|
|
|
 |
|
 |
Új könyvek - 2020. május |
|
|
Ezt olvassuk májusban
Forrás: 
|
Escobar ario: Auschwitzi bölcsődal.
Bp., Kossuth, 2019. 252 p.
E 93 |
 |
Döbbenetes erejű, megrendítő regényt írt Mario Escobar spanyol történész, író. Eredetei dokumentumokra támaszkodva az Auschwitz Birkenau-i haláltáborban sok ezer, hasonló sorsú társával együtt mártírhalált halt német ápolónő, Helene Hanemann életének utolsó, „pokolban eltöltött” hónapjait kelti életre. A dokumentarista hitelességgel megformált regény utószavában Escobar arról szól, hogy csupán az asszony férjének és gyermekeinek a nevét változtatta meg, a többiek saját néven szerepelnek. Helene árja német nő volt, akinek egyetlen „bűne”, hogy egy tehetséges cigány hegedűművészbe szeretett bele. Öt gyermekük már megszületett, amikor 1942 decemberében Himmler, az SS birodalmi vezetője elrendelte a cigányok bebörtönzését, ezzel egy időben felállították Auschwitzban a cigánytábort. Helene férjét és gyermekeit deportálták, az asszony egy pillanatig sem kételkedett abban, hogy neki is a családjával kell tartania. 1943 februárjában már ezrével érkeztek a fogolytáborba a cigány csoportok, közöttük volt Helene és családja is... |
Murakami Haruki: A kormányzó halála I.
Bp., Geopen, 2019. 435 p.
M 95/1 |
 |
Alig két évvel eredeti megjelenése (2017) után immár magyar nyelven is olvasható Murakami Haruki többkötetesnek ígért új regényének első darabja. A főhős és narrátor klasszikus Murakami karakter: lakonikus középkorú férfi, akit a sors melankolikussá és zárkózottá tett; s persze felbukkannak a szerző fő stílusjelölői: a varázslatosan egyszerű mondatok, a komolyzene és dzsessz, a főzés, a mágikus realista epizódok, különös nők és mellékalakok. A történet nyitányában a harminchatodik életévét betöltő, portréfestészetre szakosodott festőművészt sokként ér felesége, Juzu bejelentése, mely szerint elhagyja őt. A férfi még aznap este maga mögött hagyja addigi otthonát és asszonyát, bepakolja festőcuccait, beül kis Peugeot-jába, és cél nélkül nekivág a japán tájnak. Pár hónapnyi kóborlás után egy barátja nagylelkű javaslattal áll elő: beköltözhet apja, a világhírű nihonga festő, Amada Tomohiko üresen álló házába; az agg művész totális demenciában fekszik egy távoli intézményben. Hősünk örömmel elfogadja az ajánlatot - ám az alkotáshoz valahogy nem jön meg a kedve, csak egykedvűen tölti az időt a gyönyörű, isten háta mögötti helyen. A fordulat azonban nem várat magára: egyrészt talál a padláson egy addig valószínűleg sosem látott, felkavaró Tomohiko-festményt, amely A kormányzó halála címet viseli... |
Chawla, Navin: Teréz anya
Bp., Kairosz, 2019. 367 p.
280 C 16 |
 |
A Nobel-békedíjas apácáról, Teréz anyáról (születési nevén: Agnes Gonxha Bojaxhiu /1910-1997/) már számos könyv jelent meg (pl.: Teréz anya gondolatai, 201521016; Kalkuttai Szent Teréz anya bölcsességei, 201811014). Ő azok közé a szentek közé tartozik, akiről már életében is sokan hallottak, 1989-ben, hazánkban is járt, mi több a későbbiekben Budapesten nyitott egy hajléktalanokat ellátó otthont. A kötet szerzője – az előszó tanúsága szerint – az egyetlen autentikus életrajzírója Teréz anyának. Ő ugyanis húsz éven keresztül a mindennapi életsorán követte ezt a fáradhatatlanul dolgozó, szegényeket segítő, karizmatikus asszonyt, miközben ő a napi munkáját végezte. Kalkuttában és India szerte ott volt Teréz anya nyomában, és az asszony, tudván, hogy Navin Chawla valósághűen veti majd papírra mindazt, amit látott, engedélyezte, hogy a szerző megírja az életrajzát. Ennek az engedélynek a nyomán született meg a jelen kötet, amely nem „szikár” életrajzi adatokkal vonja magára az olvasók figyelmét... |
Klassen, Julie: Az udvarház titka
Bp., Geopen, 2020. 430 p.
