|
|
|
 |
|
 |
Új könyvek - 2020. június |
|
|
Ezt olvassuk júniusban
Forrás: 
|
Macintre, Ben: Kém és áruló.
Bp., Gabo, 2019. 420 p.
355 M 10 |
 |
A remek kémregények írója mostani, fikciókra épülő történetének volt egy valós inspiráló alakja, Kim Philby szovjet hírszerző, aki a brit hírszerzés vezető beosztású tisztjeként is dolgozott, kettős ügynökként vált a 20. század legismertebb hírszerzőjévé. Vélhetően az ő alakja is inspirálta az írót, amikor Oleg Antnovics Gorgyijevszkij, a KGB ezredesének politikai pályája köré szőtte izgalmakban bővelkedő történetét. A férfi 1985 táján érkezett el hírszerzői karrierjének csúcsára. Ekkorra már Skandináviában és Angliában is teljesített szolgálatot, és nemcsak a KGB elismert ügynöke volt, mert az angol titkosszolgálat M16-os ügynökeként a briteknek is sikeresen kémkedett. A nemzetközi feszültséggel együttjáró hidegháború esztendeiben (kb.: 1947-1991) Nocton fedőnévvel számos akció vezetője, résztvevője volt, és mint ilyen, szinte felbecsülhetetlen értékű információ birtokába jutott, amelyet az angoloknak adott át... |
Mitchell, Marcia: Egy kém az iraki háború ellen
Bp., Athenaeum, 2020. 292 p.
355 M 72 |
 |
Marcia Mitchell és Thomas Mitchell tényfeltáró, dokumentarista hitelességgel megírt történetének központi alakja, a bátor brit kormányalkalmazott, a titkosszolgálat munkatársa, Katharine Gun. Napjainkban már köztudott, hogy a Közel-Keletet évtizedekre destabilizáló, több tízezer ember értelmetlen halálát követelő, iraki invázió hazugságra épült, hiszen Szaddam Husszeinnek nem voltak tömegpusztító fegyverei. Ezzel a ténnyel az amerikai titkosszolgálat vezetői is tisztában voltak, de tudatosan hazudtak mindenkinek, így végül nem sikerült a háborút megakadályozni. Katharine Gun, a brit kormányzati titkosszolgálat PR részlegén dolgozott fordítóként, és munkája során olyan fontos információk birtokába jutott, amelyek bizonyságot adtak arról a tényről, hogyan manipulálja az angol kormány a közvéleményt, a sajtót és az ENSZ döntéshozóit annak érdekében, hogy háborút indítsanak Irak ellen... |
A magyar arisztokrácia társadalmi-közéleti kapcsolatai és szerepvállalása
Debrecen, DE Tört. Int., 2019. 426 p.
301 M 14 |
 |
A Debreceni Egyetem Történelmi Intézetében 2009-ben indult útjára egy konferenciasorozat, amely az egyetemen oktató és külsős történészek – köztük külföldi szakértők – arisztokráciatörténeti előadásait/tanulmányait gyűjtötte egybe. A kutatás nemzetközi együttműködésben is folyt (a Papp Klára által vezetett Nemzetközi Inter-regionális Társadalomtörténeti és Néprajzi Kutatóközpont égisze alatt), és a kutatási eredmények eredményeit több tanulmánykötet is összegezte. Ezek sorában a legújabb kiadvány jelen kötet, amelyben a Debrecenben, 2018. októberében rendezett kétnapos konferencia szerkesztett anyaga kapott helyet... |
Render, David: Tankcsaták a nyugati fronton. Egy harckocsiszakasz-parancsnok háborúja, 1944-1945
Bp., Jaffa, 2019. 271 p.
