|
|
|
 |
|
 |
Új könyvek - 2020. április |
|
|
Ezt olvassuk áprilisban
Forrás: 
|
Napolitano, Ann: Ezüst madarak
Bp., General Press, 2020. 375 p.
N 35 |
 |
2013. június 12-én a New Yorkból Los Angelesbe tartó repülőgép lezuhan, a fedélzeten utazó százkilencvenöt utas közül egyetlen túlélő marad, a tizenkét éves kamaszfiú, Edward Adler, aki a csodával határos módon menekül meg. A fiú szüleivel, apjával, Bruce-szal anyjával, Jane-nel és szeretett bátyjával, a tizenöt éves Jordannal utazott. A szörnyű baleset után, amikor magához tér, édesanyja nővére, Lacey és annak férje John veszik magukhoz. A házaspár már évek óta küzd azért, hogy gyermekük lehessen, de valamennyi inszemináció kudarccal végződött. A fiú nagynénjének és férjének a kapcsolata, miután Edward hozzájuk kerül, teljesen megváltozik, megpróbálnak szerető, jó szülei lenni unokaöccsüknek, de ez az út nagyon rögös és számos kudarcot kell megélniük... |
Falconer, Colin: Szabadság, szerelem, Levine
Bp., I.P.C. Kv., 2019. 442 p.
F 13 |
 |
Epikus sodrású, lebilincselő történet Colin Falconer legújabb regénye. A két világháborún átívelő krónika, 1912 telén veszi kezdetét, amikor az Oroszországban, szegény körülmények között élő, zsidó származású, Sura és férje, Misa úgy döntenek, maguk mögött hagyják a nélkülözést és kivándorolnak Amerikába. Misa megy előre, a férfi imádja feleségét, egyetlen bánata az, hogy képtelen teherbe ejteni Surát. Ezért, amikor Amerikában kiment a tűzvészből egy csecsemőt, azt nem adja vissza jogos tulajdonosának. A gyermek édesanyja, a tűzben lelte halálát, de az apja, a dúsgazdag, George Searbrook minden pénz megadna azért, hogy megtalálja a kislányt, akit Misa elrejt a lakásukban, hogy ezzel boldoggá tegye Surát, akivel ezentúl saját gyermekükként nevelik fel Libertyt, becenevén Libbyt. Sura, azaz Sara, tudja miként jutott Misa a gyermekhez, de nem törődik ezzel, imádja a kislányt és férjével együtt soha többé nem ejtenek szót arról, hogyan került hozzájuk Libby... |
Atwood, Margaret: Testamentumok
Bp., Jelenkor, 2019. 613 p.
A 94 |
 |
Másfél évtizeddel azután veszi kezdetét a könyv, hogy befejeződött - az azóta a belőle készült sorozat okán világhírűvé vált - A szolgálólány meséje. A történetet három, az előzményben mellékalakként megjelenő női karakter meséli, az ő marrációjukból szövődik egybe a mű. Az egyikük Fredé keménykezű kiképzője, Lydia néni, aki most maga mondja el azt, hogy miként lett köztiszteletben álló bírónőből, elvált asszonyból a gileádi hatalom fanatikus, rettegett képviselőjévé, hogyan és miért választotta ki annak idején Judd parancsnok erre a pozícióra, miként zajlott le a kiképzése Ardua Hall-ban, és végül hogyan és miért undorodott meg Gileádtól, titokban csatlakozva az ellenálláshoz. A második mesélő Fredé idősebb, tőle erőszakkal elvett lánya, Agnes, aki Kyle parancsnok és a felesége, Tabitha nevelt lányaként nő fel jómódban és szeretetben Boston előkelő negyedében. A lány sorsa gyökeresen megváltozik, amikor jószívű nevelőanyja meghal, és a parancsnok új asszonyt hoz a házhoz... |
Kapitány-Fövény Máté: Ezerarcú függőség és felépülés
Bp., HVG Kv., 2019. 416 p.
613 K 15 |
 |
Legújabb kötetében is a szenvedélybetegségekkel foglalkozik Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus, adjunktus. Vajon örökölhető a függőség? Milyen fajta függőségek is léteznek? Betegség egyáltalán a függőség? Miként ismerhetjük fel szenvedélybetegségünket? Hogyan segíthetünk egy függőnek? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre igyekszik válaszokat adni a kötet. A fejezetek egy-egy életkori szakaszt és egy ahhoz köthető kockázati tényezőt járnak körül, korszerű kutatási eredmények és terápiás esetek bemutatásával. Korai gyermekkori hatások és a társfüggőség, gyerekkori trauma és a kábítószer, kamaszkori identitásválság és amfetaminfüggőség, huszonéves kor és videó-játékok, a változás kora és szexfüggőség, időskor és alkoholizmus – mindezeket ismerhetjük meg Szilvia, Edina, Benedek, Dániel, Róbert és Katalin történetéből... |
Conelly, Michael: Éjszakai műszak
pécs, Alexandra, 2019. 428 p.
