|
|
|
 |
|
 |
Új könyvek - 2019. augusztus |
|
|
Ezt olvassuk augusztusban
Forrás: 
|
Bernard, Caroline: Alma Mahler. Bécs múzsája.
Bp., Kossuth, 2019. 510 p.
B 19 |
 |
A századfordulós, szecessziós Bécs híres szépsége volt Anna Schindler, a Caroline Bernard álnéven író német Tania Schlie életrajzi regényének főhőse, Alma Mahler néven címszereplője. Kegyeiért a Monarchia minden tájáról érkezett írók, festők, zeneszerzők versengtek. Alma gyönyörű volt, szellemes, művelt, sokoldalúan tehetséges, és a lábainál hevert Gustav Klimt, a festő éppúgy, mint a zeneszerző Zemlinsky és Pfitzner. Férjhez ment Gustav Mahlerhez, a nagynevű zeneszerzőhöz. Megözvegyülése után évekig élt együtt Oskar Kokoschkával, a neves expresszionista festővel. Másodszor Walter Gropius-hoz, a Bauhaus híres építészéhez ment feleségül, harmadszor pedig a nála tizenegy évvel fiatalabb íróhoz, Franz Werfelhez. Vele élte meg az anschluss, majd a kényszerű emigráció rettenetes korszakát, míg újra meg nem özvegyült. De jól ismerte Hofmannsthalt és Schönberget, Alban Berget és Gerhart Hauptmannt, Maurice Ravelt és Thomas Mannt. A nyolcvanöt esztendőt megélt femme fatale jó alany egy izgalmas, kor- és kultúrtörténettel felérő regényhez... |
Jefferies, Dinah: A zafírözvegy.
Bp., Tericum, 2019. 362 p.
J 53 |
 |
Új történelmi romantikus regénnyel jelentkezik A teaültetvényes felesége (201724259) című bestseller szerzője, a Malajziában született, ám régóta Angliában élő Dinah Jefferies. A helyszín ezúttal is Ázsia, pontosabban Ceylon szigete (mai nevén: Srí Lanka). 1935-ben járunk, Galléban, a sziget délnyugati pontján. A történet női főhőse, Louisa Reeve egy gazdag drágakő-kereskedő lánya, aki látszólag tökéletes házasságban él férjével, Elliottal. Már csak egy gyermek hiányzik a boldogságukhoz, ám a házaspár ezen kívánsága sehogy sem akar teljesülni. Elliot egyre több időt tölt feleségétől távol, egy közeli fahéjültetvényen. Aztán nem sokkal a házassági évfordulójuk után, pont egy újabb távollét során, egy rendőrfelügyelő kopogtat Louisa ajtaján. Közli vele, hogy Elliot elhunyt egy autóbalesetben... |
Mitchell, David: Csontórák.
Bp., Európa, 2019. 598 p.
M 72 |
 |
David Mitchell könyveinek egyik legfőbb varázsa elképesztően eredeti, lenyűgözően szövődő dramaturgiájukban rejlik: események, karakterek, idősíkok találkozási pontjai szövik rendre a végzetet történeteiben. Noha legújabb regényének ezúttal a korábbiakhoz képest szokatlan módon csak egy főhőse van - Holly Sykes - ez az írói stratégia most is remekül működik: a protagonista életéből hat, egymástól térben, időben, életfázisban radikálisan eltérő epizódot emel ki, ezekből szőve egy magával ragadó sorstörténetet. Az első - 1984-ben játszódó - fejezetben Holly makacs, szerelmi bánattól sújtott tinédzser, aki megszökik a szüleitől, az utolsóban (2043-ban) pedig egy észak-írországi kunyhóban meghúzódó, kisunokáját egyedül nevelő nagyanya, aki próbálja az életüket menteni, miközben a Föld bioszférája összeomlik... |
Ortayh, Ílber: Isztambuli történetek.
Bp. Napkút K., 2019.
950 O 75 |
 |
Törökország egyik legismertebb történész- és politológiaprofesszora Ilber Ortayli, az isztambuli Galatasaray Egyetem oktatója, aki korábban hét éven át a Topkaki Palota Múzeum főigazgatója is volt. Neve Magyarországon is sokaknak ismerős lehet, hiszen a budapesti Közép-Európai Egyetemen is tartott előadásokat, s Az Oszmán Birodalom leghosszabb évszázada című kötete magyarul is megjelent (200507302). Most újabb ismeretterjesztő művét ismerheti meg a magyar olvasóközönség, méghozzá a hazájában már tizenhárom kiadást is megért Isztambuli történeteket. A mű úgy született, hogy még 1984-ben - egy évvel azután, hogy alma méterének, az Ankarai Egyetemnek búcsút mondva Isztambulba költözött - a Cumhuriyet politikai-közéleti folyóirat akkori főszerkesztője, Hasan Cemal kérte fel az újság heti melléklete számára egy Isztambul kerületeit folytatásban bemutató tematikus sorozat megírására... |
Gortner, C. W.: A Romanov cárné. A nagy dinasztia alkonya.
