|
|
|
 |
|
 |
Új könyvek - 2020. augusztus |
|
|
Ezt olvassuk augusztusban
Forrás: 
|
Mártonffy Zsuzsa: Akiknek két anyja van. Küzdelmes sorsok - személyes történetek az örökbefogadásról
Bp., Bookline, 2020. 302 p.
362 M 38 |
 |
Személyes élettörténetek tükrében olvashatunk az örökbefogadás kérdésköréről Mártonffy Zsuzsa könyvében. A mű azzal a céllal íródott, hogy reális képet adjon erről az egyébként számos negatív és pozitív előítéletet vonzó témáról: a lapokon olyanok osztják meg tapasztalataikat, élményeiket, akik a valóságban megtapasztalták, hogy pontosan mivel is jár egy kisgyermek örökbefogadása. A kötetben azonban nem csak ők vallanak: megszólal gyakorlatilag minden "szereplő", az örökbefogadó szülők mellett a folyamatot levezénylő, segítő szakemberek, a kicsiknek átmeneti megoldást kínáló nevelőszülők, sőt, az örökbe adók és örökbe fogadottak is. A beszámolók öt tematikus fejezetbe rendezve olvashatóak a kötetben... |
Hunter, Cara: Féktelen harag
Bp., 21. Század K., 2020. 479 p.
H 95 |
 |
Az Adam Fawley sorozat címszereplő nyomozója ismét színre lép a történetben. A férfi ifjú felesége, Alex a történet idején, gyermeket vár, ám Fawley ezt az időszakot nem töltheti vele, mert egy bántalmazással kezdetét vevő bűnügyben kell vizsgálódnia, két nőtársával, Everett és Somer nyomozókkal együtt. A városban egy taxisofőr azt jelenti be a rendőrségen, hogy a külváros egyik elhagyatott utcájában egy középiskolás lányt pillantott meg, akit láthatóan megtámadtak, mert a ruhája el volt szakadva és sebesülések borították a testét. A férfi beültette kocsijába Faith-et, aki nem volt hajlandó semmit sem elárulni arról, hogyan került ilyen helyzetbe. Később, amikor Fawles felkeresi a szülői házban Faith-et, a tizenhat éves lány elzárkózik mindenféle felvilágosítástól, de a rendőröknek feltűnik az anyja, Mrs. Appleford furcsa viselkedése. Faith blogot vezet, divattervező szeretne lenni, és ezen a nyomon indulnak el a rendőrség emberei. Nemsokára meggyilkolnak egy középiskolás lányt, Sasha Blake-t és a gyanú az úgynevezett „Lopakodó Szatírra” terelődik, akit néhány évvel ezelőtt hasonló ügyben elítéltek. Azonban hiába mutat minden nyom a bűnöző férfi felé, Fawley figyelmét nem kerüli el a középiskola három diákjának, Patsie Webbnek, Isabel Parkernek, és Leah Waddellnek az egyre furcsább viselkedése... |
Indriðason, Arnaldur: Reykjavíki éjszakák
Bp., Animus, 2020. 301 p.
I 58 |
 |
Az északon játszódó, sötét tónusokkal megrajzolt történet főszereplője, Erlendur közrendőr, aki nagyon rossz körülmények között töltötte a gyermekkorát, szegénységben éltek és nem fejezte be középiskolai tanulmányait sem. Tizenhét éves korában a rendőrségnél áll munkába, itt képesítés hányában, egyszerű utcai közrendőrként végzi napi feladatát, és ennek során az élet sötét bugyraiban élő gyakorta bűnöző, gyakorta azonban csak pusztán szerencsétlen emberek sorsával kell szembesülnie. Így ismerkedik meg a Hannibal nevű hajléktalannal, aki szinte sohasem józan, valami miatt azonban Erlendur megszánja a férfit és ezután rajta tartja a szemét, mert segíteni akar neki, Hannibál azonban többnyire belemar a felé kinyújtott kézbe. Egy napon a folyóból halásszák ki a hajléktalan férfi holttestét, a nyomozást azonban hamarosan lezárják, azzal a végzéssel, hogy a férfi bizonyára részegen beleesett a vízbe, és megfulladt... |
Orringer, Julie: Üldözöttek gyűjteménye
Bp., Libri, 2020. 543 p.
