[ Berzsenyi Dániel Könyvtár

A világhírű fotóművész és haditudósító Friedman Endre néven született Budapesten, 18 éves korában nekivágott a nagyvilágnak. Élt többek között Berlinben, Párizsban, Amerikában, sehol nem tudott megtelepedni. Rövid élete során több háborúban vett részt haditudósítóként: a spanyol polgárháborúban, a japánok kínai inváziója idején, a második világháború európai színterein, az első arab-izraeli háborúban, Indokínában.
1936-ban vette fel a Robert Capa nevet, valószínűleg Gerda Taroval együtt találták ki. / Jane Rogoyska: Gerda Taro. Aki „kitalálta” Robert Capát. Bp. 2014./ Több megrendelést reméltek egy amerikai hangzású névvel újságíróként és fotósként egyaránt. Az ötlet jó volt, mindketten haditudósítóként vettek részt a spanyol polgárháborúban. A fotós Gerdával Párizsban találkozott, nemcsak együtt dolgoztak, hanem szerelem is szövődött köztük. /Susana Fortes: Robert Capára várva. Bp. 2011./ Sajnos a lány 1937-ben Spanyolországban visszavonuláskor egy balesetben meghalt. Capának a világhírt, az ismertséget A milicista halála c. fotója hozta meg.

Már életében legendák szövődtek róla, ha nem háborúban volt, nagykanállal habzsolta az életet. Olyan hírességekkel került kapcsolatba, mint Ingrid Bergman /Chris Greenhalg: Ingrid Bergman megkísértése. Bp. 2012./, Picasso, Hemingway, Irwin Shaw /Irwin Shaw: Izraeli riportok. Robert Capa 94 fotójával. Bp. 2009./, John Steinbeck /John Steinbeck: Orosz napló. Bp. 2009. - Capa fotóival /.
Utolsó munkái az indokínai háborúban, Vietnamban készültek. Itt halt meg, aknára lépett 1954. május 25-én. Még nem volt 41 éves. A világ legnagyobb fotóriporterei között tarják számon.

„A valóságot megírni mindig nagyon nehéz, így hát az igazság kedvéért megengedtem magamnak, hogy néha egy kicsit túllépjek rajta vagy egy kicsit eloldalazzak mellette. Ennek a könyvnek minden eseménye és szereplője a képzelet szülötte, de van valami köze az igazsághoz is.”
Ezekkel a szavakkal ajánlotta Kissé elmosódva című emlékiratait az olvasók figyelmébe 1947-ben.

A könyv eredetileg filmforgatókönyvnek készült. A kissé Rejtő Jenő-i stílusban megírt történet igazából egy fikció, melyet átszőnek Capa második világháborús haditudósítói munkájának mozzanatai. A pergő cselekmény, a humoros, szellemes párbeszédek tényleg filmre kínálkoznak. A kötetet illusztráló több mint száz fekete-fehér fotó bemutatja Capa képeinek drámai erejét. A normandiai partraszállásról készített fotók egyedülállóak, ezek előhívása közben több negatív megsemmisült, s néhány elmosódott – innen származik a cím is. (Ezek a képek inspirálták Steven Spielberg Ryan közlegény megmentése című filmjének nyitó filmkockáit.)

Robert Capáról számos könyv jelent meg, de Magyarországon fotói is megtekinthetők –jelentős anyagot őriz a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum, Budapesten a Capa Központban jelenleg is megtekinthetők Európában elsőként színes fotói. (2008-ban a magyar állam megvásárolta a Capa hagyatékot, így jött létre a fotográfiai központ.)