|
|
|
 |
|
 |
Új könyvek - 2019. március |
|
|
Ezt olvassuk márciusban
Forrás: 
|
Herczeg Zsolt: Büfik és bukások.
Bp., Tericum, 2018. 218 p.
370 H 61 |
 |
A rendkívül humoros kis kötet szerzője, Herczeg Zsolt újságíró, kommunikációs szakember, ám a könyvet olvasva, elsősorban is édesapának "minősíthető". A WMN.hu-n, amelynek D. Tóth Kriszta az alapítója és főszerkesztője (ő írta a kötet bevezető, ajánló sorait), a szerző két évvel ezelőtt kezdett naplóírásba, amikor kisfia Tomika megszületett. A gyermekvállalással és az apasággal kapcsolatos teendőit és élményeit rendkívüli öniróniával, szarkazmusba oltott humorral, szeretetteljes kedvességgel osztja meg az olvasóival. Kiderül, hogy a férfiak nő társaikhoz hasonlatosan, hatalmas lelkiismerettel és gondossággal próbálják meg ellátni a kisgyermek körüli feladatokat, miközben folyamatosan "monitorozzák" tetteiket, amelyek néha a tapasztalatlanság okán "vakvágányra" futnak. A hónapról hónapra lejegyzett napló "szösszeneteit", gyermekneveléssel kapcsolatos gondolatforgácsait, egy boldog gyerekhez hasonlítja a szerző... |
Bardot, Brigitte: A küzdelem könnyei.
Bp., Kossuth, 2018. 269 p.
B 33 |
 |
Egy korszak szexszimbóluma volt Brigitte Bardot, olyan filmek főszereplője, mint az És Isten megteremté a nőt, a Túl szép a menyasszony, a Babette háborúba megy vagy a Hímnem-nőnem. A filmezés időszakában, az alkotások mellett elsősorban kicsapongó életmódjával volt tele a sajtó. 1973-ban azonban mind a filmezést abbahagyta, mind életmódján változtatott, és innentől kezdve alapvetően az állatok védelmével foglalkozott. "Ma már kijelenthetem, jó döntést hoztam azzal, hogy 1973-ban otthagytam a mozi világát, és a nappalaimat, éjszakáimat egy olyan szervezet kialakításának szenteltem, amely az állatok megsegítésén munkálkodik. Ezzel megkíméltem magam számtalan megbánástól, és több szempontból is gazdagodtam. Olyan rendkívüli emberekkel találkozhattam, mint a dalai láma, vagy ismeretlen bölcs emberekkel, akiknek nagyon sokat köszönhetek. Olyanokkal, akik magukban hordozzák a humánumot, a szépséget, az egyszerűséget, és akik ozmózisban élnek a természettel" - írja minderről most magyarul is megjelenő, Anne-Cécile Huprelle-lel közösen írt könyvében. A küzdelem könnyei, amellett, hogy számos témát érint, elsősorban állatvédelmi munkásságával és személyes mozgatórugóival foglalkozik... |
Benkő László: Kinizsi. Mátyás király hadvezére.
Bp., Családi Kvklub, 2018. 561 p.
B 51 |
 |
Mátyás király zseniális hadvezére, Kinizsi Pál életét mutatja be Benkő László legújabb történelmi regénye. A cselekményében 1448-tól, a rigómezei csatától Kinizsi 1494-ben bekövetkezett haláláig tartó regény középpontjában maga a legyőzhetetlenek tartott hadvezér áll, aki ifjonti korában minden jelentősebb hadjáratára elkísérte Hunyadi Jánost, majd fia, Mátyás szolgálatába állt. A legenda szerint olyan fizikai ereje volt, ahogy egy malomkőtálcán szolgálta fel az italt királyának, s aki két halott törökkel a hóna alatt, egy harmadikkal pedig a foga között járta a győzelmi táncot a csata után. Később a félelmetes Fekete Sereg vezére lett, számos csatában ütközött meg a törökkel, többek között Kenyérmezőnél fényes diadalt aratva az ellenség felett, szolgálataiért cserébe pedig megkapta Vázsony, majd Somló várát... |
Canac, Sybil: 111 különleges hely. Párizs.
Bp., Kossuth, 2018. 239 p.
