|
|
|
 |
|
 |
Új könyvek - 2021. február |
|
|
Ezt olvassuk februárban
Forrás: 
|
Péterfy-Novák Éva: Damaszt és paprikás csirke
Bp., Libri, 2020. 267 p.
P 62 |
 |
Az írónők már számos sikerkönyvet tudhatnak magukénak. Aki olvasta műveiket hamar rájöhetett arra, hogy gondolatviláguk nagyon sok ponton találkozik, így aztán talán természetesnek vehető az is, hogy a hétköznapokban Péterfy-Novák Éva és Szentesi Éva nagyon jó barátnők. Ennek okán számos alkalommal főztek már közösen, hiszen a nyári programok, a közös nyaralások és családi összejövetelek, mind-mind alkalmat adta arra, hogy az élet vidám és olykor szomorkás pillanatait együtt élhessék meg. Ezeket fogták most össze egy sokszínű étlap kínálatához hasonlóan, amikor az élményeiket és a hozzájuk fűződő recepteket egy főétkezés sorrendjének mentén fejezetekbe (Előételek, Levesek, Húsok, Egytálételek, Desszertek) csoportosították. Ekként nemcsak egy remek szakácskönyvet kap az olvasó, hiszen az ételleírások közé ékelődött rövidke írások, megannyi közös élményt keltenek életre... |
Carroll, Henry: Ezt a könyvet kell elolvasnod, ha jó fotókat akarsz készíteni
Bp., Scolar, 2020. 128 p.
770 C 12 |
 |
Amatőr fotósok és tapasztaltabbak számára is hasznos kiadvány Henry Carroll könyve, mely tiszta és közérhető nyelven vezet be a kompozíció, az expozíció, a fény, a lencsék és a látás művészetének világába, hogy mindannyian professzionális képeket lőhessünk. A szerző számos részletkérdést tisztáz (pl. vonalak, keretbe foglalás, szimmetria, harmadolás, expozíciós idő, mélységélesség, kemény és lágy fény, beépített vaku, derítés, nagylátószög, makrofotózás stb.), mindezt olyan neves fotóművészektől vett felvételek kíséretében, mint Henri Cartier-Bresson, Martin Parr, Sebastião Salgado, Denis Darzacq, Ryan McGinley, Nadav Kander, Chris Levine, Robert Capa, Dorothea Lange vagy Bill Brandt... |
Oliver, Jamie: 7-féle
Bp., Park, 2020. 317 p.
641 O 32 |
 |
Ennek a könyvnek is az az erénye, ami Jamie Oliver többi szakácskönyvének: olyan receptek kaptak helyet benne, amelyek valóban megkönnyítik azoknak a dolgát, akinek napról napra kell valami újat kitalálniuk. Most alapanyagok szerint haladva ajánl kipróbálásra egyszerűen összedobható, de ötletes, fiatalos, trendi, legtöbbször mediterrán jellegű fogásokat. Az összesen tizennyolc hozzávaló - egyben fejezetcímek - közt olyanokat találunk, mint a Brokkoli, az Avokádó, a Csirkemell, a Kolbász, a Lazacfilé, a Tojás, az Édesburgonya, a Padlizsán, a Rák vagy a Marhasteak... |
O'Malley, John W.: A pápák története
Bp., Jezsuita K., 2020. 316 p.
280 O 37 |
 |
Az elismert amerikai történész és teológus monográfiájával a pápaság történetébe vezeti be olvasóit. A könyv nem egy többkötetes monumentális feldolgozása az elmúlt kétezer évnek, nem is erre vállalkozik, hanem egy a tudományos és ismeretterjesztő irodalom metszéspontján egyensúlyozó igényes kötet szeretne lenni, amelyből megismerhetjük a pápák történetét. A jezsuita pap és tudós nem teológiai, hanem történeti alapon közelít a kérdéshez, így nem a pápák dogmatikai fősége a kérdés, hanem személyük és történetük, amely az utóbbi másfélszáz évben drasztikusan megváltozott a korábbi évszázadokhoz képest: ma a pápa szinte egyenlő az egyházzal és a hívekkel, míg ez a reformációig egyáltalán nem így volt, alig néhány százaléka ismerte a pápát a híveknek, ma viszont a tömegkommunikáció, a média és az utazások miatt globális jelenség lett a pápaság, és a pápa egyike a vezető politikusoknak, államférfiaknak és celebeknek, mivel többet cikkeznek róluk a lapok, mint néhány filmszínészről, vagy sztárénekesről. Ferenc pápa a 266. abban a sorban, amely Péter apostollal veszi kezdetét, és így közvetlenül Krisztustól kapta megbízását, hogy építse és vezesse egyházát. A kötet alapja egy harminchat részes internetes előadássorozat, melynek kibővített változata először 2010-ben jelent meg könyv formájában. Az eltelt időszakra is tekintettel volt a szerző, így a magyar kiadás számára két új fejezettel bővítette az eredeti anyagot... |
Graf, Danielle: Kötődő nevelés
Bp., Scolar, 2020. 287 p.
370 G 61 |
 |
A kötet szerzőpárosa német nyelvterületen népszerű, sikeres blogot vezet, amelyet miként mostani munkájukat is, a kisgyermekes szülők figyelmébe ajánlanak. A szülői „mesterség” nem is olyan könnyű feladat, mint ahogyan azt, a még gyermektelenek párok elgondolják. Amikor megérkezik a várva várt kisbaba, az első év még többnyire gondtalanul telik, bár már ez idő tájt is elbizonytalanodik sok, főként az első gyermeket nevelő szülő arra vonatkozóan, miként reagáljon a kisded hangulatváltozásaira, az „ok nélküli” sírásokra, egyáltalán, hogyan kezelje gyermekét akkor, amikor az már egyéves kora körül, ellentmondást nem tűrő módon érvényesíti az akaratát. Ilyenkor sok szülő idegeit „megtépázza” imádott „magzatának” viselkedése, és sokan ingerülten reagálnak, mert valójában nem tudják, mi lenne az adekvát megoldás ezekben a szituációkban. A szerzők gyakorlati példák sokaságán keresztül világítanak rá, hogy melyek a célravezető megoldások egy „hisztis” kisgyermek esetében. A gyermeklélektan alapvető tudnivalóinak figyelembe vételével arra világítanak rá, hogy a 0-5 éves kor közötti gyermekek milyen hatalmas idegrendszeri változáson mennek keresztül és a szülő által kezelhetetlennek tetsző „kiborulásaiknak” minden esetben oka van... |
Benkő László: Balassi Bálint
Bp., Családi Kvklub, 2020. 651 p.