K 58 |
 |
A történelmi színfalak között játszódó romantikus regények írójának, Julie Klassennek a mostani története is a 19. század első évtizedeibe kalauzolja el az olvasókat. A huszonhárom éves Abigail Foster, nagybátyja sugalmazására egy látszólag jól jövedelmező, banki tranzakciót javasol az édesapjának, ám néhány hónap múltán a bank csődöt jelent és Mr. Foster vagyona semmivé válik. Csak két lányának, Abigail-nek és húgának, Louisa-nak a hozományát sikerül megmenteni a családfőnek. A kastélyt, amelyben eddig éltek el kell adniuk. Ekkor jelentkezik egy ügyvéd, Mr. Henri Arbeau, aki ajánlatot tesz a pénzügyi válságba került Forster családnak. Az egyik ügyfele, akinek a nevét nem hajlandó elárulni, egy régi udvarházat, a Berkshire-ben fekvő Pembrooke Parkot ingyen ajánlja fel a családnak. A kétszintes, öt hálószobával rendelkező ház tulajdonosai, akik távoli rokonai a Fostereknek, olyan hirtelen hagyták el lakhelyüket, hogy szinte még érzékelhető a testük melege is a szobákban. Vajon mi lehetett az oka sietős távozásuknak, és egyáltalán ki az a rokon, aki titkos jótevője a bajba jutott Fostereknek. Számos megválaszolatlan kérdés kering Abigail fejében, aki ekkor szembesül a szívszorító ténnyel, hogy gyermekkori barátja, Gilbert Scott, aki iránt gyengéd érzelmeket táplál, nem neki, hanem a húgának „teszi a szépet”... |
Pflichthofer, Diana: Elválás, leválás, leszakadás
Bp., Oriold, 2019. 172 p.
150 P 68 |
 |
Az átalakulás és leválási, elválási folyamatokról mint fejlődési lehetőségről, érési fázisokról ír Diana Pflichthofer, elsősorban terapeuta kollégái számára, szakmai szempontból elemezve ezt a fontos és összetett problémakört. Művében elsősorban a szülőkről való leválással, önállóvá, felnőtté válással foglalkozik, de szót ejt az elválások egyéb formáiról is. Az első részben ez utóbbiról esik szó, valamint az elválás szociokulturális implikációiról. A folytatásban az elszakadással foglalkozó pszichoanalitikai elméletek - Freud, Margaret S. Mahler és Bálint Mihály vonatkozó teóriáinak - keletkezéstörténeteit tekinti át... |
Maas, Sharon: Az ültetvényes lánya
Bp., I.P.C Kv., 2019. 333 p.
M 10 |
 |
A romantikus történet a dél-amerikai gyarmaton, Brit Guyanában, 1912-ben veszi kezdetét. Itt él a jelentős vagyonnal bíró cukornádültetvényes, Cox és családja. A két lány, Winnie és Yoyo természetre szöges ellentétei egymásnak. Winnie szerény és csendes, tartózkodó természetű és bár Yoyo négy évvel fiatalabb nála, ő mégis felnéz a húgára, mert irigyli annak talpraesettségét. Mindketten dúskálnak a földi javakban, nem kell nélkülözniük, ezért is döbben meg mindenki azon, hogy Winnie egy szegény, színes bőrű férfihez, George Quint-hez megy feleségül. A férfi postás és jövedelme éppen csak arra elég, hogy szűkösen megéljenek. Winnie boldogsága azonban határtalan, szerelmük pedig úgy tűnik, örökké fog tartani. Az elkényeztetett Yoyo, aki „koldulja” mások szeretetét, nem tudja elviselni nővére boldogságát, addig-addig mesterkedik, míg fondorlatos női praktikákkal behálózza George-t, aki megpróbál ugyan ellenállni, de Yoyo nem fogadja el, hogy a férfi nemet mond közeledésére... |
McManus, Karen M.: Tartsd meg a titkot
Szeged, Maxim, 2019. 350 p.
