytelen gyermekek, az udvari élet összefonódásai szerteágazó, mozgalmas eseményeinek tükrében. A nagyívű, családregénybe illően izgalmas és ennek megfelelően sodró lendületű stílusban megírt könyv egy egészen borzongató sorspárhuzammal indul: 1918. július 17-én hajnalban a hemofíliában szenvedő Alekszej trónörökös herceget és családját, a cári dinasztia tagjait, a Moszkvától ezernégyszáz km-re fekvő jekatyerinburgi Ipatyev-házban egy küldöttség ébreszti fel. 1613. március 13-ának hajnalán Mihail Romanovot a Moszkvától háromszáz km-re fekvő Ipatyev-kolostorban szintén egy küldöttség zavarja fel álmából... |
Csatári Bence: Vigyázz magadra, fiam! A Bojtorján együttes krónikája.
Bp., NEB, 2018. 246 p.
785 C 46 |
 |
Aki egy cseppet is járatos a magyar pop-rock történetében, annak nem kell bemutatni a Bojtorján együttest. Története azért is érdekes, mert azon túl, hogy a korszak egyik legnépszerűbb zenekarává váltak, ők az egyetlen magyar könnyűzenei formáció, amely felléphetett a londoni Wembley Arénában rendezett nemzetközi countryfesztiválon. Tagjai még a David Letterman Showban is felléptek (külön kérésre magyarul énekeltek), s népszerűségüket mutatja, hogy két Mississippi állambeli városban is seriffhelyettesi kinevezést kaptak. Ezt azonban sok minden előzte meg: például második nevük, az Anakonda Rt. megváltoztatása, miután a megyei pártlap, az Észak-Magyarország éles hangú cikkben támadta őket, hogy nevük csak egy betűben különbözik annak a chilei rézbányavállalatnak a nevétől, amely fő támogatója volt Pinochet puccsának. De megemlíthetjük még Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből és számos városból való kitiltásukat, vagy éppen azt, hogyan packázott velük a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV), akár a lemezborítók tervezését, akár a lemezeik témaválasztását figyelembe véve. Az együttes történetét mutatja be a már több magyar könnyűzene-történeti könyvvel jelentkező Csatári Bence legújabb kötete... |
Maják.
Bp., Kossuth, 2019. 95 p.
930 M 20 |
 |
Tizenkét részes, elsősorban a középiskolásokat megcélzó sorozatba kezdett a Kossuth Kiadó, melynek első kötete az egyik legjelentősebb közép-amerikai civilizációt mutatja be. A majákról van szó, akik Kr. e. 2000-től Kr. u. 1697-ig, a mai Mexikó, Guatemala, Belize és részben Honduras területén hozták létre civilizációjukat, egészen addig, míg utolsó erősségük, Ta Itzá a spanyol hódítók kezére nem került. Mint az a kötet előszavából is kiderül: a maják - a dél-amerikai inkákkal szemben - sosem hoztak létre nagy területeket magába olvasztó, egységes és központosított birodalmat, mégis hosszú évszázadokon keresztül egyeduralkodóként léptek fel a régióban, és a mezoamerikai kultúrák körében ők jutottak a legmesszebbre a művészi, a tudományos, a technikai és a kulturális fejlődés terén. A kiadvány bemutatja a maja civilizáció négy nagy korszakát: a nomád jellegű, történelem előtti időket, a letelepedést követő preklasszikus kort, civilizációjuk csúcspontjaként a klasszikus kort, mikor a yucatáni őserdő lenyűgöző városállamai is épültek, a maguk büszke piramistemplomaival, szertartási központjaival és labdajátékpályáival... |
Sarcone, Gianni A.: varázslatos optikai csalódások.
Bp., Ventus Libro, 2019. 95 p.
