[ Berzsenyi Dániel Könyvtár

A nők élete, életmódja, lehetőségei mindig nagyon érdekes, de nehezen kutatható terület volt. Ezért is nagyon fontos minden vizsgálat, elemzés, ami ebben a témában készült. A Korall 2015-ben megjelent 60. számában a 13.-tól a 20. századig követhetünk nyomon női sorsokat, „életvilágokat”.

Benda Judit: A csendes háttér. Nők munkalehetőségei a középkori Budán c. tanulmányában - 13-16. századi adatok alapján - röviden összefoglalja, hogy a fennmaradt írásos források milyen képet rajzolnak elénk a középkori asszonyok munkában eltöltött éveiről. A társadalom minden rétegének lehetőségéről ad képet, legyen az cseléd, munkás, apáca, úri hölgy.

Sheilagh Ogilvie – Markus Küpker – Janine Maegraith: A nők és a házimunka anyagi kultúrája a kora újkori Würtembergben: a wildbergi inventáriumok tanulságai c. tanulmányban az eddig fehér foltnak számító női házimunkának a táplálkozással kapcsolatos anyagi kultúráját vizsgálják a 17-18. századi vagyonleltárak alapján.

Granasztói Olga: A szépnem hazaszeretete, avagy hogyan mentette meg két nő Magyarországot 1722-ben c. tanulmányában egy Csáktornyán található olajfestményhez fűződő legendának próbál utánajárni. VI. Károly német-római császár (III. Károly magyar király) a magyar alkotmányt meg akarta semmisíteni, és az országból osztrák tartományt csinálni. A tervet a császár szeretőjének tartott Althan Mihályné Anna-Maria Pignatelli és Batthyány Ádámné Strattmann Eleonóra akadályozta meg Savoyai Jenő hadvezér közreműködésével, akinek a korabeli feltételezések szerint Eleonóra a szeretője volt.

Dömötör Ildikó: Magyarország egy angol úri hölgy szemszögéből – Julia Pardoe útleírása 1839-40-ből c. tanulmányában azt vizsgálja, hogy a korabeli magyar társadalomról mennyire fest reális képet és milyen mértékben vette figyelembe korának társadalmi elvárásait úti beszámolójának elkészítésekor Julia Pardoe - kinek munkái főleg női olvasóközönsége számára készültek.

Farkas Gyöngyi: Irén szerint a világ. Egy szatmári parasztasszony történetei c tanulmányában azt elemzi, hogy Irén, egy szatmári parasztasszony 83 évesen milyen történeteket alkot a múltról (a harmincas–negyvenes évek, a Rákosi-, a Kádár-korszak falusi világáról), illetve e történetekben hogyan mutatja be saját szerepét a múlt alakításában.

Aki szívesen olvasná ezeket az érdekes cikkeket, a folyóiratot kérje a raktárból a Berzsenyi Dániel Könyvtár olvasótermének könyvtárosától! A friss lapszámokat keresse az olvasóterem polcain!