355 R 56 |
 |
„1944-ben Normandiában két hétre becsülték egy frissen tisztté avatatott harckocsiszakasz-parancsnok várható élettartamát” – írja jelen kötet előszavában David Tootal hadtörténész, aki munkája révén számos második világháborús veteránnal készített interjút. Közéjük tartozik az a brit veterán, David Render, akivel a normandiai partraszállás hetvenedik évfordulójára rendezett ünnepségen találkozott, s aki a Sandhurstről kikerülve, mindössze tizenkilenc esztendősen vett részt a normandiai partraszállásban. Csodával határos módon nemcsak magát a partraszállást élte túl, hanem a nyugati front számos más ütközetét, egészen Németország teljes megszállásáig. A korábban Észak-Afrikában harcoló Sherwoodi Erdőkerülők Önkéntes Lovasezredhez csatlakozva, Sherman harckocsikból álló szakasza élén részt vett egyebek mellett a Caen körüli sövényvidéken, a bocage-ban vívott gyilkos páncélcsatákban, Belgium felszabadításában, a Market Garden hadműveletben, a Siegfried-vonal ellen intézett téli támadásban, a rajnai átkelésben vagy a német hadsereg utolsó gócainak felszámolásában. E hónapok során a harckocsiparacsnokok több mint 90%-a veszteséglistára került – nem úgy, mint ő, akit századparancsnoka épp ezért „az elmaradhatatlan Mr. Render” néven emlegetett... |
Saly Noémi: Micsoda népek
Bp., Ab Ovo, 2019. 270 p.
943.9 S 13 |
 |
Sally Noémi irodalom- és Budapest-történész, számos remek helytörténeti írás szerzője, a Nagy Budapest Törzsasztal egyik alapító tagja, vérbeli lokálpatrióta, aki olyan szeretettel és élettel teli felvillanásokkal képes bemutatni a múlt századi, korabeli főváros életképeit, amellyel egészen bizonyos, hogy elvarázsolja az olvasóit. A Budapesten született szerző a sors különös adománynak véli, hogy világrajövetele óta ugyanabban a lakásban telnek a mindennapjai. Az 1893-ban még Döbrentei u. 16. számmal jelzett épület, a későbbiek során többnyire csak házszámot váltott, a koronként változó Budapesti Cím és Lakcímjegyzékben foglaltaknak megfelelően. Ebben a gyönyörű panorámát láttató épületben számos lakó fordult meg, és ezeket vette lajstromba a szerző, tekintet nélkül arra, hogy kinek milyen foglalkozása vagy éppen szerepe volt a ház történetében. Ennek megfelelően jómódú budai polgárok, és az őket szolgáló cselédség mind helyet kapott ebben az érdekfeszítő és olvasmányos kötetben, amely egy mára ár múltba vesző világba vezeti el az olvasót... |
Ernest Hemingway. Egy élet emlékei
Bp., Európa, 2019. 254 p.
820 E 87 |
 |
Kétségkívül az egyik legjelentősebb 20. századi amerikai író Ernest Hemingway (1899-1961), amelyet a Pulitzer-díj és az irodalmi Nobel-díj is jelez, s hogy több regényéből sikeres film is készült. Az író mítosza, melynek egy részét ő maga teremtette, túlságosan leegyszerűsíti a róla alkotott képet. E szerint egy kemény fickó volt, aki vedelt és nőzött, miközben elharapott mondatokban beszélt, ami a háborúban szerzett cinizmusra, árulásokra és megtört szívekre utalt. A valódi kép azonban ennél jóval árnyaltabb, melyet legjobban fennmaradt levelei, összegyűjtött ingóságai, gondosan rendezgetett dokumentumai és fényképalbumai mutatnak meg. Élete során szinte mindent megőrzött, a vadászatok trófeáitól a bikaviadaljegyekig, és ezek nagy részét a bostoni John F. Kennedy Elnöki Könyvtár Hemingway-gyűjteménye őrzi. Többezer személyes levél, mintegy tizenegyezer fénykép, továbbá közlekedési és belépőjegyek, jegyzetek, egyéb személyes tárgyak alkotják a gyűjteményt... |
Kalla, Daniel: A kolostor átka
Bp., lettero, 2019. 392 p.
K 12 |
 |
A vancouveri orvosprofesszor, Daniel Kalla legfrissebb regénye, A kolostor átka, 2005 óta már a tizedik. Thrillereinek legfőbb témái a gyógyítás területén mozognak: orvosi rejtélyek, szuperbaktériumok, drog függőség, betegbántalmazás és visszaélések, s persze a félelmetes járványok. A magyar olvasóközönség számára bemutatkozó művében is ez utóbbi játssza a főszerepet, közelebbről a középkor „fekete halála”, a pestis. A történet egyik szála 1348-ban játszódik Genovában, amikor is az emberiség legpusztítóbb pestisjárványa eléri a várost. Rafael Pasqua, a jó hírű orvos naplójában egyre szaporodnak a bejegyzések, ahogy a gyilkos kór riasztó tempóban szedi áldozatait. Rafael még nem tudja, de mire lecseng a járvány, Európa lakosságának majdnem a fele odavész. A jelen beli történetvonulatban az olasz kikötőváros több száz éves kolostorának, a San Giovanninak a helyén luxuslakópark épül. Az egyik munkást furcsa betegség támadja meg, és kiderül: tünetei megegyeznek a középkor félelmetes ragályáéval.... |
Kulcsár István: Nem ezt ígértétek! regénynek álcázott korrajz
Bp., Atlantic Press, 2020. 378 p.