Bp., Tericum, 2019.
G 54 |
 |
Az "Európa apósa"-ként is emlegetett IX. Keresztély dán király és Lujza hessen-kasseli hercegnő negyedik gyermekeként, 1847-ben született Dagmar dán királyi hercegnő. Apja ragadványneve onnan származik, hogy mind a hat gyermekét Európa valamelyik uralkodóháza házasította be, így a legtöbb európai uralkodó ma az ő leszármazottja. Nővéréből, Alexandrából például brit királyné lett (VII. Edward felesége), őt pedig előbb Nyikoláj cáreviccsel jegyezték el, majd annak 1865-ben bekövetkezett halálát követően, Sándor cárevics (a későbbi III. Sándor) jegyese, majd hitvese lett. Esküvőjükre 1866 novemberében került sor Szentpéterváron, s az orosz kereszténységben a Marija Fjodorovna nevet kapta. A gyönyörű és közvetlen nő hamar elnyerte a nép szeretét. Férjével való kapcsolata, bár érdekházasság volt, boldognak bizonyult. Szása és Minnie (ahogy egymást becézték) kapcsolata nem indult zökkenőmentesen, ám később összecsiszolódtak, megszerették egymást. Hat gyermekük született... |
Stephens-Davidowitz, Seth: Mindenki hazudik. Az vagy, amire a klikkelsz.
Bp., Atheaneum, 2019. 356 p.
301 S 91 |
 |
Mindenki hazudik - szögezi le a szerző kötetének bevezető soraiban és ezt olyan megcáfolhatatlan igazságokkal támasztja alá, hogy az olvasó nem kételkedhet az állítás valóság tartalmában. Seth Stephens-Davidowitz, a Harvard egyetemen végzett, később pedig a Google úgynevezett adattudósa volt. Véleménye szerint mindenki a szebbik oldalát igyekszik mutatni a barátainak, szerelmeinek, az őt körülvevő világnak és mindent megtesz azért, hogy gondolatainak sötét bugyraiba senki se láthasson bele. Ám napjainkban, amikor tudós informatikusok szemei pásztázzák, hogy az interneten ki milyen tartalomra kattint, könnyen lelepleződhet akár egy tökéletesnek mutatkozó családapa, aki üres óráiban pornóoldalakat nézeget, de ugyanígy egy családanya is, aki arról érdeklődik a világhálón, hogy miként gyilkolhatná meg férjét, vagy éppen barátnőjét. Egészen extrém dolgokra kattintanak, látszólag teljes hétköznapi szürkeségben élő emberek, és mindez a keresőmotorok segítségével aranybányaként tárul fel a kutatók előtt. A közösségi oldalak adják a Big Data („nagy adat”) kutatóinak azt a terepet, ahol az adatok elemzése után megállapítást nyerhet, valójában milyen összképet is mutat egy-egy nagyobb emberhalmaz... |
Grann, David: Megfojtott virágok.
Bp., Bookline, 2019. 357 p.
343 G 61 |
 |
Elsősorban ún. "döglött aktákkal", vagyis elfeledett vagy felderítetlen bűnügyek történetével foglalkozik a New Yorker magazin állandó szerzője, David Grann. 2017-ben megjelent, és tényirodalom kategóriában a Nemzeti Könyvdíjra is jelölt kötete a húszas évek egyik legjelentősebb gyilkossági ügyével foglalkozik, amely szorosan összefonódott az FBI megszületésével is. Az egymást követő gyilkosságok zömmel a Gray Horse nevű északkelet-oklahomai település közelében, valamint Osage megye több közeli városa: Fairfax, Oklahoma és Pawhuska környékén történtek, és az áldozatok mind oszázs indiánok voltak. Ennek a törzsnek egészen speciális helyzete volt akkoriban. Az 1870-es években telepedtek le ott, miután elüldözték őket korábbi lakhelyükről, Kansasből. Az 1900-as évek elején azonban olajat találtak a rezervátum területén, és ennek köszönhetően a törzs tagjai gyorsan milliomosokká váltak. A kitermelők haszonbérleti szerződéseket kötöttek velük, és a kitermelt kőolaj után jelentős jutalékra tettek szert. Olyannyira, hogy az 1920-as években az oszás indiánok számítottak a világ leggazdagabb népcsoportjának... |
Morelli, Laura: Az aranyozó lánya.