O 67 |
 |
Újabb regénnyel jelentkezik a magyar származású amerikai író, Julie Orringer, a Láthatatlan híd (202011120) szerzője. Az Üldözöttek gyűjteménye szintén a második világháború idején játszódik, s központi szereplője az a Varian Fry, akiről Michael Gambon író úgy nyilatkozott, hogy „apró, ám annál világosabb fénysugár volt a sötétség birodalmában”. Amikor 1967-ben, Connecticutban hatvanévesen meghalt a volt újságíró, magányos latintanár, neve teljesen feledésbe merült. Nem sokan tudták, hogy ez a bátor ember a második világháború első éveiben több mint kétezer ember életét mentette meg, köztük a század olyan nagy művészeinek segített, mint Marc Chagall, André Breton, Marcel Duchamp, Lion Feuchtwanger, Max Ernst, Franz Werfel vagy Heinrich Mann. Az amerikai kormányzat megbízásából ment 1940-ben a Vichy-Franciaországba, hogy egyesével tárgyaljon a lajstromba vett, valamilyen szempontból a németek által veszélyeztetett értelmiségiekkel, hogy meggyőzze őket: hagyják el Franciaországot, és Amerikában biztonságra lelnek... |
Kettu, Katja: Rose elment
Bp., Gondolat, 2019. 263 p.
K 44 |
 |
Számunkra ismeretlen történelmi tény, hogy a 19–20. század fordulóján mintegy háromszázezer finn emigrált az Egyesült Államokba. A jelen regény zárólapjain, a témába vágó szakirodalom és dokumentumok mellett nem véletlenül található Minnesota, Michigan és Wisconsin államok fekete-fehér térképvázlata. Ezen az erdős bányavidéken telepedtek le „nyelvrokonaink”. Egy részük rezervátumokba került, és közülük sokan az őslakos népességből találtak házastársat. Ezek a finnek alkalmasint még ma is munkásmozgalmi felforgatók hírében állnak. A Helsinkiben élő, de az észt Tallint és Londont is megjárt, a regényíráson kívül filmkészítéssel is foglalkozó Katja Kettu történetei kibontásához szívesen alkalmazza a szálak két vagy több idősíkon vezetését. Ez a regénytechnika kiválóan alkalmas a fent ecsetelt környezetben játszódó, izgalmas történelmi sztorihoz. Lempi, Rose és Ettu lánya félig odzsibvé indián, félig finn. Elveszettnek érzi magát, mert a rezervátumban élőknek túlságosan fehér, a rezervátumon kívülieknek túlságosan rézbőrű... |
Bereményi Géza: Magyar Copperfield
Bp., Magvető, 2020, 635 p.
B 54 |
 |
Bereményi Géza nemcsak íróként, de egyéb művészeti ágak alkotójaként (forgatókönyvíróként, színházi és filmrendezőként) is a magyar élvonalba tartozik évtizedek óta. Most megjelenő könyvén teljes mértékben érezhető filmes rutinja: az irodalmi szöveg valósággal moziszerűen, élő jelenetek magával ragadó füzéreként pereg az olvasó előtt. A sorokban saját kisgyermek- és kamaszkorát kelti életre: a több mint hatszáz oldalas, dokumentarista stílusban lejegyzett történet első tizennyolc évének részletes krónikája. Az írás - valószínűleg - Bereményi első emlékével veszi kezdetét: nagyanyja, Róza (Bereményi Sándorné Román Róza) lágyan ölelő, terjedelmes karjait, és az akkor otthont jelenti Teleki téri szobakonyhás lakás idézi meg "Lulikám", babakori önmaga perspektívájából... |
Child, Lee: A pók hálójában
Bp., General Press, 2020. 373 p.
C 17 |
 |
A vaskos regény főhőse, Jack Reacher látszólag roppant jelentéktelen figura. A világ végén él egy kisvárosban, se vagyona, se rendes állása, se kutyája, se macskája. Fölöttébb furcsa hát, hogy magánnyomozó kutat utána, még furcsább, hogy a magándetektívet (valakik) elteszik láb alól. Reacher megtudja, hogy a pórul járt embert egykori felettese és atyai jóbarátja, Garber tábornok küldte utána, a tábornok azonban szintén elhalálozott. A hős a magas rangú katonatiszt leányával, Jodie-val szövetkezik, hogy végére járjon a titokzatos ügynek... |
Gould-Bourn, James: Szívedbe cammogva. Rejtőzz el, hogy megnyílhass
Budaörs, Pioneer Books, 2020. 302 p.