535 S 18 |
 |
Az elme különös játéka, amikor a szem által begyűjtött információból az objektív valóságtól eltérő dolgokat kreál, olyan képeket, amelyek nem azonosak a tényszerű realitással. Ez az optikai csalódás jelensége, amely Gianni Sarcone könyvének a fő témája: a szerző egyrészt elmagyarázza, hogy mi is váltja ki ezeket a vizuális illúziókat, de még inkább számos példán, játékon keresztül demonstrálja, miként váltható ki és működik, nem utolsósorban pedig, hogy miként szórakoztathatjuk vele magunkat és baráti körünket. Az első fejezetben (Fény) olyan képek, játékok, kvízek kaptak helyet, amely a sötét-világos kontraszttal operálnak... |
Tóibín, Colm: A blackwateri világítóhajó.
Bp., Park, 2019. 267 p.
T 57 |
 |
Az angol-ír szerző, Colm Tóibín jelen regényében rendkívüli érzékenységgel tárja olvasói el három nő életének történetét. Helen boldog házasságban él férjével, Hugh-val és két kisfiával, Cathal-lal és Manussal. Az asszony egy napon, amikor férje elviszi kirándulni a fiúkat, és ő magára marad, vidám terveket szövöget arról, mi mindent tud majd csinálni, amíg a család távol van. Ám ez nem így történik, mert egy Paul nevű férfi hívja fel telefonon és meglehetősen ijesztő módon azt közli vele, hogy Helen imádott öccse, Declan beteg és nagyon szeretne találkozni a nővérével. Az asszony rosszat sejt, de amikor Paul, testvérének barátja közli vele, hogy Declan HÍV pozitív, akkor Helen összeomlik. A kilencvenes évek elején járunk, amikor az AIDS betegséget még gyógyíthatatlannak vélték. Paul elmondja Helennek, hogy a barátjának már nem sok ideje van hátra, és ezt az időt a családja körében szeretné eltölteni. Helen nagyanyja, Dora Devereux már régóta magányosan él tengerparti házában, mert lányával, Lilyvel megromlott a kapcsolata... |
Ahern, Cecelia: Üvöltés.
Bp., Athenaeum, 2019. 334 p.
A 28 |
 |
Harminc nő, harminc történet - ez az alcíme Cecelia Ahern elbeszéléskötetének. Hogy milyen történetekről van szó? Egyebek mellett olyanokról, amelyek arról mesélnek, mit történik, amikor az életünk keresztúthoz érkezik, de nem tudják, merre kellene elindulniuk, hogyan kellene választaniuk; vagy arról, ha vagyunk egy bizonyos élethelyzetben, de egészen másról ábrándozunk; meg arról is, amikor annyira csapdába kerülünk, annyira felfokozódik a reménytelenség, hogy legszívesebben csak üvöltenénk. Ahern történeteinek a hősei hétköznapi karakterek: nők, akik ismerősek valahonnan, lányok és asszonyok, akiknek a sorsa bátorítólag hat ránk, akiknek a története arra biztat, hogy ne adjuk fel: merjünk dönteni, cselekedni, reménykedni, s mindenekelőtt szeretni... |
Kingston, Jeff: A modern Japán kihívásai.
Bp., Antall J. Tudásközp., 2018. 414 p.
950 K 46 |
 |
Japán évtizedekig tartotta példakép-pozícióját: a második világháború alatti és utáni mélyrepülést követte az a gazdasági, politikai, kulturális, társadalmi és politikai felívelés, amit a világ többi országa elismeréssel, sőt, ámulattal figyelt. A "csoda" a nyolcvanas években járatódott csúcsra - majd Hirohito császár 1989-es halálát követően elkezdett beszakadni, megbillenni, zavarossá válni. Megkezdődött az addig minden fronton totálisan kiegyensúlyozottnak tűnő állam átalakulása, elkezdtek nyilvánvalóvá válni azon kérdéseknek a hátulütői, amelyeknek sokáig csak az előnyei látszódtak; ilyen például a sajátos japán munkamorál és -kultúra, az átlagéletkor kitolódása, vagy a sokáig mereven elutasító japán bevándorlási politika. Jeff Kingston ettől az évtől kezdve 2012-ig, a fukusimai hármas katasztrófát közvetlenül követő időszakig, illetve Shinzo Abe miniszterelnökké választásáig foglalkozik átfogóan Japán helyzetével, uralkodó tendenciáival... |
Charpkowska, Cecilia: A svéd módszer. Babavárás és csecsemőgondozás.