Bp., I.P.C. Kv., 2019.
M 87 |
 |
Újabb, ezúttal is a tizenhatodik századi Velencében játszódó történelmi romantikus regénnyel jelentkezik Laura Morelli. 1510-ben járunk, s a történet főhőse, Maria Bartolini megörökli apja aranyozóműhelyét. Tovább szeretné vinni a családi vállalkozást, egy nő helyzete azonban nem ilyen egyszerű ekkoriban. Váratlanul elküldik tanulni az elismert festő, Trevisan mester mellé. Nem sejti, hogy nemrég elhunyt apja a háttérben milyen egyezséget kötött a festővel, s az elrendezett házasságról sem tud semmit. Maria mindennél jobban szeretne visszatérni a műhelybe - és titkos szerelméhez, Christianóhoz, a műhely aranyverőjéhez. Az egyre terebélyesedő pestisjárvány miatt elrendelt karatén azonban meghiúsítja terveit... |
Bidermann, Gottlob Herbert: Halálos küzdelem. Egy német katona visszaemlékezése a keleti frontról.
Debrecen, Hajja, 2019. 319 p.
355 B 62 |
 |
Gottlob Herbert Bidermann átlagos német gyalogosként vonult be a keleti frontra 1941-ben a 132. gyaloghadosztály kötelékében, majd fokozatosan lépegetve előre, számtalan sebesülést szerezve, kisebb kitüntetésekkel, újra visszakerült a frontra. Megjárta Szevasztopol, Leningrád, majd a kurföldi katlan poklait, végül a Balti-tenger partján érte a fegyverszünet. Az orosz hadifogságból 1948-ban tért haza. Háborús emlékiratait, mely egy kismeber, egy átlagos frontharcos szemével láttatja az eseményeket, 1964-ben adta közre először németül szűkebb kör számára, majd 2000-ben az Egyesült Államokban is megjelent Derek S. Zumbo szerkesztésében, aki hosszú beszélgetések és sok-sok dokumentum begyűjtése után adta ki a könyvet a mai formájában. Ez alapján készült a magyar fordítás. A mű keletkezéstörténetét Derek S. Zumbo előszavában mutatja be, míg Dennis Showalter bevezetője a háborús memoárok műfaját, Bidermann sajátos látásmódját, memoárjának érdekes vonásait emeli ki... |
Maraini, Dacia: Végállomás Budapest.
Bp., Jaffa, 2019. 414 p.
M 28 |
 |
A kortárs olasz irodalom egyik jelentős írójának regényét tartja kezében az olvasó. Dacia Maraini azonban nemcsak prózaíróként, de költőként, esszéistaként, színpadi szerzőként, újságíróként és forgatókönyvíróként is beírta nevét az európai kultúrtörténetbe. Mostani regénye a második világháború után tíz esztendővel veszi kezdetét. Amara Sironi 1930-ban, Firenzében született újságírónő, akit főszerkesztője az ötvenes évek derekán, azzal a feladattal bíz meg, hogy utazzon Kelet-Európába, és ott a világégés "utóéletét" az azóta eltelt időszak történéseinek tükrében vizsgálja. A fiatal nő hivatali kötelességtől vezérelve, ám inkább személyes indíttatása okán útra kel, hogy az Auschwitz-Birkenau-i haláltáborban,1943-ban eltűnt szerelmét, Emanuele Orsenstein-t felkutassa. Amara egy rosszul sikerült házasságot hagy maga után, amikor útnak indul. Bár szinte minden jel arra mutat, hogy kamaszéveinek nagy szerelme meghalt, ő azonban titkon azt érzi, reméli, hogy a férfi él valahol. Emanuele szerelmük idején, amikor távol voltak egymástól, levelek százait írta a lánynak, aki az útra is magával viszi ezeket, bár valamennyi tartalmát már betéve tudja. Ezekből a levelekből bontakozik ki a kamaszok csodákkal, a jövő tervezésével, az első szerelem boldogságával átszőtt világa... |
Woods, Eva: Hogyan legyünk boldogok.