K 97 |
 |
Újabb regénnyel jelentkezik a volt rádió- és tévétudósító, Kulcsár István. A történet főszereplője, egyben elbeszélője egy fiatal újságíró, Velko Péter, aki 1930-ban, „Csikágó”-ban, Budapest hetedik kerületében látta meg a napvilágot, és itt is cseperedett fel. Az apja nyomdász, egyben a Szociáldemokrata Párt tagja volt, ő pedig a Hernád utcai elemi iskolában kezdte meg a tanulmányait. Később a Kölcsey Gimnáziumban tanult (csakúgy, mint maga a szerző), aztán közbejött a második világháború, annak minden történésével együtt. Az apját is besorozták, majd eltűnt a fronton, az anyját meg a nyilasok verték agyon. Nevelőszülőkhöz került, majd miután véget ért a háború, tovább folytatta a tanulmányait a Kölcsey Gimnáziumban. A legjobb barátja egyik osztálytársa, Rörich Ricsi volt, és szép lassan az első szerelem is kivirágzott. Még a gimnázium mellett elkezdett cikkeket írni... |
Stjernström, Peter: A lepkefiú. A gonosz lepkeszárnyakon érkezik
Bp., Trivium, 2019. 374 p.
S 92 |
 |
A magyar olvasóközönség előtt a nagy sikerű, nyolc nyelvre lefordított, A világ legjobb könyve (201410310) című regényével bemutatkozó svéd író, Peter Stjernström ezúttal egy rémtörténettel jelentkezik. A nyitófejezetben olyan jelenettel borzolja olvasóit, ami egy nehezen megoldható krimit sejtet. Vajon mi vesz rá egy fiatal házaspárt arra, hogy a Gotland-sziget eldugott, délkeleti sarkában álló rozzant kis lakóházában pár hónapos csecsemőjét furcsa kezelésnek vesse alá: ismeretlen folyadékot fecskendeznek a szervezetébe és a hátára pillangómintát tetoválnak, majd vérző kis testével a zord fenyőerdőben magára hagyják az ágak között, az éppen a kifejlődés stádiumában hemzsegő lepkebábok közt? Talányos beszélgetésükből kiderül, nem csak ők hajtottak végre hasonló cselekedetet. A folytatásban, ritmusosan visszatérve a múlt idősíkjaira, a megtalált kisfiú felnőtt korában kapcsolódunk a történetbe: Jonas Ramm, az adóhatóság hivatalnoka éppen unalmas állását változtatja meg. Új munkahelyén, a titokzatos és tökéletesnek tűnő Apisec cégnél hamar kiderül, hogy többet tudnak róla, mint ő saját magáról. Hősünk a fent említett erdei kis ház megöröklése után elkezdi kibogozni a múltjába... |
Gyöngyfüzér. Meglepetéskötet rajongóknak és leendő rajongóknak
Szeged, Könyvmolyképző K., 2019. 269 p.
G 85 |
 |
Alig több, mint egytucat szerző írását tartalmazza a kötet. Az írók nevei bizonyára ismerősen csengnek a tizenhat éven felüli olvasók fülében, hiszen valamennyiük jegyzett már egy vagy több regényt. A kötet érdekessége az, hogy a novellák a szerzők már megjelen regényeinek világában játszódnak, azok hangulatát és szereplőit idézi meg érzékletesen. A Chiara álnéven alatt megjelent Pillangólány tematikájára rímel, A bűn kezdte című elbeszélés. Eszes Rita két írásával is szerepel a válogatásban, A ködbe veszett róka című írása a Rókatündér atmoszféráját idézi meg, míg az Irma és Zelemir legendája az Illangók 2. sejtelmes sztoriját „visszahangozza”. Róbert Katalin Ugrás az ismeretlenbe című elbeszélése a Keresd az igazit című regényének hangvételét és világát kelti életre, míg Rácz-Stefár Sándor, Túl édes című , a Túl szép regény témáját viszi tovább. Hercz Júlia Arany és Ónix regényének „történeti nyomvonalán” halad tovább a Rablás című írás. Bessenyei Gábor, Az első csók és egyéb démonok című kötete történetének árnyéka vetül a Lányok, szellem és egyéb kísértetek című elbeszélésére. Okváth Anna Befejezetlen szimfónia című írása a Szonáta gordonkára és kávédarálóra című könyvének világára hajaz... |
Funk, Kristi: Az egészséges női mell kézikönyve. A mellrák prevenciója és túlélése
Bp., Hórusz, 2019. 412 p.