G 55 |
 |
Rendkívül megható történet James Gould-Bourn debütáló regénye. A történet főhősének, a huszonkilenc esztendős Danny Malloney-nek romokban az élete. Felesége, Elizabeth bő egy éve autóbalesetben vesztette életét, mikor kocsijukkal megcsúszott egy jégfolton, ám a mellette ülő tizenegy éves fiuk szerencsésen túlélte az egészet. Will szép fokozatosan felépült, ám a baleset napjától kezdve nem volt hajlandó beszélni, teljes némaságba burkolózott. Danny is nehezen tudta túltenni magát a tragédián, és igyekezett mindent megadni a fiának, ám a balesettel egy tartós pechszéria is kezdetét vette. Szívtelen főbérlője felemelte a bérleti díját, melyet képtelen fizetni, s mivel két hónapos tartozása van, félő, hogy kiteszi őket az utcára, ráadásként pedig egy verőemberével eltöreti a lábát. Aztán az építőipari cégnél, ahol dolgozik, új menedzsmentet neveznek ki, s miután másodjára is elkésik, kirúgják az állásából. Mindenféle képzettség nélkül nem talál állást, majd egy kétségbeesett pillanatában nem mindennapi döntésre szánja el magát. Utolsó fontjait egy jelmezboltban egy kissé viseltes, ráadásul bűzlő pandajelmezre költi, hogy a közeli parkban próbáljon szerencsét, mint utcai előadóművész... |
Tudta-e? 401 érdekesség
Bp., MediaCity, 2020. 246 p.
030 T 93 |
 |
Egy fajta ismeretterjesztő "csalamádénak" mondható leginkább ez a fényes, színes lapokra nyomott kötet, amely - miként a címből is kiderül - pontosan négyszázegy kérdésre tartogat rövid, olvasmányos és közérthető választ. Ezek tizenhat tematikus fejezetbe lettek szerkesztve: Állatvilág, Az emberi test, Egészség, Földünk, Gasztronómia, Kultúra, Rekordok, Művészet, nyelvünk - és hasonlók. Sok-sok egyéb mellett olyanokra kaphatunk válasz, mint hogy befolyásolja-e az ételek ízét az evőeszköz külleme; mikor készült az első vízalatti fotó; honnan ered a D-nap kifejezés; miért leszünk libabőrösek; melyik a világ leghosszabb pontonhídja; hogyan kapcsolnak ki az érzékek elalváskor; mikori az első rendszám; mi az a szuperkavitáció; honnan ered a kivi gyümölcs neve; vagy miért festik fehérre a parabolaantennákat... |
Wallace-Wells, David: Lakhatatlan Föld. Élet a felmelegedés után
Bp., Animus, 2020. 302 p.
504 W 20 |
 |
"Rosszabb, sokkal rosszabb, mint gondolnánk." - ezzel a sokkoló mondattal kezdődik David Wallace-Wells kötete, nem is a klímaváltozásról, hanem így, az ő olvasatában a klímakatasztrófáról, amely meglátása szerint záros határidőn belül lényegét tekintve a világvégét jelentheti a számunkra. Megrázó (és szándéka szerint felrázó) állításának bizonyítására szentelte teljes könyvét, amelyben tudományos tényekre, az eddig történtek alapján leszűrt következtetésekre alapozva vázolja fel részletekbe menően a mindnyájunkra váró természeti-környezeti apokalipszist. Az első részben (Lavinák) azokkal a nagyszabású természeti és társadalmi jelenségekkel foglalkozik, amelyek pregnáns kísérőtünetei a globális felmelegedésnek - mint például a pusztító erejű tüzek, brutális viharok, kíméletlen szárazság, valamint a migrációs hullámok. Ezután tizenkét rész keretei között ecseteli az egyre nagyobb volumenű csapásokat. A fejezetcímek magukért beszélnek: Hőhullámok, Éhezés, Fuldoklás, Tűzvészek, Ivóvízhiány, Haldokló óceánok - és hasonlók... |
Ibrahim, Laila: Papírfeleség
Bp., I.P.C. Kv., 2020. 426 p.
