[ Berzsenyi Dániel Könyvtár

Szabó Magda regényei nemcsak Magyarországon népszerűek, a világ számos országában sikert arattak, ő a leggyakrabban fordított magyar szerzők egyike. A Für Elise 2002-ben, élete 85. évében jelent meg. Két kötetesre tervezte, a fülszövegben is a regény folytatását ígéri, de halála miatt sajnos ez már nem készült el.

Az életmű önéletrajzi vonulatához (Ókút, Régimódi történet) tartozik, a sikeres írónő gyermek- és ifjúkorának leírása, melyben fontos szerepet kap Cili, a „trianoni árva”. A történet 1917-ben, az elbeszélő születésekor indul, s az érettségivel fejeződik be. A Debrecenben élő, klasszikus műveltségű Szabó Elek és Jablonczay Lenke házasságából születik Magdolna, s négy év múlva befogadják Bogdán Cecíliát, a Zentáról szörnyű körülmények között menekült kislányt. Magdolna sokáig bizalmatlanul méregette, hiszen odáig csak övé volt szülei szeretete, de a féltékenység idővel elmúlt, a két lány elválaszthatatlan lesz egymástól.

A regényben Szabó Magda narrátorként van jelen, úgy tűnik, hogy ő a történet főszereplője is, de az igazi hősnő Cili. Lényének finomsága, jósága, zenei tehetsége miatt mindig ő a kedvenc. Bár egyidősek, mégis szinte mindenben ellentéte egyik a másiknak. Cili a szép, Magdolna az okos. Többnyire Magdolna az irányító, Cili a passzív fél. Ez adja a cselekmény feszültségét: a két lány egymáshoz való viszonya, különböző jellemük, életük eltérő alakulása. Szabó Magda gyakran iróniával szemléli kislánykori önmagát. A két világháború közti időszak, a történelmi háttér beszűrődik a zárt egyházi iskola falai mögé is, a cselekményt meghatározzák a kor eseményei. A regény kivételes stílusgazdagsága, sodró lendülete letehetetlenné teszi a könyvet. Fájdalmas hiányát érezzük a folytatásnak.

Cili alakja nagyon rejtélyes. Sem a korábbi életrajzi jellegű művekben, sem az interjúkban nem bukkanunk nyomára. Nem tudjuk, hogy alakja fikció-e, vagy valóság. Szabó Magda így nyilatkozott róla: „Cili én vagyok, sokféle önmagam.” Egy másik helyen: „Cili én voltam, ő meg én, azaz egymás hiányai, ketten alkottunk reális egészet.”

S honnan a regény címe? Beethoven azonos című műve szöveg nélküli vallomás, a két érdekelt fél tudta csak, mit mond a zene. Az írónő az Ismeretlen Olvasónak üzen: „Hallja ki csak ő is Elise szövegtelen dallamából a neki szóló üzenetet, ahogy a regény most megjelent első részének főszereplője, Cili értette, mit közöl a nagy titkok közül vele a mester, miért mondatja vele a dallamhoz ezt a szöveget: Gondolj rám, ha egyszer nem leszek. Sokszor. Sokszor.”