Bp., General Press, 2019. 439 p.
W 95 |
 |
Annie Hebdennek szörnyű napja van: egész reggel kínlódott az esős városban, a dugóban álló buszon, és aztán órákig hiába küszködött azért, hogy egy egyszerű dolgot elintézzen a kórház adminisztrációs osztályán. Épp sírva fakadni készül a recepciós pultnál, amikor megjelenik a színen Polly, aki olyan, mint a felhők felett feltűnő szivárvány, mosolygós és humoros, olyan ruhákat visel, mint egy papagáj - és varázslatos módon mindent elintéz azonnal. Annie csak ámul, hogy lehet ez, de aztán hamar visszasüllyed a szürkeségbe, ami sok-sok ideje fogva tartja. A sors azonban ezúttal máshogy fordítja a dolgokat. Másnap ugyanis - pont a figyelmetlen recepciós miatt - Polly felbukkan Annie lakásán: egy levelet visz el neki, ami az ő címére érkezett. Annie legszívesebben kitolná az ajtón, de Pollyt nem lehet leszerelni, sem elvenni a jókedvét, s hamarosan Annie azt veszi, hogy nagyon is jól esik neki a másik nő életkedve, vidámsága. Amikor pedig megtudja, hogy Polly annak ellenére ilyen, hogy gyógyíthatatlan agytumora van, valósággal csodálni kezdi őt. Nagyjából száz nap van hátra az életéből - pont ennyi időt szán arra, hogy megértesse Annie-vel, hogy élni jó... |
Siaud-Facchin, Jeanne: Túl tehetséges ahhoz, hogy boldog legyen? A szuperintelligens felnőtt.
Bp., Park, 2019. 337 p.
150 S 55 |
 |
A szuperintelligens gyerekek és felnőttek a szakterülete a francia pszichológusnak, Jeanne Siaud-Facchinnek. Egy kifejezetten egyedi intelligenciaformáról, egyfajta atipikus szellemi működésről van szó, olyan emberekről, akik a meglévő kognitív erőforrásokat máshogyan, más minőségben használják, mint a többiek. A szuperintelligens emberek egyszerre rendelkeznek nagyon magas fokú intellektuális képességgel, kimagasló IQ-val, hatalmas felfogó- és elemzőképességgel, ugyanakkor gyakran érzékenyek, indulatosak, érzelmileg fogékonyak. Épp ezért általában már gyerekkorukban komoly iskolai problémákkal küzdenek, vannak közöttük viselkedés- és beilleszkedészavarosak, és még ha ezeket időben fel is ismerik, mindez természetesen felnőttkorukra is hatást gyakorol. A szerző, aki korábban külön kötetben foglalkozott a szuperintelligens gyerekekkel, ezúttal a szuperintelligens felnőtteknek - és természetesen hozzátartozóiknak - ad tanácsokat... |
Piontelli, Alessandra: Ikrek a világban. Életünk és az őket övező legendák.
Bp., Oriold, 2019. 333 p.
301 P 71 |
 |
A szerző gyakorló pszichiáterként, pszichoanalitikusként kezdett érdeklődni az ikrek témaköre iránt - nem is elsősorban orvosi szemszögből, hanem művelt laikusként arra fókuszálva, hogy a különböző kultúrákban milyen szokások, hiedelmek övezik az ikergyermekeket. Az olasz doktornő figyelmét az ragadta meg, hogy a páciensei között egyre nagyobb arányban előforduló bevándorlók mennyire máshogy viszonyulnak az ikrekhez, másképp reagáltak a "kettősök" érkezésére, mint az európai édesanyák. Kutatásai azonban nem merültek ki praxisa keretei között szerzett tapasztalataiban: a világ számos táját beutazta, hogy közvetlen tapasztalatot, ismereteket szerezzen a témával kapcsolatban. Piontelli doktornő elsősorban a "harmadik világ" egyes országaiban tett látogatást, ahol hétköznapi, egyszerű, többnyire roppant szegény, egyszerű körülmények között élő emberek közé ment, akikkel minél közvetlenebb kapcsolatot igyekezett létesíteni. Legtöbbször sikerrel is járt, így bepillantást nyerhetett abba, hogy ezekben a kultúrákban mi lesz a sorsa az ikerbabáknak... |
Megyeri Zsuzsanna: Gyere közelebb! Visszatalálni egymáshoz párterápia segítségével.
Bp., HVG Kv., 2019. 176 p.