B 51 |
 |
A történelmi regények gyakorlott és elismert szerzőjeként Benkő László legújabb könyvében a 16. század második felébe kalauzolja el olvasóit: a magyarokat két oldalról szorongatják, egyrészt az egyre agresszívabb és hódításaival sosem elégedett Oszmán Birodalom, másrészt a saját érdekeit néző Habsburgok, akik annak ellenére, hogy a magyar királyi címet is viselik, az ország lakosságának üdve helyet saját dinasztikus nézőpontjukat érvényesítik csak minden esetben. E század második felében élt, alkotott és harcolta végig életét Zólyom várának ura, Balassai Bálint. Az utolsó trubadúr, első reneszánsz költőnk, aki magyarul alkotta meg életművét az irodalomtörténetbe kitörölhetetlenül beírta nevét, ám a legfrissebb kutatások, a történeti források számba vétele és tanulmányozása segített a róla kialakított képet tovább árnyalni. Egy minden tekintetben 16. századi nagyúr alakja jelenik meg előttünk, aki európai műveltséggel bír, hithű keresztény (bár a felekezetváltás miatt többek gyűlöletét vívja ki), híres és hírhedt kardforgató és nem veti meg szebbik nem képviselőit sem. Kalandos élet egy kalandos korban... |
Benedict, Marie: Clara
Bp., Libri, 2020. 377 p.
B 49 |
 |
Saját ír bevándorló felmenőinek története ihlette Marie Benedict-et regénye megírására. Az 1860-as években játszó történet annak kapcsán született, hogy családjában sokat hallott a pittsburghi Carnegie könyvtárról. Több őse is annak idején odajárt, mint ahogy sok más bevándorló is, akik az ottani könyvek, szolgáltatások révén kerültek be aztán egyetemekre, s lettek gyári munkásból jól képzett ügyvédek, orvosok, tudósok. A könyvtár alapítója Andrew Carnegie volt, akiről sokáig azt hitte, hogy idős korában vált nagy mecénássá. Az iparmágnás azonban egész fiatal korában kezdte a jótékonykodást: 1868 decemberében, harminchárom éves korában írt egy levelet saját magának, melyben elkötelezte magát a szegényebb rétegek felemelése és az oktatás mellett. A gazdag üzletember aztán vagyona nagy részét eladományozta, ingyenes könyvtárakat és oktatási intézményeket alapított, de ő hozta létre a Carnegie Hallt is. De vajon mi vitte rá erre a nagy változásra a sikerorientált üzletembert? A történészek régóta kutatták ennek okát, és bár nem találtak konkrét bizonyítékot, úgy vélték, talán egy személyes kapcsolata változtathatta meg így Carnegie gondolkodásmódját... |
Berry, Steve: A Romanov-jóslat
Bp., Gabo, 2020. 479 p.
B 57 |
 |
Valóságos történelmi tényekre alapozta regényének fikcióját a szerző, amikor a Romanov család kivégzése köré szőtte izgalmakban bővelkedő történetét. A két idősíkon játszódó cselekmény egyfelől 1918-ba, vezeti vissza az olvasókat, amikor Jekatyerinburgban, Lenin emberei kivégezték az utolsó orosz cárt és a családját is bestiálisan legyilkolták. Legalábbis sokáig mindenki úgy tudta, hogy írmagja sem maradt a cári famíliának. Steve Berry feltételezése szerint azonban ez nem így volt. A másik idősíkon, napjainkban szövi tovább a történetet, amikor egy Amerikában élő, atlantai ügyvéd, Miles Lord olyan dokumentumok birtokába jut, amelyek alapján azt lehet feltételezni, hogy van még élő, jogos örököse a cári trónnak. Miután Lenin, Sztálin, Hroscsov és még számos nagyhatalmú vezető „országlása” sikertelen volt, mi több a kommunizmus rendszere sem tudott gyökeret verni Oroszországban, a nép a monarchia visszaállítását akarja. A Lord ekkor a helyszínre megy, hogy tanúja legyen a világot „megmozgató” eseménynek. Már a vonaton észreveszi, hogy az orosz maffia tagjai üldözik őt... |
Atwood, Margaret: Macskaszem
Bp., Jelenkor, 2020. 663 p.
A 94 |
 |
Margaret Atwood, akit a hazai közönség a Szolgálólány meséje miatt ismert meg szélesebb körben is – akár a könyvet olvasták, akár a feldolgozást látták – 1989-ben publikált regényét (Cat’s Eye) Csonka Ágnes átültette magyarra, így az írónő egy újabb kiváló regényével ismerkedhetünk meg. A Macskaszemben egy festőnő téren és időn át tartó utazásának lehetünk tanúi, kísérhetjük végig rajta. Az apropót egy életmű-kiállítás szolgáltat, melyet Torontóban rendeznek meg, s amelyre az alkotó személyesen elutazik. A városban aztán rögvest megrohanják az emlékek, s némelyik rég elfeledettnek tűnt is korábban, a személyes jelenlét, a múlt testi újra átélése felszínre hozza ezeket az emlékképeket is. Az iskola világa, s azon belül is az első barátok mind-mind felidéződnek, hogy az elbeszélő beavassa olvasóit e barátságok szövevényes világába, amelyből az intrika éppúgy nem hiányozhat, mint az önzetlenség, vagy éppen a bizalom. A későbbiekben az egyre magányosabb és a világgal egyre nehezebben megbirkózó és szembenéző nő szerelmeit, a férfiakat idézi fel sorban. A kötet tétje, hogy a művésznő tud-e élni a sors által felkínált lehetőséggel, vagyis szembe tud-e nézni múltjával és saját magával, s e szembenézés katartikus élménye új és jobb emberré teszi-e, vagy minden marad a régiben... |
Musso, Guillaume: Egy párizsi apartman
Bp., Park, 2020. 352 p.