I 10 |
 |
Rendkívül érdekes témát dolgoz fel az amerikai írónő, Laila Ibrahim regénye. A címben is szereplő "papírfeleség”" kifejezést az 1920-as években azon kínai nőkre használták, akik hamis dokumentumokkal vándoroltak be az Egyesült Államokba, elsősorban annak nyugati részére. Az 1868-as ún. Burlingame-egyezmény még nagyjából korlátozások nélkül engedélyezte a kínai bevándorlást (elsősorban a vasútépítésekhez biztosítva ezzel olcsó munkaerőt), ám a szabályozást az 1880-as években szigorították. A többször is meghosszabbított "kirekesztő törvény" egészen 1943-ig érvényben volt: ez tiltotta a kínaiak bevándorlását, és 1924-ben egy másik törvénnyel az arabok és afrikai népcsoportok bevándorlását is megtiltották. A rendszeren azonban voltak kiskapuk. A jogszabályok ugyanis családegyesítés vagy üzleti vállalkozás beindítása céljával engedélyezték kínai személyek esetén a bevándorlást, ha az érintett személyek már amerikai állampolgárságot szerzett kínaiak felesége vagy gyermekei voltak. Az első világháborút követően az ilyen hátterű bevándorlások száma megugrott, köszönhetően a Kínát sújtó éhínségnek... |
Hardy, Thomas: Távol a világ zajától
Szeged, Lazi, 2020. 387 p.
H 31 |
 |
Az 1870-es évek viktoriánus Angliájában játszódó történet főhőse egy karakteres fiatal nő, Bathseba Everdene, aki a nénikéjéhez, Mrs. Hurst-höz költözik vidékre. A büszke szépség nyomban felkavarja a helyi állóvizet, s rövid idő alatt egyszerre három komoly hódolóra is szert tesz. Az egyikük egy fiatal, tehetséges birkatenyésztő, Gabriel Oak, aki önerejéből hozott létre egy remekül prosperáló tenyészetet. A haladó szellemű, talpraesett férfi és Bathseba között hamar barátság szövődik, ami Gabriel esetében szerelemmé alakul át. Amikor azonban Gabriel megkéri a kezét, ő elutasítja. Hasonlóképpen jár pórul a környék legígéretesebb partija, a negyvenes éveiben járó agglegény, William Boldwood, aki valójában a lány egy tréfájának esik áldozatul: Bathseba viccből küld egy Valentin-napi kártyát neki, amire a magányos és depresszióval küzdő férfi házassági ajánlattal válaszol.. |
Collins, Suzanne: Énekesmadarak és kígyók balladája
Bp., Agave Kv., 2020. 448 p.
C 24 |
 |
A világszerte nagy sikert aratott, meg is filmesített Az éhezők viadala-trilógia (Az éhezők viadala; Futótűz; A kiválasztott;) szerzője ezúttal a történet előzménykötetével jelentkezik. A regény azonban ezúttal több szálon fut: nemcsak magát az arénában játszódó viadalt látjuk, hanem ugyanilyen fontos szerepet játszik a cselekményben a környéket leigázó Kapitólium belső viszonyainak ábrázolása is. A tizedik Éhezők Viadala előtt pár nappal járunk. A történet főhőse az Akadémián végzős, tizennyolc esztendős Coriolanus Snow. A fiú egy egykor szebb napokat látott, neves dinasztia sarja. Még a háború előtt a család uralta a Tizenharmadik Körzet hadiiparát, miután azonban az megsemmisült, a Snow-k szinte mindenüket elvesztették. Bár továbbra is a Kapitólium épületében lakhatnak, már csak mímelni tudják az egykori vagyon látszatát. Egyetlen reményük, ha Coriolanus bejut az egyetemre, az ottani tandíjat valamelyik középiskolai díj összegéből kifizetik, és a diplomával a kezében szerez valami jól fizető állást. Ehhez pedig a makulátlan tanulmányi eredményén túl arra is szüksége van, hogy a mentoráltja megnyerje az Éhezők Diadalát... |
Slaughter, Karin: Az utolsó özvegy
Bp., Vinton, 2020. 448 p.