Bp., Libri, 2019. 370 p.
618 C 20 |
 |
A babavárás és a csecsemőgondozás a témája a kötetnek - svéd módra. Ez utóbbi információ nem elhanyagolandó, hiszen a skandináv ország sok éve a világ egyik legkiegyensúlyozottabb országa, ahol nagyon komoly kultúrája van a gyermekvállalásnak és -nevelésnek, s ahol kimutathatóan a legelégedettebbek, legboldogabbak a kisgyerekes szülők. Az első fejezetben azzal kapcsolatban kapnak a leendő szülők tanácsokat, hogy miként tervezzék meg előre a baba körüli feladatmegosztást. A folytatásban esik szó a terhesség időszakáról és a terhesgondozásról, a szülésről, azokról a gyakorta felmerülő kérdésekről, amelyekkel minden várandos hölgy szembesül... |
Moore, Robert: Kurszk. Az atom-tengeralattjáró tragédiájának története.
Bp., Gabo, 2019. 365 p.
623 M 85 |
 |
Az orosz Északi Flotta büszkesége volt a K-141 Kurszk nevű, robotrepülőgép-hordozó atomtengeralattjáró, amelyet egy hadgyakorlat közben, 2000. augusztus 12-én, 11 óra 30 perckor, a Barents-tengeren, a Kola-félsziget közelében két hatalmas robbanás rázott meg. A Kurszk feladata az volt a hadgyakorlat során, hogy hatástalanított torpedókat lőjön ki egy csatacirkálóra. Ez meg is történt, utána azonban robbanás történt a fedélzeten: az egyetlen hitelesnek nevezhető jelentés szerint egy új típusú torpedó hibásodott meg és robbant fel. A hajó nem tudott felemelkedni, sőt süllyedni kezdett, elérte a tengerfeneket, és ekkor egy újabb robbanás következett be. Az atomreaktorokat szerencsére időben sikerült lekapcsolni, így sikerült elkerülni egy nukleáris katasztrófát. A legénység jelentős része rögtön meghalt; csak az a huszonhárom tengerész élte túl a robbanásokat, akik a Kurszk hátsó rekeszébe szorulva, órákon át várták a mentőalakulatokat... |
Sárközy Réka: Kinek a történelme? Emlékezet, politika, dokumentumfilm.
Bp., OSZK, Gondolat, 2018. 285 p.
791 S 19 |
 |
A magyar történelmi dokumentumfilmek és a történelmi fényképek a fő szakterülete Sárközy Rékának, aki maga is több dokumentumfilm elkészítésében vett részt, valamint az 1956-os Intézet több mint tizenötezer digitális fényképet tartalmazó fotóadatbázisának egyik létrehozója. Előző kötetében (Elbeszélt múltjaink) a maga teljességében igyekezett bemutatni a magyar történelmi dokumentumfilm történetét, most megjelenő munkája pedig azt vizsgálja, hogy az elmúlt harminc év magyar történelmi dokumentumfilmjei milyen szerepet játszottak a magyar nemzeti emlékezeti narratívák megfogalmazásában, az emlékezeti közösség megteremtésében, a főbb történelmi traumák feldolgozásában. Az általános bevezetőt követően elsőként a második világháború, azon belül is a Don-kanyar és a holokauszt magyar dokumentumfilmes feldolgozásával foglalkozik, ezt követi Trianon megjelenítése, majd az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlás dokumentumfilmes ábrázolása... |
Guiliano, Mireille: A francia nők nem számolnak kalóriát.
Bp., Athenaeum, 2019. 227 p.
