|
|
|
|
|
2013. augusztus - Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére |
|
|
Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére
A történet helyszíne az Egyesült Államok, a vietnami háború végén járunk, nagyjából abban az időszakban, amikor hazatértek az amerikai katonák.
A regény elbeszélője Bromdem, avagy Serteperte Főnök, a félvér indián, aki már sok-sok éve elmegyógyintézetben él. A Főnéni vasszigorral őrzi a házirendet és a napi rutint, betegei nem ellenkeznek vele.
Minden megváltozik, amikor egy öntörvényű rossz fiú, McMurphy érkezik, aki börtön helyett záratja ide magát. McMurphyről hamar lehull a kívülállás páncélja, megpróbál segíteni társain, igyekszik kiállni a saját és társai érdekei mellett. Rögtön felméri az erőviszonyokat, s nekilát átalakítani az osztály életét: kártyapartikat szervez, valóságos fogadóirodát üzemeltet, italt és nőket csempészik be, sőt megkérdőjelezi a csoportterápiás gyűléseken alkalmazott módszert is.
Nem csoda, hogy az elítélt hamarosan a Főnővér első számú ellensége lesz. A harc során apró győzelmek és vereségek váltják egymást. McMurphy jelentős győzelme - a regény egyik csúcspontja - amikor sikerül nyélbe ütnie egy kollektív hajókirándulást. A Főnéni ezek után zárt osztályra csukatja McMurphyt és Serteperte Főnököt.
A lázadó hangnem és a társadalmi normák felrúgása népszerűvé tette a könyvet a korabeli egyetemisták körében, így vált a regény a beatnemzedék – s az én korosztályom – kialakulásának állomásává és tanújává.
A regény USÁ-ban több mint száz kiadást ért meg. Az 5 Oscar-díjas filmadaptáció 1975-ben készült el, a főszerepben Jack Nicholsonnal, Milos Forman rendezésében.
Ajánlja: Köbölkuti Katalin
|
|
|
|
|
|
|
|