M 96 |
 |
.A lélektani elemekben bővelkedő krimi központja egy párizsi műteremlakás. Itt él a híres festőművész, Sean Lorenz, akinek képei magas áron kelnek el az aukciókon. A művész egészen újszerű, különleges módon festi meg képein a fények és a színek játékát, ez az, ami vonzza a műértő közönséget a tárlataira. Egy nap azonban borzalmas dolog történik, 2014 decemberében, amikor a férfi New Yorkban az életmű-kiállítása megnyitóján vesz részt a feleségét, Pénélope-ot és kisfiát, Juliant elrabolják. Az emberrablók több millió dolláros váltságdíjat kérnek Lorenztől, és a zsarolólevélben elküldik a férfinek a kisfia levágott ujját. A festő fizet, de csak Pénélope marad életben, mert Juliant az asszony szeme láttára megölik. Lorenz képtelen feldolgozni ezt az iszonyatos traumát és emberrablást követően nemsokára meghal. A zöldövezeti fasor végén álló, kivételes adottságokkal rendelkező műteremlakást egy fiatal angol rendőrnő béreli ki, Madeline olyan dolgokon ment keresztül az elmúlt évek során, hogy úgy érzi, el kell vonulnia a világtól és reméli, hogy itt majd a magányában nyugalomra lel. Azonban csalatkoznia kell, mert véletlenül egy másik bérlőnek is kiadta az ingatlanközvetítő a műteremlakást.... |
Jornet, Kilian: Semmi sem lehetetlen
Bp., Gabo, 2020. 246 p.
796 J 75 |
 |
Az ún. skyrunning nevű állóképességi sport (olyan hegyi futósport, ahol a tengerszint feletti magasság meghaladja a 2000 métert, az emelkedő pedig 30 fokosnál nagyobb) immár négyszeres világbajnoka Kilian Jornet, aki sífutással, hegyi és hosszútávfutással, kerékpározással és hegymászással is foglalkozik. A spanyol szerző, Futni vagy meghalni (201815070) című kötete után újabb memoárral jelentkezik. A semmi sem lehetetlen egyrészt bemutatja Jornet élet- és sportfilozófiáját, az egész életen át tartó edzés mikéntjét. Emellett azonban azt is ismerteti, hogyan jutott el élete első sí-alpinista versenyétől, a Marxa Pirineu-től a Mont Blanc körüli ultratrailen (UTMB) át az Everest 2017. tavaszi megmászásáig. Olvashatunk arról is, hogy mi minden segítette őt céljai elérésében, tűrőképessége határainak feszegetésében, a különféle praktikus ötletekről szerettein át sporttársaiig... |
Adler-Olsen, Jussi: Szelfik
Bp., Animus, 2020. 216. 463 p.
A 23 |
 |
Szinte menetrendszerűen érkeznek a Skandináv krimik kötetei közé a sikeres dán író, szerkesztő, antikvárius, nyomdász és forgatókönyvíró, Carl Valdemar Henry Jussi Adler-Olsen, aki egyben a könyves és filmes szakma sokoldalú résztvevője is. A hazai krimikedvelőknek már ismerős főhőse, Carl Morck és az általa vezetett, elfelejtett, rejtélyes bűnügyeket felgöngyölítő Q-ügyosztály tíz éve tartja lázban a thrillerek megszállottjait - történeteikből két filmadaptáció is született. Az ismét megjelenő, Szelfik című hetedik kötetben a kis csapat egy régi gyilkossági ügyben nyomoz, de váratlanul kiderül, hogy esetük összefüggésben lehet egy nemrégiben elkövetett emberöléssel. Nehezíti a dolgukat, hogy az eddig is önfejű asszisztens, Rose a múltja rémképeivel viaskodva teljesen összeroppan. A főnök Carl, Assad és Gordon minden követ megmozgat, hogy segítsen neki talpra állni, miközben egy ámokfutó sorra szedi áldozatait Koppenhága útjain, és egyre több fiatal nőt ütnek el cserbenhagyásos gázolással... |
Szabó Magda: Nekem a titok kell
Bp., Jaffa, 2018. 244 p.
Sz 19 |
 |
Az elmúlt hónapokban a Jaffa Kiadó gondozásában sorra jelennek meg olyan Szabó Magda (vagy Szabó Magdához köthető) művek, amelyek eleddig nem kerülhettek az olvasóközönség elé. Ebben a könyvben például olyan rövidprózai írásai kaptak helyet, amelyek eddig nem szerepeltek kötetben. Az első szakaszban hét novellája olvasható: egyebek mellett a titokzatosan várakozó idegenről szóló Valami; a férfi-nő megváltozott viszonyát elemző Piri férjhez megy; az ünnep géniuszát megidéző Karácsonyi víziók; az Ókút előképeként értelmezhető Eszmélés; az apja emlékére írt Mécses helyett. Ezt követi öt tárca, majd négy vallomásos írása (benne egy egykori színházi élmény megidézésével, egy önéletrajzi vázlattal, József Attila méltatásával és ismét csak egy karácsonyi témájú írással), részletek Szabó Magda kiterjedt levelezéséből... |
Santos, José Rodrigues dos: Halhatatlan
Bp., Kossuth, 2020. 412 p.
S 17 |
 |
Napjainkban, vagy legalábbis a nagyon közeli jövőben játszódik a portugál sikerszerző, José Rodrigues dos Santos disztópikus regénye. A történet elején a vezető kínai biotechnológiai professzor, Jao Paj Hongkongban, egy szakmai konferencián, egy sereg tudós és vélhetően több kém előtt mond beszédet. Indító mondatai nem lepnek meg sokakat: arról beszél, hogy a közeljövőben lehetővé válik számos betegség előzetes kiküszöbölése. A Crispr-Cas9 technológiával, mint egy genetikai ollóval ugyanis lehetséges már az embrióból eltávolítani az egyes betegségekért felelős géneket, ugyanakkor olyan gének beültetése is lehetséges, amelyek az intelligenciáért, az izomzatért vagy éppen a kék szemért felelősek. A közönséget azonban valósággal megdöbbenti, mikor bejelenti: megszületett az első génmanipulált ikerpár, akikből sikeresen eltávolították a CCR5 gént, amely hajlamossá teszi az embert az AIDS-re, és hamarosan megszületik a harmadik génmódosított baba is. A nagy horderejű bejelentést követően aztán a professzor nyom nélkül eltűnik. A kínai Állambiztonsági Minisztérium emberei tartják fogva saját laboratóriumában, hogy ne szivárogtathasson ki több bizalmas információt a kutatásaival kapcsolatban... |
William, Anthony: Tisztulj és gyógyulj
Bp., Édesvíz, 2020. 593 p.