618 F 95 |
 |
A mellrákkal kapcsolatos minden lényeges tudnivaló helyet kapott ebben a kiváló orvosi-ismeretterjesztő kötetben, amellyel érdemes tisztában lenni minden egészségtudatos nőnek. A bevezetőt követő első részben egyrészt a mell gondozásáról, (ön)vizsgálatáról, másrészt a mellrákkal kapcsolatos téves információkról olvashatunk. Ezután arról esik szó részletekbe menően, hogy milyen módszerekkel előzhetjük meg a betegségeket, csökkenthetjük a kialakulás kockázatát; itt elsősorban táplálkozási tippeket találunk. A folytatásban felsorolja a szerző a személyes kockázati tényezőket, megosztja a módszert, amelyek segítségével a hölgyek önállóan felmérhetik, hogy ezek közül melyekben érintettek, és ír a probléma esetén alkalmazandó gyógyszerekről, egyéb kezelési fajtákról is... |
Tudor, Daniel: Kérdezz meg egy észak-koreait! Disszidensek beszélnek életükről a világ legelzártabb országában
Bp., HVG Kv., 2020. 280 p.
323 T 93 |
 |
A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hivatalos címerének közepébe bekúszó mikrofon látható a vörösben pompázó könyvborítón, szimbolizálva a magyarázó alcímet: Disszidensek beszélnek életükről a világ legzártabb országában. A riporter, aki egyébként nem is tekinti kommunistának az országot, hanem inkább monarchiának, Daniel Tudor, a The Economist újságírója. Aki az észak-koreai propagandáról és ideológiai oktatásról hall, netán mosolyra vagy hahotára ingerlő képeket lát, alighanem kicsit aggódik az emberek miatt, de a szerző szerint nem kellene. Ugyanis egyre több és több észak-koreai jön rá, hogy nem egy normális országban él. Az egyik alapkérdés: vajon az észak-koreaiak tényleg elhiszik a propagandát? A rövid válasz leegyszerűsítve: egyesek igen, mások nem. Az arány azonban megdöbbentő, ami a nyilatkozó hét, többnyire fiatal migráns válaszaiból kiderül, akik között akad volt párthű katona, elektromérnök, egyetemista és újságíró. Az emberek ugyanis ott sem hülyék, legalább 70–80%-uk tudja, hogy kamu az, ami a hazai médiából feléjük áramlik. Igaz, Daniel Tudor a beszélgetésekből kiindulva úgy látja, hogy még mindig kevesen tudják elképzelni a rezsim bukását... |
Sólyom Erika: Szenegálom
Bp., Napkút K., 2020. 137 p.
910 S 70 |
 |
Sólyom Erika nyelvész, nyelvtanár amerikai szociolingvisztikai elméleti tanulmányait maga mögött hagyva, 2011 január 11-én az afrikai wolof nyelvvel a tarsolyában, elutazott Szenegálba. Tizenegy napot töltött Dakarban, s ott született meg jelen, zsebben is hordozható kötete, a Szenegálom. A szerző könyve speciális úti jegyzet, személyes dakari élményeinek, benyomásainak füzére, zenével, helyi ízekkel és kulináris kalandokkal kiegészítve. A fejezeteken átívelő történet minden alkalommal Cheikh Lô nyugat-afrikai énekes körül mozog és/vagy hozzá tér vissza. A Burkina Fasóban született, de Szenegálban felnőtt, mára hatvanöt esztendős, sokoldalú énekes, gitáros, ütőhangszeres művész először 2011 augusztusában látogatott Magyarországra, a Sziget Fesztivál fellépőjeként láthatta a közönség... |
Schultz von Thun, Friedemann: A kommunikáció zavarai és feloldásuk. Általános kommunikációpszichológia
Bp., Háttér, 2019. 319 p.
