|
|
|
 |
|
 |
2019. november - Elizabeth Strout: Kisvárosi életek |
|
|
 |
Elizabeth Strout: Kisvárosi életek
|
Elizabeth Strout amerikai írónő ezzel a regényével nyerte el a megjelenése után egy évvel a Pulitzer-díjat, és ennek köszönhetően vált bestseller szerzővé. 2019 októberében megjelent a regény folytatása, Olive, Again címmel; ill. 2014-ben az HBO készített Olive Kitteridge címmel egy minisorozatot a könyvből.
Az írónő legtöbb regénye egy fiktív kisvárosban játszódik, jelen esetben a magyar cím is erre utal. A Kisvárosi életek novellák füzére, amik együttesen adnak képet egy fiktív new englandi, tengerparti településről, az itt élőkről és a központi karakterről – Olive Kitteridge-ről. |
 Olive korábban az általános iskolában tanított matekot, már nyugdíjas éveit tölti. Férje, Henry a kisváros patikáját vezette. Ketten egymás ellentétei: Henry kedves, gondoskodó, felelősségteljes apa - felesége ezzel szemben dühös, mogorva nő, akinek mindenkiről megvan a véleménye.
A könyvnek izgalmas szerkezete van: 13 különálló történetből, novellából áll, amelyben Olive nem mindig kap főszerepet: néha csak megemlítik, néha csak mellékszereplőként lép színre.
A novellák szereplőinek meg kell küzdeniük a gyásszal, az öregedéssel, vagy épp a szerelemmel és a felnőtt élet első nehézségeivel. Sokféle sorsot megismerhetünk ebben a kötetben; ami összeköti őket a közös lakóhelyen kívül: mindegyikük életében történik valami tragédia, vagy fordulópont, rájönnek milyen törékeny az élet és milyen tragikus, ha nem úgy élik, ahogy elképzelték.
Olive érdekes főszereplő, mert nem szimpatikus karakter – hirtelen haragú, nem tud bocsánatot kérni, viszont többször tanújelét adja, hogy szeret segíteni az embereken – legyen az fiatal vagy idős. Történetről-történetre egyre jobban megismerjük, látjuk, milyen sebeket hordoz, miből fakad a frusztrációja, a dühe. Nem jó ember, vannak tettei, amire nem lehet büszke, fiával rossz a kapcsolata, és erre csak öregkorára döbben rá. Mégis annyira élő ez a karakter, drukkolhatunk neki, hogy legalább idős korára hagyja maga mögött a sok fájdalmat és találjon egy kis békét.
"Tudja, hogy a magány ölni képes – a legkülönbözőbb módokon okozhatja az ember halálát. Olive személyes nézete szerint az élet az általa „nagy durranásnak”, illetve „kis durranásnak” nevezett dolgokon múlik. A nagy durranás olyasmi, mint a házasság meg a gyerekek, az olyan intim dolgok, amelyek felszínen tartják az embert, de ezek a nagy durranások veszélyes, láthatatlan áramlatokat is rejtenek. Ezért van szüksége az embernek a kis durranásokra is: például a barátságos eladóra a diszkontáruházban, vagy a pincérnőre a Dunkin' Donutsban, aki tudja, hogy iszod a kávét"
Ajánlom ezt a könyvet és az írónő többi regényét is (A nevem Lucy Barton, Amy és Isabelle, A Burgess fiúk, Maradj velem – jelzetük S 92), ha szeretnének emberi sorsokról, szép, könnyen magával ragadó stílusban olvasni. |
Ajánlja: Waldinger Dóra
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