613 W 75 |
 |
Újabb életmódtanácsadó kötettel jelentkezik a „gyógyító médium”, Anthony William, a globális zellerlémozgalom elindítója. A szerző elmondása szerint rendszeresen beszélget az Együttérzés szellemével, s ő látja el őt azon egészségügyi információkkal, melyek alapján tisztítókúráit kidolgozta. A gondosan megválasztott kúra alkalmazásával állítása szerint kezelhető a szorongás, az ekcéma, a Lyme-kór, a migrén, a kimerültség, a különböző bélrendszeri problémák, a testsúlygondok, a puffadás, a ciszták, a fibrómák, az endometriózis és különféle autoimmun betegségek. A szerző leírja, miért van szükség ezen tisztítókúrákra, hogy melyek a problémás élelmiszerek, s milyen szempontok alapján válasszunk tisztítókúrát... |
Törőcsik Mária: Self-marketing
Bp., Akad. K., 295 p.
658 T 82 |
 |
Elsősorban a fogyasztói magatartás és a marketing témáival foglalkozik köteteiben Törőcsik Mária. Utóbbin belül régóta kutatja az ún. self-marketing területét, mely napjainkban, a blogok, meg az influenszerek világában nagyon is feltárásra, elemzésre váró terület. Míg a szerző kezdetben két részterületre fókuszált mindezen belül, meglátása szerint ma már összesen hat terület fedi le a személy és a marketing közötti kapcsolatot. Mindezen területeket fejti ki legújabb könyvében, mely ezúttal is a Marketing szakkönyvtár sorozatban lát napvilágot. Elsőként a személy márkanévként való értelmezését körvonalazza, s az azzal kapcsolatos döntési kereteket mutatja be. Foglalkozik továbbá azokkal a nagyobb trendekkel, melyek támogatják az egyén, a személy fókuszba kerülését, felvázolja a személymarketing főbb területeit (én-marketing, személymárka menedzselés, endorszálás, employer marketing, arcpiac, paraszociális kapcsolaton alapuló piac), vizsgálja ismert emberek márkaérték mérését, kitér olyan kapcsolódó fogalmakra, mint az egyén életíve, karriervonulata, valamint a siker, a láthatóság kérdései... |
Vár- és kastélymúzeumok Magyarországon I.
Szombathely, 2020. 167 p.
914 V 32 |
 |
A szombathelyi B:K:L: Kiadó Hazai úti célok című tematikus turisztikai könyvsorozatában már megismerhettük a dunántúli, budapesti és környéki, észak-magyarországi és alföldi fürdőhelyeinket, valamint különleges múzeumainkat, gyűjteményeinket. Az immár ötödik kötet, a Vár- és kastélymúzeumok Magyarországon, negyvenhét várat és kastélyt, múzeumot mutat be. Egyaránt helyet kaptak a kiskastélyok és a hatalmas, fényűzően berendezett épületegyüttesek, a hajdan csekély katonai jelentőséggel bíró várak és az óriási erődítmények. Az ezekben látható kiállítási anyag igencsak változatos és érdekfeszítő. A hadtörténeti, építészeti, természettudományos, gasztronómiai, vadászati, néprajzi, humán vagy művészeti érdeklődésű olvasók egyaránt találnak megtekintésre érdemes kollekciót az épületekben... |
Gillbro, Johanna: Bőrünk egészsége
Bp., Partvonal, 2020. 206 p.
616 G 46 |
 |
A modern, szakszerű és hatékony bőrápolás rejtelmeibe kaphatnak bepillantást az olvasók, ha fellapozzák Johanna Gillbro könnyed stílusú de részletes ismeretterjesztő kötetét. A "bőrismereti gyorstalpaló" után a bőrről általánosságban ejt szót a szerző: itt ír annak rétegeiről, a bőrtípusokról és -betegségekről, valamint a bőr öregedési folyamatáról. A következő rész témája a bőrápolás: itt olvashatunk a különféle krémekről és ezek összetevőiről, az eredményes bőrápolás fortélyairól, arról hogy miként igazodjunk el a ránk zúduló "termékáradatban", illetve hogy mit ajánl a szakember fényvédelemre. A folytatásból kiderül, hogy a mikroorganizmusok - baktériumok és gombák - milyen szerepet játszanak a bőr egészségének a megőrzésében... |
Treleaven, David A.: Trauma és mindfulness
Bp., Ursus Libris, 2020. 314 p.
615 T 91 |
 |
A kötet szerzője egy manapság igen divatosnak tekinthető meditációs technikával foglalkozik, azon belül is a mindfulness-technika és a traumák öngyógyításának lehetőségével. A mindfulness-t tudatos jelenlétként vagy éber figyelemként szokták fordítani, eredetileg azonban mindössze annyit jelent: ‘tudatosság’, ‘figyelem’. Alapvetően arra a folyamatra utal, amikor figyelmünket szándékosan és ítélkezésmentesen a jelen pillanat tapasztalatai felé fordítjuk, s a pillanatnyilag észlelhető belső és külső tapasztalatokat tudatosítjuk. Tapasztalataink jó részét az öt érzékünk segítségével szerezzük. Tapasztalatnak tartjuk a testi érzetet, a megjelenő érzelmet és a gondolatot is. Amikor a tudat elvándorol a jelen pillanatból, mert például gondolkodni kezdünk, akkor észrevesszük ezt az elkalandozást, és visszatereljük a figyelmet az itt és most felé. Vagyis figyelünk – elterelődünk – észrevesszük – visszatereljük – figyelünk – és így tovább… – ez a tudatos jelenlét alapvető dinamikája. A könyvben a szerző erre a technikára alapozva mutatja be, hogyan lehet a bennünket ért különböző traumákra adekvát választ adni... |
Szinetár Miklós: 88
Bp., Libro, 2020. 349 p.
Sz 82 |
 |
A nyolcvannyolc éves Szinetár Miklós a járványhelyzeti bezártságot kihasználva gyűjtötte össze korábbi feljegyzéseit, gondolatait, és rövid kis espris-k, szellemes, elgondolkodtató eszmefuttatások formájában, nyolcvannyolc cím alatt adja közre őket. Központi fogalma, mely köré minden egyes írás szövődik: az arány. Egy sokat látott, sokfelé járt, több politikai rendszert megért ember szemével vonja le a következtetéseket népek mentalitásáról, kisemberekről, törvényekről, szokásokról, hovatartozásról. Emberi alakok, saját történeteit hívja segítségül mindehhez: az olasz rendező barátja minden további nélkül behajt a tilosba, mert a tábla csak ajánlás, viszont forgatáskor pontban tizenkettőkor ebédel, az Ausztráliában élő vallástalan zsidó barát pedig hétvégén eljár a zsidó közösségbe, mert valahova mégiscsak tartozni kell... |
Kepler, Lars: Lázár
Bp., Animus, 2020. 478 p.