301 S 39 |
 |
Az egymás közötti kommunikáció civilizációnk és kultúránk egyik alapköve a legintimebb kapcsolatoktól a legáltalánosabb szintig. Mindez rámutat arra is, hogy e témakör milyen jelentőséggel bír - mégis, sokak számára komoly problémákat okoz a problémamentes párbeszéd, legyen szó akár (ön)kifejezésről, akár a hallottak értelmezéséről, dekódolásáról. E döccenők tudatosításához, kiküszöböléséhez nyújt segítséget a lélektan eszköztárával a szerző laikusokat és szakembereket egyképp megcélzó kötetében. A mű első harmadában az alapvető fogalmakat tisztázza: részletesen körülírja a közlés és befogadás fogalmát, szerepét, jelentőségét, valamint szembesít a párbeszéd, interakció eredményével... |
Alger, Cristina: Lányok, mint mi
Bp., 21. Század K., 2020. 302 p.
A 40 |
 |
Nell Flynnek nehéz gyerekkora volt: mindössze hétéves volt, amikor az édesanyja. Marisol egy brutális gyilkosság áldozata lett. Innentől kezdve a kislányt egymaga nevelte az apja, Martin Flynn gyilkossági nyomozó. Talán részben emiatt, de Nell is erre a pályára lépett, és FBI-ügynök lett belőle. A Long Island-i szülői házat hamar elhagyta, és csak akkor tért vissza, amikor hírt kapott felőle, hogy az apja tragikus motorbaleset áldozata lett. Több mint egy évtized kihagyás után tér vissza a szigetre, hogy elintézze a temetést és a hagyatéki ügyeket, amikor ő maga is belekeveredik a nyomozásba, amelynek a vezetője az apja egykori partnere, Lee Davis, aki két fiatal lány meggyilkolásának az ügyét igyekszik felderíteni... |
Ellory, Anna: Levelek a pokolból. Regény az auschwitzi és más haláltáborok áld
Bp., I.P.C. Kv. 2020. 495 p.
E 40 |
 |
1989-et írnak a naptárak, amikor Berlinben a fal leomlik. Miriam Winter édesanyja halálakor nem lehetett jelen ezért, amikor idős édesapja, Henryk haldoklik a lány némi lelkiismeretfurdalástól gyötörve minden percét apja betegágya mellett tölti. A férfi feleségének neve Emilie volt, ezért Miriam döbbenten hallgatja, hogy az édesapja folyamatosan egy Frieda nevű nőt hív a halálos ágyán. Miriam az édesapja dolgozószobájában megsárgult leveleket talál. Ezeket a sorokat egy Auschwitzi koncentrációs tábor lakója, Frieda írta. A levelek nyomán feléled a múlt, amely leírhatatlanul kegyetlen volt Miriam édesapjához és a levélíró, Friedához is. Henryk az egyetemen tanított, amikor a náci hatalomátvétel megtörtént és a zsidókat koncentrációs táborokba zárták, ahol a nők kegyetlen kísérletek alanyai voltak, ha éppen nem gázkarákban kellett elszenvedniük a kínhalált... |
Schmidt, Kendall Lou: Profi testépítő szakácskönyv. Magas hatásfokú ételek, amelyekkel erősebbek leszünk, mint valaha
Pécs, Alexandra, 2020. 298 p.
641 S 32 |
 |
Kendall Lou Schmidt - maga is profi sportoló, modell és edző - olyan speciális receptgyűjteményt állított össze, amelyben egyszerre izomtömeg-növelő hatású és ízletes ételek kaptak helyet. Módszere kulcsa az alapanyagokban rejlik: valamennyi egészséges, sovány, fehérjében gazdag. Hogy mennyire tudatosan lettek ezek összeállítva, azt jól tükrözi, hogy már a tartalomjegyzékben szerepel, az adott fogás hány Kcal, illetve mennyi szénhidrátot, zsírt és fehérjét tartalmaz. A kötet elején arról olvashatunk, hogy a táplálkozás hogyan segítheti a testépítést, és tanácsokat kapunk arra nézve, miként tervezzük el egy hétre előre az étrendünket... |
Hendricks, Greer: A tökéletes alany
Pécs, Alexandra, 2020. 462 p.