M 49 |
 |
Az ifjúsági krimi színtere az amerikai kisváros, Echo Ridge. A tizenhét éves Ellery még nem járt itt soha, de a városka neve mégis bevésődött az agyába. A családi legendárium szerint a nagynénje tizenhét esztendősen, ebben a városban tűnt el nyomtalanul. Amikor a történet idején egy lányt is meggyilkolnak itt, Echo Ridge neve az újságok címoldalára kerül. Az egyébként csodás természeti adottságokkal megáldott hely mostantól már Ellery életének is színtere lesz, mert ide költözik a nagymamájához. Amikor az új iskolába kerül, döbbenten veszi tudomásul, hogy az évnyitó bál előtt valaki/k ijesztő fenyegetésekkel teli szöveggel plakátolták ki a városka szinte valamennyi épületét, a nagynéni valamikori eltűnésére és a nemrégiben történt gyilkosságra utalva. A hirdetmények írója megfenyeget mindenkit, hogy az évnyitó bál ismét egy bűnténnyel lesz „gazdagabb”... |
Fejős Éva: Margarita
Bp., Erawan, 2019. 379 p.
F 36 |
 |
Dán Zorka ingatlanközvetítéssel foglalkozik és már meglehetősen elege van a munkájából és a kollégáiból is. Egy este, amikor befejezi egy könyv olvasását, főként az abban foglaltak inspiráló hatására, úgy dönt, alapjaiban változtatja meg az életét. Őszinte sms-eket és e-maileket kezd írogatni, többek között a főnöknőjének és a kollégáinak, de a testvérének, aki éppen férjhez menni készül és az édesanyjának is. Ezekben a korántsem „szofisztikált” üzenetekben elküldi a főnökét melegebb éghajlatra, az egyik kolléganőjét „ledagadtlustázza”, a másikat „letolvajozza”, egyszóval mindenkinek megadja azt, ami véleménye szerint jár neki. Nem érez lelkiismeretfurdalást, és örül annak, hogy főnöke végre kirúgta és ezután már maga dönthet az életéről. Amikor elragadta az őszinteségi roham egy nyereményjátékban is részt vett, és másnap az utazási iroda azt közli vele, hogy a Kajmán-szigetekre nyert egy kiruccanást. Szinte mindent a cég fizet, amennyiben Zorka blogbejegyzésekben hírt ad arról, milyen is a világ azon a távoli, ám annál vonzóbb szigeten... |
Turk, Victoria: Digitális etikett. Hogyan legyünk udvariasak egymással a közösségi médiában?
Bp., Scolar, 2019. 231 p.
395 T 95 |
 |
A társadalmi életben a kulturált együttéléshez, kapcsolatteremtéshez mindig is szükség volt bizonyos írott és íratlan szabályokra, amelyeket az etikett fogott össze. Az illemszabályok segítették az embereket abban, hogy viselkedésük ne legyen bántó, esetleg sértő a másik fél számára. Évszázadok óta követendő volt a „spanyol etikett”, amelyet napjainkra a digitális világ robbanásszerű fejlődésével felváltott, kiegészített a digitális etikett. Amikor a számítógépe előtt egyedül ülő ember, kommunikálni kezd a virtuális térben, többnyire nincs tisztában azzal, hogy mi lenne a helyes viselkedés, mi az, ami megengedhető az „arctalan” beszélgetés során. Nemcsak a számítógépekkel, de már az okos telefonokkal való kapcsolatfelvétel is megköveteli, hogy akik használják ezeket az eszközöket, legyenek tisztában azzal, mely napszakban lehet megkeresni egy idegent és milyen kommunikációt lehet folytatni akkor, ha hivatalosan és akkor, ha magánügyben keressük a másik féllel a kapcsolatot... |
Henao, Victoria Eugenia: Mrs. Escobar. Életem Pablóval
Bp., Ulpius Baráti Kör, 2019. 461 p.