K 38 |
 |
A Skandináv krimik című széria részeként jelenik meg Lars Kepler új kötete, amelynek középpontjában ez alkalommal egy nagyszabású leszámolás áll. A tettes kiléte titok, egy biztos, hogy határok nem számítanak a számára, szerte Európában felbukkan, hogy kíméletlenül kivégezzen olyan bűnözőket, akik sokak feketelistáját vezették, de addig senki nem tudta puskavégre kapni őket. Vajon ki lehet a rettegett igazságosztó? Több ország rendőrsége nyomoz közösen, és a kibontakozó szálak mind egyfelé mutatnak: a minden jel arra utal, hogy az elkövető nem más, mint mint Jurek Walter a svéd sorozatgyilkos. Ezzel a dologgal csak egy a bökkenő: hogy Walter évek óta halott. Legalábbis így tudja mindenki, de Joona Linna nyomozó attól tart, hogy valóra válhat a rémálma, és Walter, aki annak idején tönkretette a családját, ismét "feltámadhat"... |
Csernus Imre: Főnix
Bp., Jaffa, 2020. 271 p.
613 C 62 |
 |
Csernus Imre pszichiáter sem maradt ki a pandémia hatása alól. Úgy érzi, a világjárvány adott neki ötletet ahhoz, hogy könyv formájába rendezze az ezzel kapcsolatos gondolatait. Véleménye szerint a Covid19 megjelenése és a nyomában járó milliós nagyságrendű halálesetek száma, vélhetően elgondolkodásra késztetik majd az emberiség nagy részét. Akik tudatosan élnek, azok biztos, hogy főnix madárként újjászületve élik túl a világjárványt, míg azok, akik csupán ösztöneikre hagyatkozva, rutinszerűen léteznek a mindennapokban, azok, ha nem változtatnak gondolkodásukon, nem fognak változni semmiben sem. Csernus sarkos véleménye szerint a nagy kérdés az, hogy az emberek a járvány elvonulása után képesek lesznek -e a tudatos életvitelre. Az egyiptomi legenda szerint, amikor a főnix madár megöregszik, porig égeti magát, hogy utána a hamvakból életre keljen a fiatal főnix madár. Ennek a gondolatnak mentén kiindulva fejti ki mondanivalóját, akként, hogy nem a tényleges életkort veszi figyelembe, hiszen véleménye szerint léteznek már 25 éves korban is öreg lelkű emberek és 70 éven felül is megőrizheti valaki a fiatalságát... |
Murphy, Steve: Vadászat Pablo Escobarra
Bp., Ulpius Baráti Kör
343 M 96 |
 |
Pablo Escobar egyike a huszadik század leghíresebb és leghírhedtebb történelmi szereplőinek: a bűnözés történetének máig leggazdagabb és legnagyobb hatalommal bíró férfia a teljhatalom biztos tudatában, mintegy államot az államban igazgatta nemzetközi drogcsempész kartelét Kolumbiából. Amikor végre a kolumbiai hatóság, az amerikai drogügynökséggel a DEA-vel karölteve eldöntötte, hogy Escobarnak vesznie kell, már több legfelső bírát, minisztert és vezető államférfit öletett meg bérgyilkosaival. A könyv a nyomozást vezető két ügynök visszaemlékezéséből áll össze, vagyis a hitelességet garantálja, hogy az események pergő kereszttüzében élte át mindkét főszereplő Escobar elfogását, a drogbáró utolsó napjait. Magukat is állandó veszélynek kitéve éltek másfél éven át az USA és Kolumbia között ingázva, egészen addig, míg végül sikeresen fel nem kutatták a drogbáró búvóhelyét... |
Stefánsson, Jón Kalman: A mindenséghez mérhető
Bp., Typotex, 2020. 380 p.
S 87 |
 |
Az izlandi Jón Kalman Stefánsson költői, modern családi sagája - amelynek most folytatása jelenik meg - az egész huszadik századon, pontosabban Izland egész múlt évszázadán átível. A regény hasonlóképp, mint előzménye (A halaknak nincs lábuk; 201807170) most is egyetlen nap krónikája, de ebben a huszonnégy órában több emberöltő emléke feszül. A magával ragadóan áradó, egyszerre megrendítő és szikáran valóságos mesét továbbra is egy meg nem nevezett elbeszélő osztja meg az olvasókkal. A másik - vagy inkább igazi - főhős, Ari barátja és iskolai osztálytársa visszaemlékezésében a költő-könyvkiadó Ari két év dániai távollét után, egy hirtelen jött családi ügy miatt tért vissza abba a jobb napokat látott, délnyugat-izlandi kisvárosba, Keflavíkba, ahol felnőtt, és ahol szívszorító magánéleti drámával, tönkrement házasságával és küszöbön álló válásával kellett szembesülnie. A jelen hiperrealista ábrázolása mellett most is most is megelevenedik gyermekkoruk és felmenőik ifjú- és felnőttkora, a hatvanas és hetvenes évek, amikor a sör be volt tiltva, a legfőbb munkaadó az amerikai hadsereg volt, a lemezjátszó hangszóróiból pedig a Pink Floyd dübörgött. Az évszázadnyi családi történetek halászokról és hajósokról ugyanúgy szólnak, mint a mai világban csellengő két barátról, fiatalságukról... |
Katona Fruzsina: Harc az életért falatról falatra
Bp., Kossuth, 2020. 205 p.
616 K 25 |
 |
"Xanax, Rivotril, antipszichotikum, közepesen súlyos depresszióval kevert szorongás, szociális izoláció, hashajtó, kalória, mérleg, testsúly, anorexia nervosa, bulimia nervosa. Szavak, amelyek nélkül nem tudtam élni, melyek nélkül nem léteztem." - vallja Katona Fruzsina, Gina, aki kötetében egyrészt ezekről a megdöbbentően sokakat érintő betegségekről, tünetegyüttesről ír saját története példáján, másrészt megosztja az olvasókkal, hogy miként sikerült a krízisből kilábalnia. Gyógyulásról itt nehéz beszélni, de annyi tény, hogy mára megtanult együtt élni ezekkel a hajlamokkal, ám ehhez igazi odaszánásra és segítségre volt szüksége, méghozzá profi szakemberektől, orvosoktól és terapeutáktól. Visszaemlékezése nyitányában, 2015 telén a totális mélyponton volt, be kellett utalni őt a Balassa utcai Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikára. Gina az összeomlás sokkja után tudatosan kényszerítette magát a gyógyulásra, evésre, s míg erről mesél, visszaidézi élete történetét is felvázolva a kialakuló betegsége lelki hátterét, részletesen bemutatva annak ok-okozati összefüggéseit, tüneteit... |
Wells, Rachel: Alfie új munkát kap
Bp., Lettero, 2020. 383 p.