H 60 |
 |
A pszichothriller főszereplője a huszonnyolc éves, Jessica Farris, aki folyamatosan anyagi nehézségekkel küzd. Szeretné a szüleit és beteg húgát támogatni, de magát is alig tudja eltartani. Sminkesként dolgozik, megrendelésre házakhoz jár ki, hogy a buliba készülő lányokat arcfestéssel még szebbé tegye. Egy ilyen alkalommal meghallja, hogy az egyetemista Mandy remek „állásajánlatot kapott”, azonban azt vissza akarja mondani, mert semmi kedve nincs hozzá. Ötszáz dollárt fizet egy neves New York-i pszichiáter megrendelő azért, ha a jelölt kitölti az általa elkészített kérdőívet, amelyben etikával és morállal kapcsolatos kérdések találhatók. Jessica úgy dönt, hogy Mandy helyett másnap ő megy el az „interjúra”. Azt hazudja, hogy egyetemista barátnője küldte őt maga helyett. A pszichiáternő, dr. Shields néhány kérdés után leleplezi a lányt, azzal szembesíti, hogy Mandy nem is tud arról, hogy ő jött el helyette... |
Mallery, Susan: Kisvárosi társkeresők
Bp., Vinton, 2020. 383 p.
M 25 |
 |
A nők életét és az őket mozgató kapcsolatokat szórakoztató regényekben megszólaltató, Seattle-ben élő írónő, Susan Mallery folytatja Mischief Bay című tematikus sorozatát. A Kisvárosi feleségek (201907146) és a Kisvárosi barátnők (201917098) után következzen a Kisvárosi társkeresők. A történet alapszereplői, mint a korábbi részekben, ismét hárman vannak. A szingli Zoe Saldivarnak nemrég ért véget egy hosszú szerelmi kapcsolata, és nagyon magányos. Erre akkor ébred rá igazán, amikor a macskájával együtt véletlenül bezárja magát a padlásán. Ráadásul otthonról dolgozik, és alig találkozik emberekkel. Úgy érzi, ideje véget vetni ennek az elszigeteltségnek. Legjobb barátnőjét, Jent viszont annyira leköti másfél éves kisfia, hogy gyakorlatilag nincs ideje Zoéra. Édesanyja, a harmadik főszereplő, a két éve megözvegyült Pam lassan kezdi kialakítani a maga nyugodt, kiegyensúlyozott életét, amikor megismerkedik Zoe szoknyavadász hírében álló apjával... |
Abbot, Megan: Fogd a kezem
Bp., Agave Kv., 2020. 331 p.
A 11 |
 |
Az amerikai Megan Abbott legújabb thrillerében rivalizáló tudósok szövevényes konfliktusait mutatja be egy egyetemi laboratórium veszélyes világában. A történetet elbeszélő Kit Owens csupán szerény ambíciókat táplált a jövőjét illetően, mígnem megjelent a középiskolája kémiacsoportjában a rejtélyes Diane Fleming. Az új lány bámulatos tudományos ismeretei Kitben fellobbantják a lángot, és különös barátság szövődik kettejük között. Mindaddig, míg Diane el nem árul egy mindent megváltoztató titkot. Több mint egy évtizeddel később Kit a Diane által inspirált tudományos álmok megvalósításán munkálkodik. Úgy véli, hogy már örökre lezárta magában Diane-t, ám egyszerre robogva előtör a múlt, és Kit rádöbben, hogy egykori barátnőjével kell versengenie azért a hőn vágyott pozícióért, melyben egy új, úttörő kutatás részeseivé válhatnak... |
Mucha, Laura: Kit, miért, hogyan szeretünk?
Pécs, Alexandra, 2020. 413 p.
150 M 93 |
 |
Egy véletlennek köszönhetően vette kezdetét Laura Mucha számára az hatalmas kutatómunka, amelynek eredményeként megszülethetett ez a terjedelmes kötet a szerelemről - "tudományos alapon". A kiindulópont egy utazás közbeni beszélgetés volt: a szerző egy idős férfi mellett ült a buszon, akit arról kérdezett, hogyan sikerült megőriznie a házasságát közel hetvenöt éven át. A spontán interjút még több száz hasonló követte: Mucha egy évtizeden keresztül gyűjtötte a témához az anyagot, véletlenszerűen kiválasztott (8 és 95 év között) emberek tapasztalatait, véleményét kérdezve. Mi a szerelem, hogy kezdődik és bontakozik ki, hogyan változtatja arcait a telő idővel? Létezik-e szerelem első látásra? Milyen módokon és miért pont úgy kötődnek egymáshoz a partnerek? Milyen tulajdonságok számítanak fontosnak, ki mit keres a másikban? Mennyit nyom a latban párkeresésnél és partnerkapcsolatban a neveltetés?... |
Brun, Maelle: Brigitte Macron. Kalitkán kívül
Bp., Kossuth, 2020. 207 p.