615 M 51 |
 |
A szerző kötetének "vallomásos" előszavából kiderül, hogy tanári és újságírói pályáján előrehaladva határozta el, elvégzi a pszichológia szakot is az egyetemen. Amint azt írja, csak a későbbiekben körvonalazódott benne a szándék, hogy kizárólag pszichológiával szeretne foglalkozni, azon belül is a családterápia keltette fel leginkább az érdeklődését. Miután mélyebben beleásta magát a témába határozott úgy, hogy az úgynevezett érzelemfókuszú párterápia (ÉFT) lesz az, ahol a legjobban tudja kamatoztatni a tudását. A napi gyakorlat során tartott párterápiás foglalkozásai indították arra, hogy tapasztalatait és a terápiás beszélgetések anyagát megossza olvasóival, nem titkolt szándéka az volt, hogy remélhetően másoknak is segítenek majd sorai. Természetesen név nélkül, illetve elváltoztatott nevekkel osztotta meg mindezt az olvasókkal. A karcsú kötet Anikó és Kristóf, a fiatal harmincas házaspár életének elakadási pontját mutatja be, a terápiás beszélgetések felidézésével. Vélhetően sokan magukra ismernek majd az olvasás során, és amint azt a szerző jelzi, "ez nem a véletlen műve", hiszen számos párkapcsolatban, házasságban felmerülhetnek a kötetben szereplő páréhoz hasonló életvezetési problémák... |
Musso, Guillaume: Central Park.
Bp., Park, 2019. 285 p.
M 96 |
 |
Ezúttal thrillerrel jelentkezik Guillaume Musso. A történet elején, egy reggelen Alice Schäfer, a párizsi rendőrség fiatal századosa egy férfihoz bilincselve tér magához egy parkban. Semmire nem emlékszik: előző éjjel a barátnőivel a Champs-Élysée-n bulizott, aztán mintha mindent elvágtak volna. Mint hamarosan megtudja, a fiatal férfi Gabriel Keyne, amerikai jazz-zongorista, aki előző nap egy népszerű dublini helyen lépett fel. De vajon mit keresnek megkötözve egy padon - mint hamarosan kiderül - a New York-i Central Parkban, annak legérintetlenebb részén, a tótól északra elterülő valódi erdőben? Mi történt abban az időszakban, amire nem emlékeznek? Hogyan kerültek Párizsból és Dublinból az amerikai metropoliszba? Miért van vérfolt Alice ingén? És miért hiányzik egy töltény a fegyveréből? Ahhoz, hogy válaszokat találjanak a kérdésekre, és visszatérhessenek a régi életükhöz... |
Ellroy, James: Gyilkos az úton.
Bp., Jaffa, 2019. 325 p.
E 40 |
 ... |
Igazi noir road movie az amerikai krimi irodalom klasszikusai közé számlált James Ellroy újabb regénye. Főszereplője a harmincöt éves, okos, magas, jó kiállású Martin Michael Plunkett, aki különös fantáziával rendelkezik, rajong a krómacél szerszámokért, a Sötét Sebészről szóló képregényekért, és egy különlegesen átalakított furgonnal utazgat Amerikában. A Hard boiled sorozatban megjelent kötet borítója önmagáért beszél. A történet azzal indít, hogy az FBI különleges, kifejezetten sorozatgyilkosokra specializálódott egysége éppen elfogja a „szexhóhérként” elhíresült férfit. Plunkett ugyanis gátlástalanul, kiszámíthatatlanul, meghökkentő hidegvérrel gyilkolt, sátáni módon szolgálva a fejében zsibongó hangokat, amelyek mindig újabb, mindig vadabb tettekre sarkallták. Meglepő módon alig néhány tettét tudják rábizonyítani, pedig sejthető, hogy államok szerte sok megoldatlan gyilkosság aktáit zárhatná le. Mielőtt a sorozatgyilkos megkezdené búcsúmonológját (magát a regényt), a nyolcvanas évek sajtójából értesül az olvasó a meghökkentő tényekről... |
Idema, Johan: Hogyan látogassunk múzeumot.
Bp., Scolar, 2019. 127 p.
