Békés Pál: Csikágó

 

„… fölemelte a petróleumlámpát, megpillantotta a dísztorony belsejébe rakott rendetlen fészket: néhány kusza gally meg kevéske toll. Most úgy érezte, a gyöngybagoly az egyetlen ismerőse ebben a nagy idegenségen. még alig született meg a Csikágó, és már itt van, friss beköltöző, akárcsak ő, megpróbál fészket rakni, éppen úgy, mint ő, és egyedül van, mint ő.”
 
Kevés könyv van, amely annyira közel áll a szívemhez, mint a Csikágó című „gangregény”. A hétköznapiság látszata mögött megbúvó fordulatos, szövevényes történetek, a hat egymásba fonódó novella oly ismerős, mégis nagyon sajátos karakterei, a gangokról szemlélt XX. századi magyar történelem már nem először ragad magával. Többszöri olvasás után is jól esik elindítani a hangoskönyvet, hogy Békés Pál - Kulka János hangján - mesélhessen számomra a legendás pesti VII. kerület utcáiról.

 
„Nehezen tudom ma már elválasztani ezzel a könyvvel kapcsolatban, hogy mi az, ami valóban személyes és önéletrajzi, és mi az, ami fiktív, és színtisztán az irodalom világához tartozik” – írja könyvéről maga Békés Pál. Nem csoda, hiszen az író a novellák során vissza-visszatérő helyszínen, a Nefelejcs és az István utca sarkán álló házban látta meg a napvilágot 1956-ban, akárcsak a Tejpor című írás folyton síró csecsemője. Jól ismeri hőseit, akik anélkül, hogy észrevennék, hagyják, hogy megtörténjen velük a történelem és látszólag jelentéktelen dolgok – egy összetörő szódásüveg vagy egy leszakadó trolivezeték - sorsfordító módon forgassák életük kerekét. A tipikus pesti bérházak körfolyosóit belengő káposztaszag kíséri végig az egyetlen helyszínhez kötődő, egy-egy visszatérő szereplőt is mozgató történeteket, melyek afféle csattanóként szövődnek össze újra meg újra.
 
Az amerikai nagybácsi című novella egy testvérpár, a csikágói suszter és amerikás öccse hazugságokkal terhelt életéről mesél, a Dr. Puszin tévedése című elbeszélés egy titokzatos rokoni kapcsolatot leplez le, míg a Tejpor című írás azt láttatja, hogyan tudnak együtt élni a szovjetek ’56-os bevonulása során a pincékbe menekülő különböző hátterű családok. A jeges története a változó időkre és az elmúló dolgok után maradó csendes ürességre hívja fel a figyelmet, míg az Ördögszekér című sztori egy Ausztráliáig sodródó öregember és az ő csöppnyi lakásába beköltöző s ott a szerencséjére rálelő fiatalember összefonódó sorsát mondja el. Mindezt a Telihold című írás zárja, keretezi az egy kórházi szobán osztozó két férfi életének cserépdarabjait rakosgatva, miközben újra feltűnik a könyv elején arcunkba bámuló gyöngybagoly immár költöző alakja.
 

Ajánlja: Bozzai Judit