920 B 90 |
 |
Nem mindennapi sztori Brigitte Macron, a jelenlegi francia elnök, Emmanuel Macron feleségének története. Brigitte Trogneux néven született, 1953-ban Amiensben, egy helyben rendkívül ismert csokoládégyáros legkisebb gyermekeként. Huszonegy évesen, 1974-ben házasodott meg először, s egy Andre-Louis Auzière nevű bankárhoz ment hozzá, akitől három gyermeke született. Először sajtósként dolgozott, majd egy tanárképző tanfolyam után a város neves jezsuita iskolájában kapott állást. Franciát és latint tanított, s ő vezette az iskola színjátszó csoportját. 1992-ben itt ismerte meg az akkor 15 éves Emmanuel Macront, aki a lánya osztálytársa volt. A diák már akkor szerelmet vallott neki, Brigitte-re pedig nagy hatást gyakorolt a fiú irodalmi tehetsége. Mikor Macron szülei rájöttek, hogy a fiúk nem Brigitte lányának udvarol, hanem a tanárnőnek, azt kérték tőle, hogy hagyja békén a fiukat, legalább amíg nagykorú nem lesz. Macront a szülei ezután Párizsba küldték tanulni, de szerelmük nem múlt el, s amikor az egykori diák betöltötte a tizenhetet, hivatalossá tették kapcsolatukat... |
Graves, Laura: Megmentők. Hihetetlen történetek emberéleteket mentő kutyákról
Bp., Gabo, 2020. 327 p.
636 G 62 |
 |
Az újságíró szerző, maga is „aktív” kutyatulajdonos, aki számos beteg, kóbor állatot fogadott már be a házába és meggyőződése, hogy ezek a szeretetre éhes ebek sokkal hálásabbak a drágán vásárolt, gyakorta túltenyésztett, fajtatiszta társaiknál. Nem egy kutyája bizonyította gazdája iránti töretlen elkötelezettségét, amikor valamiféle „vészhelyzet” okán erre került sor a hétköznapokban. A „kutyabolond” szerző évek óta gyűjti azokat a kutyákról szóló történeteket, amelyek az ember hűséges barátjának szeretetéhségéről és odaadásáról tanúskodnak. Ekként van ez a mostani könyvében is, amikor megható és egyben tanulságos történetet mesél el, a gazdájukért életüket kockáztat kutyusokról. Ezeknek a történeteknek a központi alakjai még a halállal is képesek voltak „farkasszemet” nézni, hogy hihetetlen bátorsággal megmentsék a gazdáikat... |
McGuire, Jamie: Fény a szívemben
Szeged, Maxim, 2020. 444 p.
M 49 |
 |
Elliott Youngblood és Catherine Calhoun még kiskamaszok, amikor találkoznak egymással, és első látásra - ha nem is szerelembe, de elkötelezett barátságba "esnek", minden idejüket és gondjukat egymással osztják meg. A tökéletes bizalom és szeretet állapota azonban megtörik, amikor Elliottnak pont akkor kell elhagynia a várost, amikor Catherine-nek a legnagyobb szüksége lenne rá. Következő találkozásukig évek telnek el, s az idő mindkettejüket alaposan megváltoztatja: a végzős középiskolásként visszatérő Elliott élsportoló, körülrajongott hátvédje a suli amerikai foci-csapatának, népszerű közösségi ember, Catherine pedig zárkózott, észrevétlenül létező lány, aki a tanulmányai kellett az édesanyja panziójában is dolgozik... |
Várkonyi zsuzsa, F.: Férfiidők lányregénye
Bp., Libri, 2020. 322 p.
V 49 |
 |
Egy korántsem könnyű történelmi korszak humánus-emberi arcát akarja felvillantani a szerző; egyfajta válaszként is olvasható a regény arra a kérdésre, hogyan lehet átmenteni, megőrizni olyan alapvető értékeket, mint őszinteség, szeretet, család; hogyan lehet reménykedni, hinni a jóban akkor is, amikor úgy érezzük, hogy minden és mindenki ellenünk van. Erre tanít bennünket - korántsem didaktikus eszközökkel - a két főhős, Aladár és Klára (Aldó és Süni) története: a fiatal lány az őt körülvevő sűrű hazugság és embertelenség láttán nem akar felnőni. Semmire sem vágyik jobban, mint csipetnyi őszinteségre, és amikor erre rábukkan, fordulatot vesz az élete. Tulajdonképpen végig kettejük viszonyáról szól a történet: Aladár-Aldó legalább annyira zárkózott és kétségbeesett, mint páciense; életének hátralevő részét letöltendő büntetésként fogja fel. A lány felbukkanásával az ő sorsa is fokozatosan megváltozik: Klára gyerekként lép be az életébe, és felnőttként lép ki belőle... |
Fábián janka: A könyvárus lány
Bp., Libri, 2020. 427 p.