S 67 |
 |
2019. augusztusában veszi kezdetét ez a fordulatos thriller, amelynek a nyitányában brutális terrortámadás éri Atlantát: a nagyváros egyik legforgalmasabb negyedére - ahol egy egyetem, több kórház és nem mellesleg az FBI helyi központja is található - két nagy hatósugarú bombát dobnak, összehangolva egy támadással. Az orvosszakértő Sara Linton és élettársa, Will Trent nyomozó éppen a közelben vannak. A helyszínre sietnek, hogy segítsenek, ám a tragédia személyes színezetet kap: a tettesek elrabolják Sarát. A kétségbeesett Will magánnyomozásba kezd, hogy kiszabadítsa a nőt, akit szeret, és természetesen kézre kerítse a terroristákat is. A szálak egy pár héttel azelőtti rejtélyes bűnesethez vezetnek... |
Riley, Lucinda: A meredély szélén
Bp., General Press, 2020. 423 p.
R 73 |
 . |
A főszereplő, Grania Ryan egy szerencsétlen vetélés után elhagyja szerelmét, és New Yorkból hazatér Írországba, hogy szülőhelyén, egy kicsiny faluban próbálja meg felejteni múltját. Egy nap, amikor a kiemelkedő szikláktól szabdalt tengeröbölben sétál, törékeny kis gyermekalakot vesz észre az egyik sziklaszirt szélén. Megijed, mert úgy látja, a lányka életveszélyben van, hiszen a tomboló szél, akár a tengerbe is belesodorhatja a gyermeket. Ez a találkozás aztán örökre megpecsételi kettejük sorsát. Grania hazatéve édesanyjától megtudja, hogy a félárva lánykát Aurorának hívják, aki édesanyja tragikus haláláig a szigeten élt családjával, ám utána elköltöztek, most azonban apjával együtt visszatértek a szigetre. Graniát anyja óvja a családtól, s bár magyarázatot nem ad arra, hogy miért teszi ezt, lánya úgy érzi, súlyos titkok övezik Aurora életét. Eközben szerelme, Matt, aki nem érti miért hagyta el őt Grania, folyamatosan keresi telefonon a lányt, hiszen még mindig nagyon szereti. A történések azonban, ekkor még úgy látszik, örökre elszakíthatják a szerelmeseket... |
Révai Mór Jánosné: Naplójegyzetek, 1918-1919
Bp., Szépmíves, 2020. 561 p.
R 63 |
 |
A Tanácsköztársaság manapság divatos téma, és legtöbben Tormay Cécile Bujdosó könyvét (201920244) ismerik a korszak naplóirodalmából. Bár az utóbbi egy évben jobbnál jobb feldolgozások és forráskiadások jelentek meg a korszakról, a jelen vaskos kötet nem hiányozhat azoknak a könyvespolcáról, akik az első világháború utáni zűrzavaros időket a szemtanúk vallomásain keresztül szeretnék megismerni. Révai Mór Jánosné, a neves könyvkiadó felesége Budapesten élte át a forradalmakat. Róla keveset tudni, nem töltött be közéleti szerepet, forradalmi naplója jóval az események után, 1936-ban jelent meg a Magyar Nemzeti Szövetség kiadásában, és eleddig csupán egyetlen alkalommal. Ezúttal az Athenaeum Könyvkiadó gondozásában, az eredeti utószóval, valamint Urbán Lászlónak a jelen kiadáshoz írt utószavával és a korabeli Pesti Hírlap néhány, a Tanácsköztársaság időszakában megjelent címlapfotójával kiegészülve kerül az olvasók kezébe. Révainé, aki az események bemutatását 1918 novemberétől indítja, vagyis a Károlyi-kormány időszakával és 1919 augusztusában, a román bevonulással, a Peidl-kormány lemondásával zárja... |
Gacía Sáenz, Eva: A fehér város csöndje
Bp., Európa, 2020. 635 p.