069 I 13 |
 |
Elgémberedett lábak, a kényelmetlenség érzésével társuló értetlenkedés, unalomban és abszolút közönyben eltöltött órák – nagyjából ezek a tipikus múzeumlátogatás szimptómái. Ezen próbál segíteni a holland kulturális menedzser, Johan Idema zsebméretű kötetében, amely – bár terjedelme a kétszáz oldalt sem éri el – igazi gondolatébresztőként hat. Röpke útmutató művészeti galériákhoz, rengeteg üdének ható ötlettel – dióhéjban így összegezhető a munka. Akár először, akár sokadjára járunk múzeumban, megmutatja a múzeumi etikett értelmét és nonszenszeit. Eszerint a tipikus múzeumi viselkedés „lassan, de biztosan” taktikája ritkán a legkedvezőbb. A szerző arra ösztönöz, hogy küzdjünk meg a kihívásokkal, amelyeket a művészet rejteget számunkra és vegyük kezünkbe az irányítást, például használjuk ki a múzeumi őrök nyújtotta lehetőségeket. A sok tekintetben rendhagyó szöveghez gazdag és ugyancsak szellemes képanyag járul... |
Dubois, Philippe J.: Tyúkeszűek-e a madarak? Madárbölcselet 22 tételben.
Bp., Park, 2019. 136 p.
592 D 93 |
 |
Tyúkeszűek-e a madarak? Ezt a titkot fejti fel a kis könyv francia szerzőpárosa, Philippe J. Dubois ornitológus és társa, akit mint írót és természetfilozófust, már a neve is kötelezi: Élise Rousseau. Mindketten a biodiverzitás féltői és őrzői. Az alcím (madárbölcselet 22 tételben) eligazítja az olvasót, hiszen huszonkét rövid fejezetben egyszerű „életleckét” adnak, hogy visszataláljunk a bennünk szunnyadó természeti lényhez. Mert természettudományos kutatások, az etológia és szociológia számos vizsgálata igazolja azt, ami ősidők óta megjelenik irodalmi és mitológiai példázatokban: a madarak tükröt tartanak a Homo sapiens elé. Milyen a szerelmi életük? Hűségesek vagy poligámok? Nyugodtak vagy féktelenek? Egyesek miért vándormadarak, mások miért megrögzött otthon ülők? Mi jobb, sokáig nevelni a fiókákat vagy hagyni, hogy mielőbb kirepüljenek és maguk boldoguljanak? Miért van, hogy a gerlepár igazságosan felosztja a házi munkát, a pajzsoscankó (más néven veszekedő sneff) hímje viszont olyan, mint egy macsó? Milyenek a madarak mindennapjai? Hogyan viselik a hideget, esőt, szelet, sötétet, mit jelent nekik a hold s a csillagos éj, igaz-e, hogy elrejtőznek, amikor a halálukat érzik? A szerzők filozófiája szerint „figyeljük meg a környező világot, okuljunk abból, amire a természet tanít... |
Backman, Fredrik: Amit a fiamnak tudnia kell a világról.
Bp., Animus, 2019. 173 p.
B 12 |
 |
A szerző már eddig is számos kötetével bizonyította, hogy sajátos humorával korra és nemre való tekintet nélkül meg tudja nevettetni az olvasóit. Ekként van ez a mostani könyvében is, amikor apává válva, életének ezt a semmihez sem fogható boldog eseményét, főként újszülött fia számra szeretné írásban rögzítve, örökre emlékezetessé tenni. Ezért született meg az ötlet, amelyet hamarosan tett követett és Backman papírra vetette minden gondolatát, amelyet szülőként meg kívánt osztani a "hasonló cipőben járó" olvasóival. A szülővé válás valójában egy folyamat, és amikor egy pár arra vállalkozik, hogy családját bővítse egy gyermekkel, koránt sincs tisztában azzal, mivel is jár hosszútávon ez a nemes feladat. Backman sajátos szempontból láttatja ezt az élethelyzetét és úgy ítéli meg: "Amikor gyerekünk lesz, az olyan, mintha markológépet próbálnánk vezetni egy porcelánboltban. Begipszelt lábbal. Fordítva felvett símaszkban. Részegen". Vélhetően az ifjú apák ezekkel a gondolatokkal tökéletesen egyet tudnak majd érteni, és azonosulnak azokkal a cselekvési folyamatokkal is, amelyeket remek humorral tár olvasói elé a szerző, miközben valamennyi tanulságos fejezetekbe foglalt "kisesszéjét" elsősorban elsőszülött fiának adresszálja... |
Donders, Paul Ch.: Reziliencia. Hogyan fejlesszük lelki ellenálló képességünket, és előzzük meg a kiégést.
Bp., Harmat, 2019. 169 p.