641 G 70 |
 |
Azt már a szerző előző regényéből megtudhatta az olvasó, hogy miért nem híznak a francia nők (201804045), ebben a történetben pedig egy másik „titokra” is fény derül, hogy miért nem számolják a francia hölgyek a kalóriákat. A gall konyhaművészet egyik fontos alapanyaga az osztriga, amely az étkezések fő eleme, ugyanis ez a tengeri „gyümölcs” olyan „védőpajzsot” biztosít számukra, amely megvédi őket a hízástól. A családi étkezőasztalokra is gyakorta kerül fel az osztriga, amelynek „szerelmese” az írónő maga is. Ennek okán afféle unikális kulturális utazással egybeszőtt „regényszerű” szakácskönyvet tart kezében az olvasó, amelynek szerzője érzékletes képekben megfestve mutatja be a világ legjobb osztrigafatáit, az osztrigákból elkészíthető ínycsiklandó ételek receptjeit, azok rendkívül „előnyös” kalóriaértékét, valamint a fogyasztásukhoz „simuló” könnyű, francia borokat... |
Bowen, Rhys: Holttest a könyvesboltban.
Bp., Lettero, 2018. 432 p.
B 84 |
 |
Agatha Christie történeteit megidéző remek krimit vehet kézbe az olvasó. A regény a harmincas években játszódik, Angliában. Főszereplője, a „botcsinálta” nyomozó kisasszony, a kifogástalan pedigrével rendelkező, Victoria Georgina Charlotte Eugenie, Glen Garry és Rannoch hercegének a lánya, akit barátai csak Georgie-nek hívnak. A Windsor házból származó lány, aki V. György király másodunokatestvére, és harmincnegyedik a trónöröklési sorban, nem igazán tud mit kezdeni előkelő származásával, ugyanis a családi vagyon jelentős része az enyészeté és ő maga egyetlen fonttal sem rendelkezik. Ezért inkognitóban takarítani kényszerül és ezzel egyben elejét veheti annak, hogy a rangban hozzáillő, általa csupán Halpofának nevezett Siegfrid herceghez kelljen feleségül mennie. Egy napon legmagasabb rangú rokona, a királynő arra kéri, hogy lássa vendégül a Hanni nevű, bajor hercegkisasszonyt. Ezzel indul útjára a krimi, mert Hanni megjelenésével különös történések sorozata veszi kezdetét... |
Bloom, Amy: Közös titkaink.
Bp., Libri, 2019. 247 p.
B 69 |
 |
A harmincas évek elejére az egyik legismertebb amerikai újságírónő volt Lorena Hickok. Nehéz gyermekkor után, egy kisvárosi újságnál kezdett dolgozni, ám karrierje gyorsan felívelt. Egyre nagyobb városokban és lapoknál dolgozott: a Milwaukee Sentinelnél, a Daily Mirrornál, 1928-tól pedig az Associated Press munkatársa volt. Addigra már minden cikke alatt szerepelt a neve (akkoriban ez nem volt annyira megszokott egy nő esetében), és nem esküvői hírekkel meg egyéb, könnyed témákkal foglalkozott, hanem fajsúlyos ügyekkel. A Lindbergh bébi elrablása ügyében írt cikkei hozták meg neki az igazi ismertséget, és másokkal ellentétben hosszan nyomozott az ügyben, még azután is, hogy elfogták a feltételezett emberrablót, Richard Hauptmannt. Aztán a főnöke 1932 őszén azzal bízta meg, hogy a változatosság kedvéért írjon Eleanor Rooseveltről, a Demokrata Párt elnökjelöltének feleségéről. Az albany-i kormányzói palotában találkozott az elsőre unalmasnak, de szívélyesnek tűnő politikusfeleséggel, akivel kellemesen elbeszélgettek és együtt is vacsoráztak. Aztán heteken keresztül követte őt a kampányeseményekre, és szép lassan beleszeretett... |
Miller, Madeline: Kirké.
Bp., General Press, 2019. 422 p.