G 24 |
 |
1996-ban brutális sorozatgyilkosság veszi kezdetét Baszkföldön, jelképes jelentségű helyszíneken. Egy pszichopata gyilkos Elvillar falu határában, a Boszorkány viskójában két meztelen, halott újszülött csecsemőt helyez el a földön úgy, mintha kezükkel simogatnák egymás arcát. Nem sokkal később egy keltibér település romjai között egy ötéves fiút és lányt találnak ugyanilyen körülmények között, majd őket két tízéves gyermek követi egy római kori bányában, végül egy tizenöt éves lány és fiú holtteste Vitóriában, a Muralle Medieval bejáratánál. Aztán, sokak megdöbbenésére, Tasio Ortiz de Zárate sztárrégészt, televíziós műsorvezetőt tartóztatják le gyanúsítottként, akit húsz évre el is ítélnek a gyilkosságokért... 2016 nyarán a sajtó már azt pedzegeti, hogy pár nap múlva feltételesen szabadul a börtönből a sorozatgyilkos, mikor újabb eset történik. A korábbi gyilkosságok mintegy folytatásaként, két húszéves meztelen fiatalt találnak a Szent Jakab-katedrális egy sírkövén. Elhelyezésük teljesen olyan, mint a húsz évvel korábbi áldozatoké, a gyilkosság módja azonban más: nem mérgezés történt, hanem méheket eresztettek a torkukba, amelyek halálra csípték őket... |
Santos, José Rodrigues dos: A kormányzó szeretője
Bp., Kossuth, 2020. 571 p.
S 17 |
 |
A népszerű portugál író, újságíró, José Rodrigues dos Santos újabb történelmi regénnyel lepte meg az olvasókat. A vaskos kötet Makaó második világháború alatti éveit mutatja be. Azok az olvasók, akik ismerik a szerző regénytrilógiáját (1. köt.: A lótusz virágai, 201704113; 2. köt.: A lila pavilon, 201807213; A középső birodalom, 201826336) sokakat ismerősnek találnak majd ebben a történetben is. J. D. dos Santos most is, miként az előző regényeiben, részben valós adatokra, ténylegesen élt személyekre, történelmi tényekre, kutatásokra alapozva építette föl vaskos könyvének cselekményét. Remek stílusban, érdekfeszítő módon kelti életre a Távol-Kelet, jelen esetben Makaó 20. századi, 1930-40-es évek közötti történetét, amely szorosan véve a Pearl Harbor elleni japán rajtaütés és a Hirosima elleni atomtámadás közötti időszakra tehető... |
Sára Sándor (1933-2019)
Bp., MMA K., 2020. 399 p.
791 S 18 |
 |
2019 szeptemberében hunyt el a magyar filmművészet és televíziózás egyik megkerülhetetlen személyisége, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr-rendező Sára Sándor. Tartalmas és gazdag életműve, művészete és személye előtt tiszteleg ez a kereken négyszáz oldalas, küllemében is igényes album. Az ő alakját, karizmatikus alkotó karakterét idézi meg az a hat tanulmány, amely helyet kapott a kiadványban, rendkívül gazdag képanyag, megannyi színes és fekete-fehér fotó kíséretében. Az első írás keretei között Gelencsér Gábor Sára Sándort a magyar filmkultúra palettáján helyezi el. Benke Attila azt elemzi, miként jelenik meg a vidék és az ember viszonya, illetve a magyar történelem Sára Sándor operatőrként és/vagy rendezőként jegyzett alkotásaiban... |
Sinek, Simon: Végtelen játék
Bp., HVG Kv., 2020. 248 p.
650 S 63 |
 |
Ezzel a könyvvel a negyedik kötete jelenik meg magyarul az Amerika szerte ismert vezetési és marketing-tanácsadónak, motivációs előadónak, minden idők második legnézettebb TED-előadójának, Simon Sineknek, aki most minden vállalkozó szellemű ember álmáról ír: arról, hogy a "végtelen játékban" (mint például az üzleti élet vagy a politika), hogyan lehet folyamatosan győztes pozícióban maradni és előre haladni. Felvezetőjében arra mutat rá, hogy egyes vállalkozások sikertelensége mögött vezetőik helytelen gondolkodásmódja áll: véges folyamatokban gondolkodnak ahelyett, hogy rálátnának ezek lezáratlan végű mivoltára. Mentalitásuk a teljes cég sorsára rányomja a bélyegét: mivel hogy a realitás állandó változásban van, de ők lezárt rendszereket működtetnek, ez gyakorlatilag garancia a kudarcra... |
Antalka Ágota: Modern világunk népbetegsége, a kiégés
Martonvásárhely, Mentor Kv., 2020. 142 p.