W 55 |
 |
A címszereplővel, Alfie macskával már az előzményekben (Alfie, mindenki macskája – Egy állati jó pszichológus kalandjai, 201925305) megismerkedhettek a cicabarát olvasók. A gazdája halála után magára maradt Alfie úgy dönt, hogy soha többé nem lesz kis házikedvenc, ám végül kénytelen Claire simogató kezének melegségét elfogadni, mert érzi, ha beköltözik az Edgar Road 78-as szám alá, akkor biztonságban lesz. Így is történik, szerencsére az új gazdi mindig kiengedi Alfie-t, így az napközben vidáman kóborolhat az utcán. Csakhamar megismeri Tigrist, a küllemre kissé „férfias” macskalányt, aki Alfie megítélése szerint jóval keményebb és félelmetesebb, mint ő maga. Kettecskén barangolnak az utcán, kalandozásaik során fedezik fel a házakba beköltöző új lakókat, eközben Alfie nagyon figyel és a remek pszichológiai érzékkel megáldott cicus észreveszi, hogy az embereknek nagyon sok problémája van, miután Claire-t remekül összeboronálta Jonathannal, meggyőződése, hogy egyéb ügyekben is sikerrel tud majd eljárni. Amikor a fiatalok nászútra mennek egy kis időre, Alfie ismét „utcamacskaként” él és ezalatt új ismerősökre tesz szert... |
Snyder, Rachel Louise: Láthatatlan sérülések
Bp., Hórusz, 2020. 401 p.
343 S 68 |
 |
Az amerikai újságíró szerző fáradhatatlan elkötelezettséggel, éveken keresztül folytatott kutató, feltáró, dokumentáló munkával állította össze vastag kötetének anyagát, amely a bántalmazott nőkről, az áldozatokról szól, miközben a családon belüli erőszak másik felének, a bántalmazó tetteinek az okait is próbálja megvilágítani. A szerző Délkelet-ázsiai, afrikai, Közép-amerikai utazásai során számos alkalommal találkozott az erőszak, a bántalmazás különböző megnyilvánulási formáival, majd hazájába visszatérve döbbenten tapasztalta, hogy a családon belüli erőszak hihetetlen nagy méreteket ölt a világ fejlett országaiban is. Magyarországon, a kötethez előszót írt, F. Földi Rita idéz statisztikai adatokat a témakörből. Ezek szerint havonta legalább három nőt gyilkol meg a férje, barátja, élettársa vagy a féltékeny, elhagyott szerető. Miként lehetne elejét venni a családon belüli abúzusoknak akkor, ha a hatóságok emberei, többnyire azt válaszolják a megalázott, megvert asszonyoknak, hogy majd „akkor lépnek közbe, ha már vér folyik”... |
Stout, Martha: Szociopata a szomszédom?
Bp., Édesvíz, 2020. 261 p.
150 S 92 |
 |
A könyv szerzője elismert pszichológus, aki korábban a Harvard egytem orvosi tanszékének pszichiátriai karán dolgozott és tanított. Könyvében a szociopatákkal, a szociopátiás viselkedésmintát mutató személyekkel foglalkozik, melyből kiderül, hogy a lelkiismerete, az empátia szinte teljesen hiányzik az összlakosság 4%-ból, vagyis ijesztően magas arányban élhetnek körülöttünk klinikai jegyeket mutató személyek. Bár felismerésüket megkönnyíti a könyv, nem árt tudatosítani, hogy a szociopaták egy tudatos vagy olykor tudattalan önvédelmi mechanizmusként elsajátították a szociális viselkedés legtöbb praxisát. A könyvet olvasva sokaknak lehet majd klasszikus aha-élménye, mivel eddigi emberi kapcsolatai, melyekben nem tudta megmagyarázni, miért viselkedett az a bizonyos illető olyan szenvtelenül, hogy volt képes valaki szemrebbenés nélkül aljas dolgokra, vagy kimondottan komoly bűnök elkövetésére, most feltárul a titok, és nagy valószínűség szerint kimondhatjuk, hogy az olvasó egy szociopatával került közelebbi interakcióba.. |
Letűnt korok, elveszett városok
Bp., Kossuth, 2020. 145 p.
930 L 57 |
 |
A világ leghíresebb ókori romvárosaiba kalauzolja el az olvasókat ez a nagyalakú, reprezentatív kivitelű fotóalbum. Egész vagy nagy féloldalas, színes fotók sokaságán mutatják meg a szerkesztők, mi maradt ránk az ókor legnagyobb, leghíresebb városaiból. A képzeletbeli utazás során, egy-egy fejezet keretei között meglátogathatjuk az egykori, dicsfényben pompázó Babilont, Tróját, Taxilát, Karthágót, Pompejit, Perszepholiszt, Petrát és Tikalt, a Távol-Keleten a kambodzsai Angkort, az inka Macchu Picchut, továbbá Nagy-Zimbabwét, Vidzsajangart, Anit. A lapokon gyönyörködhetünk romvárosainak panorámaképeiben, valamint az itt talált leletek remek fotóiban... |
Oszkó Ágnes Ivett: Baumhorn Lipót
Bp., Holnap, 2020. 223 p.
720 O 88 |
 |
Az építészet mesterei című rendkívül színvonalas sorozat újabb kötetének szerzője Oszkó Ágnes Ivett, aki 2005 óta foglalkozik a százhatvan éve született Baumhorn Lipót építész munkásságával, aki annak köszönheti országhatárokon átnyúló hírnevét, hogy a legtöbb zsinagógát építette Európában. A szerző róla írt disszertációját (A zsinagógaépítészet térszerkezeti és stílusbeli jellegzetességei Baumhorn Lipót (1860-1932) életművében) 2019 októberében védte meg, s most könyvvé fejlesztve vehetjük kézbe. A főleg zsinagógák építésére specializálódott építész 26 zsinagógát tervezett a történelmi Magyarország területén, melyek közül 22 fel is épült. Pályája kezdetén lerótta tiszteletét elődei előtt keleties és historizáló alkotásaival, és a német alaprajzi- és kupolatípus adaptálásával megalkotta sajátos szerkezeti prototípusát. A századforduló csúcsműve Szeged neológ zsinagógája volt, melynek épületornamentikája beszédes szimbolizmust rejt. Önálló, a magyaros szecessziót a modern funkcionalitással ötvöző stílusára ezt követően talált rá a ceglédi, újvidéki és a Budapest Dózsa György úti zsinagógák tervezésekor... |
Soós Tibor: Árnyékból a fényre
Bp., Álomgyár K., 2020. 189 p.