343 H 60 |
 |
A hírhedt drogbáró, a kolumbiai Pablo Escobar (1949-1993) felesége az életrajzi kötet szerzője. A világ felé tett nyílt bocsánatkérésnek szánta kötetét az asszony, aki döbbenetes részletekben vall férjéről, és annak hírhedten bűnös életútjáról. Az Escobar halála után nevet változtatott feleség tizenkét évesen ismerte meg, az akkor huszonhárom éves Pablót. A férfi ekkor még pitiáner tolvaj volt, sírköveket lopott el a temetőből, azokat lecsiszolta és újként adta el. Mielőtt belevágott a kokainüzletbe még emberrablással is megpróbálkozott. Amikor megismerte a lányt, nem sokáig habozott és magáévá tette az élet dolgairól mit sem sejtő, akkor már 15 éves szerelmét, aki szinte azonnal teherbe esett. A férfi nem habozott, hogy életveszélyes praktikákkal abortuszra kényszerítse a lányt, aki ekkortájt még mit sem tudott a szexuális élet dolgairól. Amikor összeházasodtak férje saját tulajdonának tekintette hitvesét, miként a macsó társadalom valamennyi tagja ő is úgy érezte, mindent megtehet, szerelmes asszonykája úgysem hagyja soha el, hiszen esküjük és olthatatlan szerelme is erre „kötelezték”... |
Gilbert, Elizabeth: New York lányai
Bp., Partvonal, 2019. 447 p.
G 46 |
 |
Az Ízek, imák, szerelmek (201817085) szerzőjének új regénye, a New York lányai a keleti parti metropolisz történetének egyik legizgalmasabb időszakát idézi meg. A főszereplő, a kalandos életű Vivian a kerettörténetben már idős korában, nyolcvankilenc évesen emlékezik vissza arra az időszakra, amelyet a negyvenes években New Yorkban töltött, a város impulzív színházi világában. Az akkor tizenkilenc esztendős lány 1940 nyarán érkezett meg a városba, miután szülei ideküldték. Nem sokkal korábban ugyanis kibukott a Vassar Főiskoláról, mivel egyszerűen nem járt be az órákra, és úgy gondolták, talán a nagyvárosban, Peg néni szárnyai alatt „benő a feje lágya”. Mint kiderül, az apja nővére egy egykor szebb napokat látott magánszínházat vezet, a 41. utcában álló Liliom Teátrumot. Bár egyszerű, szórakoztató darabokat játszanak (nem túl nagy sikerrel), s az épület külsőre nem éppen bizalomgerjesztő, a színház világa rögtön elvarázsolja Viviant. Mivel jól tud varrni, a saját ruháit is ő készíti, innentől kezdve ő varrja a színpadi jelmezeket. Közben pedig megismeri a város lüktető életét, és persze számos jóképű férfit, akit azonnal levesz a lábáról… Elizabeth Gilbert regénye érzékletesen mutatja be a korabeli New Yorkot, s azt, hogy egy fiatal lány miként fedezi fel a szabadságot és saját szexualitását. "www.kello.hu © minden jog fenntartva" |
Robson, Jennifer: II. Erzsébet ruhája. Egy királyi esküvő története
Pécs, Alexandra, 2019. 397 p.
R 76 |
 |
A valóságos történelmi tényeken alapuló regény szerzőjét, a Kanadában élő Jennifer Robinsont, 2017-ben elhunyt, varrónő nagymamája életének néhány angliai éve inspirálta a történet megírására. A királyi esküvő egyik „főszereplőjének”, II. Erzsébet menyasszonyi ruhája elkészítésének a krónikája éled meg a kötet lapjain. A fejedelmi esküvő 1947 végén köttetett meg, amikor az egész világ figyelme erre a páratlan kézfogóra fókuszált. Erzsébet hercegnő és Mountbatten Fülöp hadnagy ekkor kötötte össze életét, amely szerencsére mindmáig tart. A háború utáni nyomorúságos éveket valósággal „bearanyozta” ez a csillogó, felékszerezett esküvő. A ruhát Norman Hartnell tervezte ám a varrónők nevét már nem őrizte meg ilyen pontosan az emlékezet. A szerző ezért megalkotta Ann, Miriam és Heather személyét, akik mindhárman az írói fantázia szüleményei. A feltárt dokumentumok alapján az ő alakjukhoz társította a híres londoni divatcég, a Hartnell valóságos szereplőit az író... |
Braithwaite, Oyinkan: Hugicám, a sorozatgyilkos
Bp., Athenaeum, 2020. 277 p.