150 A 67 |
 |
Antalka Ágota 2016-ban kapott PhD-fokozatot a neveléstudományi kutatások szakterületén. Most doktori disszertációja jelenik meg kötetként; a szerző kutatási témája egy napjainkban sokakat érintő, összetett probléma, a kiégés volt. A témaválasztás megindoklása után meghatározza a kiégés fogalmát, és megemlíti az ezzel foglalkozó nevesebb kutatókat, bemutatja az ezzel foglalkozó fontosabb kutatási irányokat. Ezt követően a kiégés jelenségét pedagógusok példáján demonstrálja, majd ír arról, hogy az orvostudomány miként viszonyul a szindrómához. A folytatásban kapott helyet a kiégés okainak, összetevőinek tételes felsorolása (fáradtság, szerepkonfliktus, személyközi kapcsolati konfliktusok, stressz stb.), a tünetek megemlítése, a kiégés folyamatának felvázolása, illetve a megelőzés, kezelés lehetőségeinek áttekintése... |
Morris, Heather: Cilka utazása
Bp., Animus, 2020. 324 p.
M 91 |
 |
Az új-zélandi születésű, ám Melbourne-ben élő forgatókönyvíró, író, Heather Morris 2003-ban találkozott Lale Sokolovval, amikor egy kórházban dolgozott. A férfi sokat mesélt neki az életéről, arról, hogyan raboskodott Auschwitz-Birkenauban, s miként lett az egyik olyan rab, aki az újonnan érkezettek tetoválását végezte. Az ő történetét örökítette meg Az auschwitzi tetováló (201810264) című regény, s ezen beszélgetésekből táplálkozik a szerző legújabb műve is, a Cilka utazása. Lale ugyanis többször is említést tett neki egy másik zsidó fogolyról: Cilkáról, akit a legbátrabb embernek mondott, akivel valaha is találkozott, s aki megmentette az ő életét is. Más holokauszt-túlélők azonban máshogy emlékeztek az ő alakjára. Cecilia Klein mindössze tizenhat esztendős volt, mikor 1942-ben családjával együtt elhurcolták a kelet-szlovákiai Bártfáról. Amikor a táborba érkeztek, családja összes többi tagját hamar megölték, ő azonban csodálatos, hosszú haja révén megtetszett egy magas rangú náci tisztnek, aki elkülönítette a többiektől. A tábort úgy sikerült túlélnie, hogy a férfi és egy másik katonatiszt szeretője lett. Választási lehetősége azonban gyakorlatilag nem volt: ha nem hagyja, hogy a férfiak gyakorlatilag a szexrabszolgájukként bánjanak vele, rá is a biztos halál várt volna... |
Sándor Iván: Amit a szél susog
Bp., Magvető, 2020. 157 p.
S 15 |
 |
Lírai szépségű kisregénnyel jelentkezik Sándor Iván, a kortárs magyar széppróza egyik doyenje. Története főhőse egy Z. nevű író, aki konkrét és átvitt értelemben véve is nagyszabású utazásba kezd 2016 nyarán. Célja azonban csak egy van: a múltidézés, s ezen belül is a nemrég elvesztett társ, Lil alakjának invokációja. Az első lapokon az egykori Belvárosi Kávéház ajtaja előtt álldogál; ez az a hely, ahol sok éven át együtt kávéztak, krémeseztek Lillel, aki innen könnyedén visszajutott a Nemzeti Múzeumba, ahol restaurátorként dolgozott. Az emlékek minden egyes oldalon többet és többet tárnak fel magukból. Z.-t a Történettudományi Intézet ifjú kutatója, Véri Márton kérdezgeti, aki a belvárosi szórakozóhelyek múltjáról ír - ő pedig készséggel válaszol, veszi elő tarsolyából sorra sztorikat, amelyek takarásában szinte tapintani lehet fel nem oldott, feszülő, akut gyászát. Ugyanez az fojtogató, mégis a maga keserűségében szép érzés borítja be Z. emlékidéző útjait; Athénban, Párizsban annak idején együtt voltak Lillel. Z. pontosan ugyanazokra a helyekre látogat vissza, egyfajta homeopátiaként próbálva kezelni, domesztikálni a veszteségélményt... |
Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar?
Bp., Corvina, 2020. 196 p.