920 S 79 |
 |
Huszonkét különleges nő, akik megváltoztatták a világot – Frida Kahlo, Diana Spencer, Hillary Clinton, Egerszegi Krisztina, Jane Goodall, Angela Merkel, Polgár Judit, Indira Gandhi, Greta Thunberg, Golda Meir, Anna Wintour, Michelle Obama – csak azok neve, akik a viszonylag nagyalakú kötet borítóján szerepelnek, és egyikük neve mellé sem kell titulus, mert mindenki tudja, kik ők. Ha titulus nem is kell, a T. R. Salty írói álnéven is dolgozó történelemtanár, Soós Tibor egy-egy vicces címet elhelyez e nagy nevek mögött: A fájdalom művésze; „Anglia rózsája”; Akiből majdnem elnök lett, Mindenki Egérkéje; A csimpánzok megmentője; A „Bundesmutti”; A nagymester; Egy nő India élén; A modern Jeanne D՚Arc; Az izraeli „Vaslady”; A divatvilág királynője; A modern nők példaképe. Szokták mondani, „minden sikeres férfi mögött áll egy okos nő” – Nos, ezek az okos nők nem mindig akartak megmaradni a férfiak mögött. Sőt a történelem során előfordult, hogy bátran ki is léptek a férfiak árnyékából, hogy saját jogukon, a saját tehetségükkel érvényesüljenek. A szerző a legizgalmasabb életutakat kívánja bemutatni pár oldalon, remek képanyaggal, és bizony másképp, mint ahogy a férficentrikus történetírás... |
Minden megoldás érdekel
Bp., Kossuth, 2020. 208 p.
930 M 69 |
 |
A magyar sajtó történetét már sokan sokféleképpen feldolgozták az akadémiai többkötetes monográfiáktól kezdve az egy-egy lapra fókuszáló tanulmányokon át a kuriózumokat preferáló ismeretterjesztő írásokig. A kötet szerzője és szerkesztője egy egészen sajátos műfajnak szentelte a hasábokat: könyvében az apróhirdetéseket mutatja be 1900 és 1999 között. Mivel több ezer oldalra rúgna a fontosabb heti és napilapok anyagának közlése, a szerkesztő szubjektív szelekcióját tarthatjuk kezünkben: minden év két oldalon látható, s az adott év legszórakoztatóbb vagy legbeszédesebb aprói tematikusan lettek újrarendezve az eredeti tipográfiai megoldásokat megtartva. Az egyes éveknél minden esetben találunk két-három képes hirdetést is, így a magánszemélyek mellett a cégek reklámjait is megismerhetjük. Az apróhirdetések alapvetően a nagyvárosi polgárok, konkrétan leginkább a pesti polgárok mindennapjaiba engednek bepillantást, ahogy ezt Závada Pál is hangsúlyozza előszavában. Az adás-vétel, oktatás, párkereső és szexhirdetések mellett zenészek, színészek, orvosok, magára hagyott nők és anyák, kereskedők, csereberélők, ingatlantulajdonosok, csodaszerárusok, papok és kuruzslók egyaránt megtalálhatók... |
Fry, Stephen: Héroszok
Bp., Kossuth, 2020. 479 p.
F 94 |
 |
A Mítosz után újabb mitológiai témájú elbeszéléskötettel jelentkezik a népszerű brit színész, Stephen Fry. Míg az előzménykötet a világ létrejöttét, a titánok és az istenek születését, valamint az ember teremtését beszélte el, a most megjelenő Héroszok „ókori szuperhősök csodálatos kalandjait” tartalmazza. Mindegyik hős különleges tulajdonságokkal bíró teremtmény, akinek egyik szülője ember, a másik pedig isten vagy félisten. A kötet elején egy a görög héroszok világát ábrázoló térkép és az olümposziak családfája segíti a tájékozódást. A bevezetést követően Héra álmáról olvashatunk, majd ezt követik egyesével a héroszok kalandjait. Köztük van Perszeusz, Héraklész, Bellephrón, Orpheusz, Iaszón, Atalanté, Oidipusz és Thészeusz. Az ő személyük köré rendezve olyan rövidebb történeteket ismerhetnek meg az olvasók, mint Az aranyzuhatag, a Graiák, a Viszatérés Szeriphoszra, a Kígyóbűvölés, A szárnyas lény, az Orpheusz és Eurüdiké, a Visszatérés Ióloszba, az Arész ligete, a Médeia, a Lengősziklák, A kalüdóni vadászat, A knósszoszi börtön, A bikaember... |
Király Levente: A maestro
Bp., Macro-Media K., 2020. 223 p.
780 M 91 |
 |
Idén nyáron hunyt el, kilencvenegy esztendős korában a filmzene ikonikus alakja, Ennio Morricone. A zeneszerző ötvenes években indult karrierje során több mint 550 filmhez írt kísérőzenét, köztük olyan klasszikusokhoz, mint az Egy maréknyi dollárért, a Volt egyszer egy Vadnyugat, a Mennyei napok, A Profi, a Volt egyszer egy Amerika, A misszió, az Aki legyőzte Al Caponét, a Cinema Paradiso, Az óceánjáró zongorista legendája, a Maléna, a Sorstalanság vagy az Aljas nyolcas. Szerzeményeiért hét David di Donatello-, négy BAFTA-, két Golden Globe- és egy Oscar-díjat vehetett át, de több életműdíjban is részesült. Filmzenék mellett zenekari műveket is komponált, de színdarabokhoz is írt kísérőzenéket. Az ő életét és munkásságát mutatja be Király Levente újságíró, az MTVA munkatársának kötete. A szerző főleg interjúkat használt fel, melyeket egyrészt a Maestróval, másrészt ismerőseivel, munkatársaival készítettek mások, s ezekből és további forrásokból közöl részleteket a tematikus fejezetekben, rövid összekötő szövegek kíséretében... |
O'Reilly, Bill: Az SS kiiktatása
Bp., Libri, 2020. 319 p.