914 C 11 |
 |
A 111 különleges hely. Róma (201810132) és a 111 különleges hely. London (201810133) mintájára megjelenő útikönyv a francia főváros különleges, kevésbé ismert látnivalóit mutatja be az érdeklődőknek. A három szerző, akik maguk is Párizsban élnek, igazi kulturális és gasztronómiai ínyencségekkel szolgálnak, amelyet egy átlagos turista ritkán keres fel, ám érdemes megtekinteni azokat. Ott van például a 19. század végén alapított állattemető, ahol Rintintin is nyugszik, az Örmény Kultúra Házának hangulatos étterme, a futurisztikus Arts et Métiers metrómegálló a 11-es vonalon, a louisianai hangulatú Baton Rouge bár, a ma már romos Rotschild-kastély, a Claude Lelouche által megnyitott Ciné 13 Színház, az Afrikát megidéző Dejean piac, Jim Morrison háza, "Léon", az egyetlen működő gázlámpa vagy a Sorbonne csillagvizsgálója... |
Kozári Monika: Andrássy Gyula.
Bp., Kossuth, 2018. 63 p.
943.9 K 86 |
 |
A Sorsfordítók a magyar történelemben címen futó sorozat tizennegyedik kötete Andrássy Gyula életét és pályáját mutatja be. A 19. század egyik legjelentősebb magyar politikusáról, a Dualizmus utáni első miniszterelnökről van szó, akiről ennek ellenére a mai napig kevés életrajz született. Ezt a hiányt pótolta nemrég Kozári Monika, aki idén jelentette meg Andrássyról szóló monográfiját (201806117), fókuszában a miniszterelnökség időszakával. Ugyanő a szerzője a most megjelenő, vékonyabb kiadványnak, melynek célközönsége leginkább a középiskolái diákság. A szerző röviden bemutatja az Andrássy családot, a későbbi miniszterelnök ifjúkorát, s megjelenését a politika színpadán. Ismerteti a forradalomban és szabadságharcban vállalt szerepét, s a csak "szép akasztott" néven emlegetett Andrássy emigrációs éveit. Megismerhetjük hazatérése körülményeit, az 1861-es és az 1865-ös országgyűléseken való részvételét, a Kiegyezésben vállalt szerepét és a miniszterelnöki kinevezéséig vezető utat. Külön fejezet mutatja be az 1867-71 közötti időszakot... |
Szigeti Ildikó: Pszichobiznisz. A segítők hálójában.
Bp., Noran Libro, 2018. 319 p.
150 Sz 75 |
 |
A huszadik században már megkezdődött folyamat, azaz, hogy a pszichés betegségek lassan népbetegséggé válnak, a huszonegyedik századra felerősödött. Sokan küzdenek a hétköznapokban olyan lelki problémákkal, amelyekre nem találják a gyógyírt, a megoldást. Még manapság is sok előítélet övezi a közvélekedés szerint gyakorta „dilidoktornak” nevezett szakembereket, ezért sokan nem mernek pszichológushoz fordulni. A szerző nekik és családtagjaiknak kíván útmutatót adni kötetével, amelyből hasznos ismereteket, tanácsokat kaphatnak a témában érdeklődők. Többek között az is megtudható, hogy a pszichés betegségek sorában, a depressziót (amelynek sokféle eredője lehet) valójában csak a huszadik században nevezte néven az orvostudomány, a pszichológia és a pszichiátria. Egy gyógyszerkísérlet nyomán, 1947-ben sikerült egy olyan hangulatjavító panácea kifejlesztése, amely segítséget jelentett a depresszió kezelésében. A szerző azt vezeti le, hogy már századokkal előbb is voltak depresszív hangulatú emberek, ám ezeket nem tekinteték betegeknek, nem is nevesítették mindezt, így valójában a felfedezett gyógyszerhez találták meg a betegséget... |
King, Larry: Hogyan beszélj lenyűgözően bárkivel bárhol bármikor?
Bp., Bagolyvár, 2016. 184 p.
301 K 46 |
 |
"Számomra a beszélgetés az élet egyik legnagyobb öröme, olyasvalami, amit mindig is imádtam. Az egyik legelső emlékem brooklyni gyerekoromból, hogy a 86. utca és a Bay Parkway sarkán álltam, és bejelentettem az elhaladó autók típusát. Hétéves voltam. A barátaim »Szócsőnek« hívtak. Azóta be nem áll a szám." Mindezt a világszerte ismert amerikai újságíró, Larry King írja most magyarul is megjelenő, Bill Gilberttel közösen írt, a mesteri kommunikációról szóló könyve előszavában. Később azt is elárulja, hogy mindennek ellenére rádiós debütálása elsőre nem tűnt ígéretesnek. A Miami Beach-i WAHR rádióállomás frissen kinevezett délelőtti dj-jeként és műsorvezetőjeként, 1957. május 1-ének reggelén első bejelentkezésére készült. Rengeteget gyakorolt, bekészítette az első zeneszámot, ám annyira izgult, hogy perceken keresztül nem tudott megszólalni, csak tekert le és fel a zene hangerejét. Főnöke - aki egyébként aznap reggel találta ki neki a Larry King nevet - végül berontott a stúdióba, és hat szót mondott neki hangosan és világosan: "Ez az üzlet a kommunikációról szól". Ez a kirohanás pedig pont elég volt ahhoz, hogy meg tudjon szólalni... |
Kershaw, Alex: Vér és pezsgő. Robert Capa élete és kora.