809 N 12 |
 |
Igazi hiánypótló könyvvel jelentkezik a kiváló nyelvész-műfordító, Nádasdy Ádám, aki bár a magyar nyelvről ír, teszi ezt nem rigorózus szakemberként, hanem a hivatása iránt érezhetően rajongó, hatalmas erudícióval bíró művelt főként. Természetesen Nádasdy Ádám nem lehet laikus; a magyar nyelv legmélyebb ismerőjeként mutatja be a számára kedves témát, elegánsan és könnyedén, finom humorral vezetve be az olvasót annak mélyebb és mélyebb rétegeibe, olyan részeibe, ahova átlag "földi halandó" egyébként nem akar, nem tud eljutni. Stílusa nagyon olvasmányos, könnyen követhető, egyszerűen fogalmaz, röviden és szellemesen magyaráz, remek példákat hoz, rendre meg-meglepve az olvasót egy-egy csodás poénnal. Kötetét egyfajta általános bevezetőnek szánja, kedvcsinálónak, rámutatva, hogy a magyar nyelv mennyivel színesebb, gazdagabb, mint azt az iskolai nyelvtanórák sejtetni tudják, és mennyivel hétköznapibb, reálisabb, mint azt a "szakrális" nyelvészet értelmezi... |
Giordano, Paolo: Járvány idején
Bp., Európa, 2020. 84 p.
G 46 |
 |
Zavarba ejtő gyorsasággal jelenik meg magyarul az Olaszországban nagy népszerűségnek örvendő, fiatal tudós és közíró, Paolo Giordano eszmefuttatása a koronavírus által akkumulált jelenről, és az ebből eredő, prognosztizált jövőbeli tendenciákról. Írása rövid, egy-két oldalas, egy-egy gondolatot kibontó esszék füzére, amelyek a kialakult helyzetet járják körül egyrészt tudományos-természettudományos szempontból, másrészt társadalmi-kulturális perspektívából. Olyanokról ejt szót gondolatfutamai keretein belül, mint a járvány természetes mivolta, matematikai és statisztikai jellemzése, a fertőzés és a védekezés módjai, a koronavírussal kapcsolatos fatalizmus, illetve a járvány lehetséges eredete és elterjedésének útja-módja. Kötete utolsó negyedét a várható tendenciáknak - további kialakuló járványvíziók, továbbá a járványhelyzetből eredő radikális gazdasági-pénzügyi változások felvázolásának -, valamint annak szentelte, hogy felhívja a figyelmet kollektív felelősségünkre... |
Longo, James: Hitler és a Habsburgok
Bp., Európa, 2020. 305 p.
929 L 78 |
 |
Az amerikai pedagógiaprofesszor lenyűgözően izgalmas könyve Hitler személyiségének, politikai pályafutásának egy titkos mozgatórugóját tárja föl. Hitler 1909 telén hómunkásként fogadta meg magának, amikor a bécsi trónörököspár, Károly főherceg és Zita hercegnő az Imperial Szállóba érkezett egy bálba, hogy egyszer majd ő is végigmegy a vörös szőnyegen. Ausztria megszállásakor beváltotta esküjét, és míg az Anschlusst követően titokban mentességet adott az édesanyját ápoló zsidó orvosnak és egykori két zsidó katonatársának, Ferenc Ferdinánd két fiát elsőként szállíttatta Dachauba, megparancsolva, hogy semmiféle kíméletet ne tanúsítsanak irántuk. James Longo kiváló pszichológiai érzékkel mutatja be, hogy milyen személyes gyűlölet, ifjúkori sérelmek, vélt vagy valós megaláztatások érlelték Hitler politikai nézeteit, amelyek így vagy úgy a Habsburgokhoz, illetve az általuk vezetett soknemzetiségű birodalom szellemiségéhez, társadalmi viszonyaihoz kötődtek. Az elbeszélés fonala két szálon fut: egyrészt Hitler kevéssé ismert bécsi éveit eleveníti fel a vele kapcsolatban lévők memoárjai segítségével, tele a különböző politikusok látogatásai során a tömegben elvegyülő későbbi diktátor érzéseit ecsetelő részletekkel, a munkásmozgalomban résztvevő munkásokkal kapcsolatos ellenérzéseit megfogalmazó szavaival és egyéb életrajzi érdekességekkel... |
Az oldal a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. recenziói alapján készültek.
Az ajánlók teljes szövege és további recenziók a konyvtar.kello.hu oldalon olvashatók.
Összeállítva: 2020. július 31.
|
|
|
|
|
 |
|
|