341 O 52 |
 |
1945. április végén Adolf Hitler öngyilkosságot követett el Berlinben, majd május 7-én a németek letették a fegyvert. A győztesek részéről hamar kezdetét vette a háború kirobbantásának és a népirtások felelőseinek keresése. Az amerikai és brit hírszerző szervek régóta vaskos dossziékat vezettek ezekről a háborús bűnösökről, s a legkeresettebb nácik neve mellé a „haladéktalanul letartóztatandó” parancsot bélyegezték. Akik nem követtek el öngyilkosságot, zömmel menekülni kezdtek. Egy részüknek ez nem sikerült: Heinrich Himmlert például, az SS mindenható urát, a koncentrációs táborok egyik fő felelősét május 22-én a britek elkapták Bremervördében, aki egy nappal később ciánkapszulával öngyilkosságot követett el. De elkapták a borzalmas orvosi kísérleteket végző Rudolf Brantot és Karl Gebhardtot, akiket ugyanúgy kivégeztek, mint a nürnbergi perekben elítélt Otto Ohlendorf SS-tábornokot, az Einsazgruppék vezetőjét. Más német háborús bűnösöknek azonban sikerült kibújnia a felelősségre vonás alól: a Führer személyi titkárának, Martin Bormann-nak nyoma veszett, Josef Mengelének, a Halál Angyalának pedig sikerült Dél-Amerikába szöknie, csakúgy, mint a „lyoni mészáros”-ként emlegetett Klaus Barbie-nak vagy az SS-Obersturmbannfürhrer Adolf Eichmann-nak. Az őutánuk és más háborús bűnösök ellen folytatott, több évtizedes hajtóvadászatot mutatja be az amerikai újságíró szerzőpáros kötete... |
Rakovszky Zsuzsa: Állapotváltozások
Bp., magvető, 2020. 159 p.
R 35 |
 |
A költőnő négy évtizedre visszanyúló lírai „pályafutása” adja az egyik okot, mely a kötet megjelenésének hátterében áll, a másikat a kérlelhetetlen idő, a biográfiai tény, hogy betöltötte hetvenedik életévét. Számvetés ideje, melyet a lírikus, aki kilép verseivel, verseiben az olvasók elé, és kiadója, aki a háttérből segít és dolgozik láthatatlanul egyaránt kiváló alkalomnak gondolta arra, hogy egy új, gyűjteményes kötetbe rendezze az eddigi verseket, melyek leginkább az elmúlt időről, a vissza nem kapható pillanatokról szólnak (komoly leegyszerűsítéssel élve most természetesen), s nyomon lehet követni rajtuk egy lírai életmű alakulását. A kötet a korábban önálló kötetekben megjelent versekhez képest nem tartalmaz új darabokat, értékét a költő válogató, szelektáló tevékenységében ragadhatjuk meg. A korábban más kontextusban kiadott költemények újrarendezve, e megváltozott keretben újabb jelentéseket kapnak, de ezzel egy időben a korábbi jelentéseik is módosulnak. Az élet, az idő, a pillanatok megfoghatatlansága, a tapasztalati tér hiányossága és korlátai mind-mind tematikusan visszatérnek az egyes versekben, melyek így szépen illeszkednek a Vörösmarty és Babits nevével fémjelzett lírai hagyományba, melyben a metafizika kerül előtérbe a létről való töprengés közben. E gondolati, filozófiai verselés folytatója Rakovszky Zsuzsa életművével, ám versei nem egyszerűen egy meglévő hagyomány folytatói, hanem a költő minden esetben termékenyen újra is gondolja a hagyomány adta kereteket, ott feszíti szét a műfaj adta korlátokat, ahol a legkevésbé várnánk... |
Kolosi Tamás: Polgárnak lenni
Bp., Magvető, 2020. 223 p.
301 K 64 |
 |
A Magvető kiadó gondozásában megjelenő Tények és tanúk sorozat következő darabjában a híres és sikeres szociológus és vállalkozó Kolosi Tamás életét és munkásságát ismerhetjük meg a 2018 és 2020 között Ferenczi Borbálával folytatott interjúk szerkesztett változatából. Kolosi úttörő volt a hazai szociológiában a ’60-as évektől kezdve, mivel a legújabb tudományos módszereket alkalmazta a társadalom modellezése során, a Széchenyi-díjas szociológus a későbbiekben vállalkozásba kezdett, így lett a magyar könyvszakma egyik meghatározó alakja. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte magyar-filozófia-esztétika szakon. A kötetből egy olyan ember életét ismerhetjük meg, aki a huszadik század második felében is tudott és akart polgár magyar és egyben zsidó maradni, számára ezek jelentik azokat az alapokat, melyek meghatározzák identitását és helyét a világban. A kötetből megtudjuk, hogy a család az apa munkahelye miatt vette fel a Kolosi nevet, melyet már Tamás születésétől fogva bírt, számára ez természetes volt, szülei élték meg ezt a komolyabb váltás testközelből, mely mögött a vészkorszak, a gettó, a nyilasterror mind ott húzódott mint tragikusan átélt történelmi tapasztalat... |
Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat
Bp., Magvető, 2020. 273 p.
Sz 21 |
 |
Az írónő legújabb novelláskötete alapmotívumának a címben is frappánsan megfogalmazott kifejezést tekinthetjük, vagyis a szabadulógyakorlatot. A kötet írásai a léttől, kötöttségektől, évtizedekig hordozott traumáktól, lényünket meghatározó démonokkal történő leszámolási kísérleteket viszik színre. Az egyes elbeszélések e leszámolási, felszabadítási kísérletek mellett szenvedélyek, ösztönök dinamikáját, belső ökonómiáját boncolgatják. A párkapcsolatok alapvető kérdései, problémái mellett az egyén élete során megtapasztalt nehézségek is teret kapnak az írásokban, olyan élethelyzeteket dolgoz fel irodalmi minőségben, melyet mindenki megtapaszt már vagy meg fog tapasztalni, egyedi és egyéni, valamint általános és egyetemes síkok mosódnak össze, rendelődnek egymás mellé, egymás alá... |
Az oldal a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. recenziói alapján készültek.
Az ajánlók teljes szövege és további recenziók a konyvtar.kello.hu oldalon olvashatók.
Összeállítva: 2020. február 1.
|
|
|
|
|
 |
|
|