C 26 |
 |
Az izgalmakban bővelkedő krimi főszereplője, a fiatal nyomozónő Reneé Ballard, akit néhány évvel ezelőtt megkérdőjelezhetetlenül zaklatott az egyik főnöke, Rogers Carr, a Kiemelet Bűnügyi Osztály vezetője. Miután a lány feljelentést tesz felettese ellen, senki sem akar hinni neki és eltussolják az ügyet. Következménye azonban lesz az inzultusnak, mert Carr, aki ország világ előtt hirdeti, hogy Reneé igaztalanul vádolta meg őt, folyamatosan éjjeli műszakra osztja be a fiatal nőt. Ballard rendőrtársával, Jenkinssel együtt dolgozik az éjszakában, és ugyan ők fedezik fel a különféle bűnügyeket, de miután átadják kollégáiknak a munkákat, azok aratják le a sikert. Egy napon egy meggyilkolt prostituáltat találnak a parkolóban. A nőt bestiális módon agyonverte valaki. Nemsokkal ezután egy bárból érkezik segélyhívás, itt tömegverekedés tört ki, és számos halottja is van az összecsapásnak. Ballard ekkor elhatározza, hogy ő maga kezdi meg a nyomozást... |
Mitchell, Sarah: Elveszett levelek. Egy tiltott szerelem háborúban, kontinenseken és nemzedékeken át
Pécs, Alexandra, 2019. 415 p.
M 72 |
 |
A romantikus elemekkel is gazdagon élő történet napjainkban veszi kezdetét. A negyvenes éveiben járó, Kanadában élő, Martha Rodwell édesapja meghal, ekkor nővérével, Elisabeth-tel apja számítógépén találnak egy fájlt, amelyet a Catkins névvel jelölt meg az élők sorából eltávozott. A férfi az emlékiratain dolgozott de, hogy kit vagy mit fed, ez a titkos dosszié arra szeretnének választ kapni a nővérek. A Catkins dokumentumban „elrejtett” feljegyzések a régmúltba nyúlnak vissza, arra az időre, amikor az ajuk még nem ismerte meg az édesanyjukat. Amikor Martha talál egy támpontot, egy angliai városka nevét, akkor elhatározza, hogy repülőre száll és kideríti, ki rejtőzik a név mögött. Közben a múltba, a második világháború éveire visszanyúló történetből megismerhetik az olvasók Sylvie-t... |
Patterson, James: Gyilkos ház
Szeged, Könyvmolyképző K., 2019. 556 p.
P 45 |
 |
Jenna Murphy Bridgehamptonban nevelkedett fel. Az Óceán partján fekvő amerikai kisvárosból 1995 táján költözött el, majd New Yorkban lett zsaru, és ekkor olyan szörnyű gyilkosságokat is kinyomozott, amelyek felderítésére kollégái nem mertek vállalkozni. Sok mindent megélt már, ám amikor visszatér szülővárosába, amit ott tapasztal, az eddigi munkáinak legrémisztőbb képeit is felülmúlja. Az Ocean Drive 7. szám alatti ház meghazudtolja a nyugalmas tengerparti nyaralóhelyről alkotott elképzeléseket. Ez a hatalmas kastélyszerű építmény ugyanis rettenetes titkokat rejt. Szörnyű gyilkosságok helyszíneként híresült el a városka lakóinak körében, és az idő múlásával már épeszű ember meg sem meri közelíteni a házat. Gyilkos házként emlegetik az itt élők, és amikor Jenna hazalátogat gyermekkora helyszínére, szembesülnie kell azzal, hogy az épület minden képzeletét felülmúló, bestiális gyilkosságok színterévé lett... |
Higginbotham, Adam: Éjfél Csernobilban. A világ legnagyobb nukleáris katasztrófájának (eddig) elmondatlan története
Bp., I.P.C. Kv., 2019. 639 p.