B 86 |
 |
A Nigériában született szerző meglehetősen szokatlan „hangfekvésben” szólaltja meg krimijének szereplőit. A rövid fejezetekre „szabdalt” történet mesélője, Korade húgát, Ayoolát születése pillanatától kezdve féltő szeretettel veszi körül. Ayoola feltűnő szépség, akin felnőve, minden férfi szeme megakad. Az apró termetű, sötétbőrű lány különös indíttatásból mindig hord magánál egy kést, mert véleménye szerint, sohasem lehet tudni, hogy milyen, esetlegesen ártó szándékkal vonzza be a szerelmére áhítozó férfiakat. Ez a tény azonban sorozatgyilkossá teszi őt, a történet kezdetén már három férfit is eltávolított az élők sorából. Somo volt az első, akit Ayoola agresszivitással vádolt meg, és ezért a férfinek lakolnia kellett, majd következett Peter, a Korade szerint is meglehetősen „gyanús figura”. A legutolsó áldozat, Femi azonban más volt, mégis kést döfött először a szívébe, majd a hátába is Ayoola. Valamennyi gyilkosság után kétségbe esett és azonnal hívta Koradét, aki ápolónőként dolgozott a városi kórházban, hogy takarítsa el a hullákat és az összes nyomot, nehogy rá terelődjék a gyanú. Korade mindig ott volt a tetthelyen és akkurátusan eltüntette a leleplezésre okot adó bűnjeleket... |
Mesék a csodakertről. Az egyetlen Földért. Szerk.: Boldizsár Ildikó
Bp., Magvető, 2019. 255 p.
M 56 |
 |
Boldizsár Ildikó meseterapeuta, író számos tematikus kötetével ajándékozta már meg az olvasókat. A Metamorphoses Meseterápiás Egyesület elnökeként javasolta a tagoknak, hogy csatlakozzanak a 2019-ben, Áfra János és Závada Péter által útjára indított mozgalomhoz, a „Művészek a klímatudatosságért” elnevezésű kezdeményezéshez, azzal a céllal, hogy a legszélesebb körű érdeklődést megcélozva ráirányítsák a figyelmet a közelgő ökológiai katasztrófára és az egyén felelősségére, amit ennek elkerülése érdekében tehet. Az ökokrízisre válaszul az Egyesület tagjai a világ minden tájáról, hatalmas merítésben összegyűjtötték azokat a meséket (indián mítosz, szovjet mese, irokéz legenda, koreai mese, izlandi mese, belorusz mese, indonéz mítosz, afrikai mese, stb.), amelyek már évszázadok óta adják hírül az ember és környezetének harmonikus kapcsolatát. Három nap sem telt el, és több száz fabula gyűlt össze a nemes cél érdekében. Az értő válogatás ebből 56 történetet rendezett a mostani kötetbe... |
Logue, Mark: A király
Bp., Athenaeum, 2020. 334. p.
942 L 76 |
 |
A 2011-ben több kategóriában is Golden Globe- és Oscar-díjas film, A király beszéde Mark Logue és Peter Conradi azonos című, ugyancsak világhírű regényén alapult (201103189; angolul: The king's speech : how one man saved the British monarchy; legutóbb: 201305147). A történet szerint VI. György, II. Erzsébet apja és elődje a dadogását rendkívüli erőfeszítéssel fejlesztő brit uralkodó beszédhibáját, amely súlyosan korlátozta volna a nyilvánosság előtti szereplésekkor, egy tapasztalt, ám felettébb furcsa módszereiről híres ausztrál logopédus segítségével küzdötte le. A Thomas Hooper rendezésében, Colin Firth és Geoffrey Rush főszereplésével készült mozi végén olvasható felirat szerint Lionel Logue a háború alatt minden egyes élő közvetítés alatt VI. Györggyel volt és életre szóló barátságot kötöttek... |
Matzen, Robert: A holland lány. Audrey Hepburn a II. világháborúban
Bp., Európa, 2019. 433 p.
791 M 44 |
 |
Audrey Hepburn nevét 1953-ban, a Római vakáció bemutatása után ismerhette meg a világ, és később olyan további filmekben hódította meg a férfi szíveket, mint a Sabrina, a Délutáni szerelem, az Egy apáca története, az Álom luxuskivitelben, a My Fair Lady vagy a Hogyan kell egymilliót lopni? Azt azonban vélhetően kevesen tudják, hogy Audrey Kathleen van Heemstra Ruston néven látta meg a napvilágot, 1929-ben Brüsszelben, Joseph Victor Anthony Ruston és Ella van Heemstra bárónő gyermekeként. Szülei válását követően fríz felmenőkkel rendelkező édesanyjával és testvéreivel Hollandiában, Arnhem városában telepedett le. Kisgyermekkora úgy telt, mint egy hercegnőé, csodás nemesi kastélyokban. Aztán jött a második világháború, Hollandia német megállása, melynek köszönhetően megtapasztalta az éhezést, a nélkülözést, a háborús állapot bizonytalanságát, mely egy életre szóló traumát okozott neki... |
Simonivics Ildikó: Rotschild Klára. A vörös divatdiktátor
Bp., Jaffa, 2019. 309 p.