613 D 81 |
 |
A lelki ellenálló képesség fejlesztését és a kiégés megelőzését szolgálja az a - magánszemélyek és cégek számára egyaránt hasznos - módszer, melyet Reziliencia című kötetében mutat be a holland keresztény életmód tanácsadó, tréner, Paul Donders. A címben is jelzett fogalom a meglepetésekkel, változásokkal és váratlan akadályokkal való megbirkózás képességét jelenti. A szerző szerint e módszerrel pozitív hatást gyakorolhatunk az egészségünkre, a munkánkra, valamint magánéletünkre. Maga Donders húsz évvel korábban volt egy rendkívül nehéz élethelyzetben, amikor több körülmény hatására közel került a kiégéshez, és a stressz egy gerincsérv kialakulásához is vezetett nála. A könyvben hét rezilienciafaktort mutat be a szerző... |
Jiles, Paulette: A kapitány küldetése.
Bp., Libri, 2019. 204 p.
J 63 |
 |
Líraian szép történetet vehet kezébe az olvasó. A naptárak 1870-et írnak, amikor Jefferson Kidd Kapitány az amerikai polgárháború után hazatér szülőhelyére, családja körébe. Azonban a megélhetést nem tudja biztosítani lányainak és feleségének, ezért útra kel és számos településen, rövid időre megszállva, azzal keresi a kenyerét, hogy a napi sajtóból felolvassa a friss híreket az ott lakóknak. Egy napon elvetődik Wichta Fallsba, ahol egy Britt nevű férfi arra kéri, hogy egy tízéves forma kislányt, akit az ő gondjaira bíztak, juttasson vissza San Antonióba, a rokonaihoz. Britt elmeséli, hogy a gyermeket az indiánok rabságából szabadította ki, Johannának hívják, német származású, aki akkor került a kajova törzs fogságába, amikor hat esztendős korában lemészárolták a szüleit. Johanna már semmire sem emlékszik a régi évekből, és indián nevén Kabócának mondja magát, apjaként pedig Örvénylő Vizet jelöli meg, míg anyját Háromfoltosnak hívja. Britt munkája nem engedi, hogy elvigye rokonaihoz a kislányt, mert a négyszáz mérföldes, oda-vissza két hónapig tartó út megakasztaná a munkájában. Kidd kapitány elvállalja a feladatot, és ezzel kezdetét veszi két magányos lélek hosszú utazása... |
Kötter Tamás: Nem kijárat. Apró hazugságok egy férfi életéből.
Bp., Kalligram, 2019. 237 p.
K 91 |
 |
Kötter Tamás tizenhét novelláját tartalmazza a kötet. Az író tagadhatatlan erénye, hogy önmagát sem kímélve, egy sebészkés metsző élével vág bele témáiba, hogy „hiperrealista” eszközökkel mutassa be választott tárgyát, amelyek között, vélhetően önéletrajzi elemekből is építkező, kamaszkori emlékek (A Horthy emberei) éppen úgy vannak, mint a fiatal férfi felnőtt éveit megjelenítő (Macskák és emberek; A pokolba vezető út) „karcos” rajzolatok. Szarkazmussal, öniróniával megjelenített „énje” a gyermekkor rácsodálkozásától kezdve a felnőtt férfi élethazugságaiig vezetik el az olvasót. Ezek az apró füllentések, önbecsapások azonban sohasem okoznak kárt, senkinek sem, inkább csak a férfi lelkének megnyugtatására szolgálnak, akkor is, amikor nagyapját nem akarja „bemártani” irredenta nézetei miatt, akkor is, amikor a „felnőttfilmeket” nézi Márton bácsival együtt, aki végül ugyan lelepleződik, de ez már nem igazán az ő „sara”. Kegyes hazugsággal próbálja magát visszalopni egyetemi szerelme, Barbara szívébe, ám úgy tűnik ezen már az ajándékba vitt kismacska sem segíthet... |
Hidas Judit: Boldogság tízezer kilométerre.
Bp., Kalligram, 2019. 255 p.