F 10 |
 |
A népszerű írónő, Fábián Janka írói álnevét egyik nagymamája iránti tiszteletből vette fel (eredeti neve: Mezei Johanna). Mélyen vallásos nagyszülője gyakran mesélt neki, inspirálva történelmi háttérrel megfestett romantikus regényeit. Az Emma-trilógia, A német lány, Az angyalos ház és több ismert kötet szerzője ezúttal az ötvenes–hatvanas éveket idézi meg. A tizenéves Julcsi osztályidegen szülők kisebbik gyermekeként a Rákosi-korszak Budapestjén nő fel. A zord, ellenséges világban szinte az egyetlen örömet a könyvek és az olvasás jelentik számára. Az ötvenhatos forradalom véres és zavaros napjaiban Julcsi menekülni kényszerül, és némi vargabetű után végül egy amerikai kisvárosban, távoli rokonainál köt ki, Pine Creekben. Az idegen országban nehezen találja meg a helyét, és a múlt árnyai is megnehezítik, hogy végre boldog lehessen. A rövid, ám annál mozgalmasabb Kennedy-korszakban a kamaszlány aztán lassan felnő, és megbarátkozik új hazájával... |
Vámos Miklós: Hetvenkedő. VM ritmikus önéletrajza
Bp., athenaeum, 2020. 151 p.
V 28 |
 |
Mit lehet, mit tenni az öregséggel? Hát kinevetni, amúgy öhreghesen s khölthősen. Vámos Miklós hetvenedikbe fordulva szintén így tesz, nem kevés öniróniával adva közre – alcíme szerint – „ritmikus önéletrajzát”. A limerick műfajához nyúlt, ehhez az ötsoros nonszenszhez, ami teret ad az alkalmi költészet blaszfémiájának, akárcsak a csasztuskás bökvers szófacsarásainak, de a magasabb líra finom szójátékainak is. A küllemében a témához illeszkedően könnyed, igényes kötet versei az elmúlt évtizedből való magánéleti pillanatképeket keverik a sors- és kortársak, azaz a magyar írók-költők fanyarul játékos arcképcsarnokával, avagy az időskori testiség problémáit az írólét banális mindennapjaival. A kötet elé Szabó T. Anna két írása került bevezetőnek, az egyik (stílusosan) mentegetőzés, amiért rossz címre ment a hatvanadik szülinapi köszöntőt elvétve, a másik méltatás és a limerick bemutatása, melynek végén a maga költötte limerickkel köszönti „Vámos urat”... |
Gilbert, Daniel: Rábukkanni a boldogságra. Hogyan gondolkodjunk jól arról, mi tesz boldoggá bennünket?
Bp., HVG Kv., 2020. 368 p.
150 G 46 |
 |
Előrelátás, szubjektivitás, realizmus, prezentizmus, racionalizálás, javíthatóság – ezek azok a kulcsfogalmak, amelyeknek a vizsgálata, a velük való okos bánásmód az amerikai pszichológusprofesszor szerint a boldog élet alapját képezik, ennek nyomán Daniel Gilbert könyvének e fogalmak képezik az egyes fejezeteit. A remek humorral írt kötet történelmi példák, fantasztikus ötletek, tudományos érdekességek, gondolati játékok, meditációs trükkök során át nyújt fogódzókat ahhoz, hogyan váljunk tudatos boldogságkeresővé, jövőképpel rendelkező, a jelenben élő, változásra képes lényekké. A könyv tehát részben filozófiai kalandozás, részben praktikus életvezetés, jó tanácsokkal szolgáló kézikönyv is. Gilbert professzor ugyanakkor nem szokványos módon közelíti meg a kérdést... |
Az oldal a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. recenziói alapján készültek.
Az ajánlók teljes szövege és további recenziók a konyvtar.kello.hu oldalon olvashatók.
Összeállítva: 2020. június 5.
|
|
|
|
|
 |
|
|