687 S 62 |
 |
Simonovics Ildikó divattörténész a Magyar Nemzeti Múzeum Rotschild projektéjének menedzsere, az ikonikus divattervező emléke előtt „tisztelgő” kiállítás kurátora remek, és hiánypótló divattörténeti és életrajzi kötettel lepte meg szakmáját és az érdeklődő olvasóközönséget is. Rotschild Klára neve korosztálytól függetlenül, a nők körében egészen bizonyos, hogy ismerősen hangzik. A Váci utcában lévő divatszalonjában a szocializmus építésének esztendeiben olyan hírességek fordultak meg többek sorában, mint a jugoszláv elnök, Tito felesége, vagy a Szovjetunió külügyminiszterének, Gromikónak a felesége. De a hatvanas évek ikonikus színésznői, Psota Irén, Töröcsik Mari, Váradi Hédi, valamint a zongoraművész, Fischer Annie és a neves Kossuth-díjas keramikus művész, Kovács Margit is a Rotschild szalonban csináltatta a ruháit. Pedig elvileg a szalon vezetője „osztályidegennek” számított. Mi volt mégis az a plusz, aminek okán a rendszer megengedte, hogy a Klára szalon élvezhesse a három „T” korszakában a támogatást... |
Sheffer, Edith: Asperger gyermekei. Az autizmusfogalom gyökerei a bécsi nácizmusban
Bp., Európa, 2019. 403 p.
610 S 54 |
 |
1931-ben szerezte meg az orvosi diplomát, majd 1943-ban habilitált Hans Asperger (1909-1980), akinek a nevét leginkább az autizmus-spektrumhoz tartozó Asperger-szindróma leírása kapcsán ismerhetjük. A bécsi orvos, az ottani egyetemi gyerekklinikához tartozó Gyógyító-Nevelő Klinika vezetője 1944-ben publikálta erről szóló tanulmányát, ám az évtizedekre feledésbe merült, és Lorna Wing 1981-ben fedezte fel újra, így neki köszönhető a diagnosztikus kategória megnevezése is. Aspergert később gyakran festették le együttérző és haladó gondolkodású emberként, aki saját elmondása szerint, miközben kutatásait folytatta, ellenállt a náci rendszerrel szemben, s nemcsak, hogy nem lépett be az NSDAP-ba, hanem saját életét kockáztatva, gyerekeket mentett meg a náci megsemmisítő gépezettől. A levéltári adatok azonban másra engednek következtetni... |
Podhorányi Zsolt: Gyerekek a kastélyban
Bp., Kossuth, 2019. 1687 p.
929 P 74 |
 |
Több impozáns kastélytörténeti kötettel jelentkezett már Podhorányi Zsolt. Dámák a kastélyban (201901098) című ismeretterjesztő könyve főrangú nők életét mutatta be, a 19. század közepétől nagyjából a második világháború időszakáig bezárólag. Ezt követi az újabb, ezúttal is albumformátumú kötet, mely a kastélyok lakói közül az arisztokrata gyerekek életét igyekszik bemutatni. Hogy hogyan éltek, tanultak, gondolkodtak a fiatalurak és kisasszonyok az ősi kastélyokban. A bevezető fejezet általánosságban igyekszik ismertetni a főrangú gyermekek életét és nevelését, az arisztokrata családok érdekszövetségét, a gyakran már gyermekkorban eldöntött házasságokat, a híres tanárokat és botcsinálta nevelőket, a nevelés középpontjában álló idealizált úreszményt, a kastélyélet mindennapjait, az ünnepnapokat, valamint a gyermekhalandóság tragédiáját... |
Frank Tibor: Viktória királynő kezeihez. Az osztrák-magyar kiegyezés brit tükörben 1865-1870
Bp., Gondolat, 2019. 352 p.