H 69 |
 |
Laza novellafüzérből, húsz írásból áll össze a főszereplő, Feuer Anna élete egy szakaszának története. Huszonéves korától kezdődően a negyvenes éveiig kíséri nyomon a szerző Anna életét, akit egyetemistaként, majd a későbbiekben tökéletes feleségként, eszményi anyaként, folyamatosan és kényszeresen minden tevékenységében maximalizmusra törekszik, ennek következtében időnként olyannyira elfárad, hogy néha már „élni sincs” kedve. Majd láthatja az olvasó Annát, amint egyetemista vágyait beteljesítve egy vidéki újságnál fotósként megkísérli lencsevégre kapni a szemének és a harmonikus látványnak megfelelő képeket. Eközben, bár koránt sincs „fejlődésregényről” szó, Anna folyamatosan formálódik, változik, valamikori énjét valójában soha sem tudja levetkőzni. Keresi, kutatja az optimális megoldásokat, akkor is, amikor professzora egy gyors „numerára” magáévá teszi az egyetem tanári szobájában, akkor is, amikor legjobb barátnője, némi alkohol elfogyasztása után leszbikus kapcsolatot kíván vele létesíteni és akkor is, amikor Kálmán mellett horgonyozza le az életét.... |
Tara, Sylvia: A zsír titkos élete. Minden, amit a sikeres fogyáshoz tudni kell.
Bp., Kossuth, 2019. 302 p.
613 T 29 |
 |
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a zsírszövet minden modern divatirányzat legmakacsabb ellensége, amellyel véget érni nem akaró háborút vív egyéni fronton minden túlsúlyos (vagy magát annak vélő) - több-kevesebb sikerrel. A szerző azzal a céllal írta meg könyvét, hogy biokémikusként objektív, indulat- és téveszme-mentes ismereteket adjon át a zsírszövetről, elmagyarázva azt, hogy léte - normális mennyiségben - miért nélkülözhetetlen a szervezet számára, milyen testfunkciókra, testi folyamatokra gyakorol hatást és hogyan. Ugyanakkor abban is segít, hogy mi módon szabadulhatunk meg a leghatékonyabban a feleslegtől. Ezek mellett kiderül, hogy hízni nem csak az evéstől lehet: különféle baktériumok és vírusok, továbbá nemi jellegek, örökletes tényezők is felelnek a súlygyarapodásért. Az utolsó részben kapott helyet a saját maga által kidolgozott fogyási módszer, az ún. zsírkontroll részletes bemutatása... |
Veresné Bálint Márta: Táplálkozási tanácsok 50 év felettieknek. Kipróbált receptekkel és hasznos tudnivalókkal.
Bp., SpringMed, 2019. 271 p.
613 V 69 |
 |
A szakértő szerzőtrió az ötven év feletti korosztálynak állította össze ezt a művet, amely egyrészt életmód- és táplálkozási tanácsokat tartalmaz, másrészt ennek adekvát ételek receptjeit teszi közzé. Az első részben általánosságban írnak az időskorról és az öregedés folyamatáról, a tipikus időskori táplálkozási problémákról és élettani változásokról, majd ehhez kapcsolódóan tanulmányozhatjuk az étrendi ajánlásokat (változó tápanyagszükséglet, nyersanyagok), továbbá a táplálkozással összefüggésbe hozható betegségeket (székrekedés, elhízás, cukorbetegség, csontritkulás stb.). A kiadvány fennmaradó részében találjuk az ajánlott ételek (szendvicskrémek, reggelik, vendégváró falatok, levesek, húsos és zöldséges fogások, egytálételek, sós és édes sütik) elkészítési útmutatóit... |
O'Connell, Meaghan: Anya lettem - most mi lesz???
Bp., Corvina, 2019. 227 p.
O 11 |
 |
Az amerikai szórakoztató újságírás legjobb hagyományait követi Meaghan O'Connell, aki az ennek megfelelő könnyed, humoros, ugyanakkor informatív stílusban ír az anyává válás sokszor korántsem döccenőmentes folyamatáról. A történet nyitányában ő és a partnere, Duncan épp csak elhatározzák, hogy valamikor majd össze fognak házasodni, amikor kiderül, hogy Meaghan várandós. A babát nem tervezték, és mindketten megijednek, hogy így felpörögtek az események, de aztán beleállnak a dologba. Meaghan barátnői nagyon sokat segítenek a szeretetükkel és minden más módon is, nem is beszélve Duncanről, mégis, a változást nem egyszerű elfogadnia. Hiszen nem pusztán a teste kezd átalakulni, alkalmazkodni a "küldetéséhez", de nyilvánvalóvá válik, hogy addigi - a maga módján nagyon is kellemes, kényelmes - életformájának vége, a körülmények, prioritások mindörökre át fognak alakulni, beleértve a párjával való kapcsolatot is... |
Az oldal a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. recenziói alapján készültek.
Az ajánlók teljes szövege és további recenziók a konyvtar.kello.hu oldalon olvashatók.
Összeállítva: 2019. augusztus 27.
|
|
|
|
|
 |
|
|