M 68 |
 |
Az Akhilleusz dala (201424292) szerzőjének várva várt új regénye az Odüsszeia leghírhedtebb nőalakja, a varázslónő Kirké személyét mutatja be újragondolva. A történet elbeszélője maga Kirké: a napisten, Héliosz és Perszéisz gyermeke. Bár nem rendelkezik hatalommal, mint apja, sem azzal a rosszindulatú vonzerővel, mint nimfa anyja, s saját testvérei is gyakran megszégyenítik, amikor társaságért a halandók világa felé fordul, felfedezi tehetségét. Képes ugyanis varázsolni, és szörnyeteggé változtatni a riválisait, ráadásul még az istenekre is veszélyt jelenthet. Épp ezért Zeusz száműzi őt egy lakatlan szigetre, ahol tökéletesíti varázstudományát, vadállatokat szelídít, s olyan híres mitológiai alakokkal is találkozik, mint Minótaurusz, Daidalosz, Médeia, és természetesen a szigetére vetődő Odüsszeusz. Kirké szép lassan sokak - mind az istenek, mind az emberek - haragját magára vonja, s hamarosan az egyik legrettegettebb olümposzi istennel kell szembenéznie... |
Koncz Balázs: Hogyan válj jól fizetett C# programozóvá?
Bp., BBS-Info, 2019. 235 p.
681 K 68 |
 |
Még a kilencvenes évek derekán kezdte a Javából, illetve a C++-ból kiindulva kifejleszteni a Microsoft a A C# nevű, a .NET keretrendszer részekének számító objektumorientált programozási nyelvet, amely mára az egyik legszélesebb körben használt programozási módszer lett. Ennek - és általánosságban véve a programozásnak - az alapjaiba és haladó szintjébe kínál bevezetőt ez a kötet, amelynek szerzője egyben ahhoz is szolgál pár jó tanáccsal, hogy milyen kvalitások kellenek ahhoz, hogy programozóként "jól fizető állást" találjunk magunknak. A bevezetőt követően a legfontosabb tudnivalók kerülnek áttekintésre: a fejlesztőeszköz telepítéséről, a Visual Studio kezelőfelületéről, a programozási alapokról, valamint az alapvető algoritmusokról és adatstruktúráktól esik szó... |
Belső Nóra: Hullámvasúton. Élet bipoláris zavarral.
Bp., HVG Kv., 187 p.
616 B 46 |
 |
A terapeuta esetei című sorozat kötetei egy-egy pszichoterápiás kezelés folyamatát követik nyomon. Belső Nóra könyve Emma történetén keresztül a II. típusú, vagyis enyhébb bipoláris zavart írja le. Emma huszonkét éves egyetemista, hangulati ingásokkal, gondolatrohanó észjárással, fokozott beszédkésztetéssel, kissé túlzott önértékeléssel. Kívülről normális, de környezetét teljesen összezavarja, kapcsolatai rendezetlenek, élete komoly válságba kerül, mikor a barátnője unszolására végre elhatározza magát, hogy szakemberhez fordulj. A szerző irodalmi stílusban, életközelből követi nyomon a terápiás beszélgetéseket, miközben jegyzetfüzeteibe is bepillantást enged, az orvos "hátsó gondolatait" is megosztja velünk, máskor a vonatkozó szakmai összegzéseket közli (eltérő szedéssel emelve ki a váltakozó nézőpontokat)... |
Farkas Zoltán: Hosszú hétvége Bécsben.
Bp., Jel-Kép, 2019. 103 p.
914 F 27 |
 |
A szerző - Közép-Európa elkötelezett rajongója - most megjelenő útikönyvében az egyik legevidensebb hétvégi úticélt, Bécset ajánlja a figyelmünkbe. Olyan programokat, látnivalókat javasol az odalátogatók számára, amelyek tökéletesen kitölthetnek három napot az osztrák fővárosban. Bécs pár mondatos általános bemutatása és öt "felejthetetlen", igazi bécsi "élmény" felsorolása után sétaútvonalakat javasol a belvárosban, a Hofburg és a Karlsplatz környékén, a Ring mentén, bemutatja röviden a bécsi kastélyokat, majd javasol néhány remek szállást, éttermet... |
Az oldal a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. recenziói alapján készültek.
Az ajánlók teljes szövege és további recenziók a konyvtar.kello.hu oldalon olvashatók.
Összeállítva: 2019. június 4.
|
|
|
|
|
 |
|
|