327 F 91 |
 |
Miként látták a Kiegyezést, annak közvetlen előzményeit és következményeit Nagy-Britanniában? Milyen képest festettek le Magyarországról, az 1865 és 1870 közötti történésekről a brit diplomácia képviselői feljebbvalóiknak, végső soron Viktória királynőnek? Véltek-e hasonlóságokat felfedezni a magyar és brit nemzeti történelem között? Hogyan interpretálták az osztrák-magyar viszony alakulását, és vontak-e párhuzamot aközött és az angol-ír probléma között? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre igyekszik válaszolni Frank Tibor legújabb kötete, nagyban támaszkodva Robert Burnett David Morier brit diplomatának a közelmúltban felfedezett jelentéseinek szövegére, de további angliai és magyarországi levéltári forrásokra, s természetesen korabeli sajtóanyagokra is. A szerző elsőként ismerteti a Kiegyezés európai általános visszhangját, majd felvázolja az 1860-as évek brit külpolitikájának főbb vonásait... |
A gyermekvonatok. Élő híd Magyarország, Hollandia és Belgium között az első világháború után
Bp., L'Harmattan, Hilversum, Verloren, 2020. 208 p.
362 G 82 |
 |
Az első világháború, a Tanácsköztársaság és a román katonai megszállás felemésztették Magyarország tartalékait. A magyarok segélykérésére az első választ a Vöröskereszten keresztül – többek között Hollandiából is – érkező segélyszállítmányok jelentették. A második hullámban pedig elsősorban Hollandiába és Belgiumba, de kisebb mértékben Svájcba, Svédországba és az Egyesült Királyságba is utazhattak magyar gyerekek. Az igényes kiállítású kötet ezekről a „gyermekvonatokról” szól. A fogalmon tehát azt a nagyszabású összefogást értjük, amelynek keretében 1920 és 1930 között több mint 60.000 legyengült gyermek utazott külföldre néhány hónapra, hogy ott épüljenek fel a közelmúltban átélt megpróbáltatások után... |
Däniken, Erich von: Istenek szemtanúja. Amit évtizedekig titokban tartottam
Bp., I.P.C. Kv., 2020. 156 p.
001 D 20 |
 |
Magyarországon is rendkívül népszerűek a svájci író, Erich von Däniken könyvei. Munkáiban elsősorban azon elméletét szokta kifejteni, miszerint a történelem előtti időkben intelligens, földön kívüli teremtmények látogatták meg bolygónkat, nagyban hozzájárulva az emberi civilizáció kialakulásához. Ezen látogatásnak a szerző meglátása szerint számtalan nyoma van, a legismertebbek ezek közül talán az egyiptomi piramisok. Legújabb könyvében azokat a további információkat árulja el a témával kapcsolatban, amit állítása szerint évtizedeken át titokban tartott... |
Otthonról hoztuk. Családi mintáink és párkapcsolatok
Bp., Kulcslyuk K., 2019. 247 p.
613 O 92 |
 |
A Nyitott Akadémia tematikus, gyűjteményes kötetében nyolc ismert pszichológustól, családterapeutától, lelkésztől való, gondolatébresztő előadás írott szövege kapott helyet. Valamennyi tanulmányértékű írás arra irányítja a figyelmet, melyek azok az otthonról, gyermekkorból hozott családi minták, amelyek egy életen át hatnak, és meghatározhatják az új házasságokban való viselkedési mintákat, normákat is. Sok ember meg szeretné haladni azokat a szabályokat, amelyeknek, annak idején meg kellett felelnie, amikor szülei nevelték őt. Sokan, számos otthonról hozott mintát tekintenek irányadónak és meg sem kísérelik megkérdőjelezni ezeknek, a tudat legmélyére bevésődött emlékeknek az igazságtartalmát. F. Várkonyi Zsuzsa, Pál Ferenc, Orvos-Tóth Noémi, Popper Péter, Bagdy Emőke, Angster Mária, Lukács Liza, Kozma-Vízkeleti Dániel azoknak ad tanácsot a kötetben, akik másként szeretnék nevelni gyermekeiket, mint ahogyan azt valamikor a szülei tették, vagy éppen meg szeretnének tartani bizonyos szabályokat, csak kissé a maguk képére szeretnék formálni azokat... |
Az oldal a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. recenziói alapján készültek.
Az ajánlók teljes szövege és további recenziók a konyvtar.kello.hu oldalon olvashatók.
Összeállítva: 2020. május 12.
|
|
|
|
|
 |
|
|