621 H 69 |
 |
1986. április 25-26. éjszakáján történt az a csernobili baleset, amely egyértelműen fordulópontot jelentett az atomerő megítélése tekintetében is. Az ukrajnai Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű 4-es reaktorblokkjának robbanása hatalmas anyagi és természeti károkat okozott, többen pedig közvetlenül vagy közvetve a baleset következtében veszítették az életüket (köztük atomerőműi dolgozók, a mentésben résztvevők és polgári áldozatok is). A radioaktív szennyeződés hatalmas területeket ért el, és nemcsak a Szovjetunió nyugati területein, hanem Európa más részein, sőt az Egyesült Államokban is érezni lehetett a hatását. Az erőmű harminc kilométeres körzetét kitelepítették (igaz, csak harminchat órás késéssel), ám a világ sokáig nem is tudott a katasztrófáról. Először svéd tudósok észlelték a nyugati irányban terjedő radioaktív szennyeződést, amelyet aztán április 28-án mondott be először a rádió. Sokan kritizálták a szovjet vezetést, és kétségtelen, hogy az esemény fontos szerepet játszott az öröknek tűnő szovjet birodalom összeomlásában is... |
Kozák Péter: Földiekkel játszók. Művésznők, múzsák
Bp., Kossuth, 2019. 237 p.
920 K 86 |
 |
Valószínűleg kevesen tudják, hogy a „múzsa” szó mind a görög, mind a magyar nyelvben eredetileg „dalt, költeményt, énekelhető verset” jelentett, s akárcsak a legtöbb nyelvben, később kialakult egy újabb jelentése: az „alkotásra serkentő nőalak”. Természetesen nemcsak a világirodalom, hanem a magyar literatúra története is teli van ilyen ihlető alakokkal, a magyar irodalom talán legelső múzsájától, Lilától (Vajda Julianna) napjainkig. Ilyen múzsák (gyakran maguk is művésznők) életét mutatja be Kozák Péter könyve... |
Criado-Perez, Caroline: Láthatatlan nők. Így vesszük semmibe a népesség felét az adatokra épülő világban
Bp., Gabo, 2019. 428 p.
301 C 31 |
 |
A férfiak uralta világban hatalmas, úgynevezett adatszakadék tátong a két nem között. A szerző, Caroline Criado Perez, Sherwood Washburn széles körben elfogadott elméletét, amely szerint az emberi evolúciót a férfiak vadászó tevékenysége alapozta meg, idézi, amikor bemutatja, hogy a múlt krónikásai igencsak kevés helyet engedtek az evolúciós térben a női szerepnek, amikor a férfiak életét választották az emberiség sorsának képviseletére. Ennek a szerző véleménye szerinti „manifesztációja”, hogy a női nem életéről csak a csend „beszél”. Ennek a csendnek azonban a világ minden táján eltagadhatatlan hatásai vannak a hétköznapi élet valamennyi területére. Simone de Beauvoir 1949-ben leírt véleményét („Az emberiség hímnemű, a férfi a nőt nem, mint olyat, hanem önmagához viszonyítva határozza meg, nem tartja autonóm lénynek”) is idézi a szerző, majd rávilágít arra, hogy a nemek közötti úgynevezett „adatszakadékot” nem rosszindulat vagy szándékosság okozza. Mindez egy évezredek óta berögzült gondolkodásmódnak a következménye, amelyet az író „nem gondolkodásként” határoz meg... |
Park, Jessica: 180 másodperc
Szeged, Könyvvmolyképző K., 2019. 364 p.
P 38 |
 |
A főiskolás Allison Dennist, nem kényeztette el a sors, szüleit nem ismeri, miután világra jött, egy kórház lépcsőjén hagyták, és kamasz éveiben a nevelőszülők garmadát ismerhette meg, amikor mindig tovább adták őt más-más családokhoz. Simon volt az egyetlen férfi, aki papíron is a nevelőapjának nevezte meg magát, és a lány végül az ő vezetéknevét vette fel. A történet idején Allison az egyik amerikai főiskola harmadéves hallgatója, de számos érzelmi kudarca miatt nem enged senkit sem közel magához… Fél, hogy ismételt elutasításban lesz része, hiszen gyermekként ezt már sokszor átélhette és azt is pontosan tudja, hogy semmiféle állandóság nincs a világban, mégha boldognak is érezhetné magát, egy pillanat alatt minden megváltozhat körülötte. Egy reggel a campuson megszólítja egy lány, Kerry és arra kéri, vegyen részt egy egyetemi kísérletben... |
Az oldal a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. recenziói alapján készültek.
Az ajánlók teljes szövege és további recenziók a konyvtar.kello.hu oldalon olvashatók.
Összeállítva: 2020. április 28.
|
|
|
|
|
 |
|
|