Bp., Park, 2018. 380 p.
770 K 41 |
 |
Robert Capa nem véletlenül a 20. század egyik leghíresebb fotográfusa. A Budapesten, Friedman Endre néven, alsó-középosztálybeli zsidó családba született fiatalember 1931-ben hagyta el Magyarországot, mikor egy baloldali forradalmár csoporttal való kapcsolata miatt meggyűlt a baja a Horthy-rendszer állambiztonságával. Először Berlinbe ment, és itt kezdett fotózással foglalkozni, előbb egy fotóügynökségnél filmelőhívóként, majd szép lassan fotóriporterré lépett elő. Első felvételei, melyek nyomtatásban is megjelentek, azok a képek voltak, amelyeket Trockijról készített 1932-ben Koppenhágában, majd a Hitler hatalomra kerülése előtti zavaros hónapok eseményeit dokumentálta. Aztán rövidebb bécsi és budapesti tartózkodást követően Párizsba ment. Itt vette fel, 1936-ban az amerikai hangzású Robert Capa nevet - máig vita tárgya, miért pont ezt a nevet választotta -, itt ismerkedett meg szerelmével, Gerda Taróval, s az ő segítségével rövid idő alatt Párizs egyik legkeresettebb fotográfusává vált. Aztán Spanyolországba ment fotózni, és a polgárháborúból küldte első haditudósításait... |
Harrington, Carmel: Az élet mégis csodaszép.
Bp., HarperCollins, 2018. 384 p.
H 34 |
 |
A Dublinban játszódó történet főszereplőjét, Belle-t sohasem szerette az édesanyja, esténként rázárta a kislányára az ajtót, és ő gondtalanul szórakozott más és más férfiakkal. Egyszer Belle majdnem bent égett a házban, mert nem tudott kimenekülni a bezárt ajtók miatt. Ezután a kislány nevelőszülőkhöz került. Nyolcéves volt ekkor és egyetlen társa, a babája, Dee-Dee volt, "akivel" megoszthatta bánatát. A sors ide-oda hányta vetette, míg végül egy nagyon kedves hölgynél, Tess-nél kötött ki. Az asszony őszinte szeretettel vette körül a kislányt, és mindent megtett nevelőszülőként azért, hogy Belle jól érezze magát nála. Hamarosan egy kisfiút is befogadott, Jim Loonley ekkor szintén nyolc esztendős volt. A két gyerek között igaz és nagyon mély barátság szövődött, ám Jim visszakerült az édesanyjához, amikor tíz esztendős volt és ezután Belle már nem hallott róla semmit sem. Sok év telt el azóta és karácsony estére készülődik a már huszonéves, egyetemet végzett Belle és Tess, amikor szentestén megjelenik Jim. A fiatalok amint meglátják egymást, tudják, hogy itt már nem csak a barátság, ami összeköti őket, hanem az őszinte igaz szerelem érzése is. Jim hamarosan meg is kéri Belle kezét, aki boldogan mond igent. Amikor az asszony első gyermekükkel várandós, határtalan a pár boldogsága, ám a magzat elhal a nő méhében, és ezt a traumát Belle sokáig nem tudja kiheverni. Maguk is nevelőszülők lesznek és számos gyermeket fogadnak be otthonukba, ám az elválás mindig megviseli az asszonyt. Jim évek múltával ismét arra kéri szerelmét, hogy legyen saját gyermekük... |
Picoult, Jodi: Életszikra.
Bp., Athenaeum, 2018. 366 p.
P 69 |
 |
Túszejtő történettel lepi meg olvasóit Jodi Picoult - de persze története árnyaltabb, mint más hasonló sztorik, s a mondanivalója is mélyebb, mint egy átlag kriminek. A túszejtő ugyanis, bizonyos George Goddard, vallási fanatikus, aki erkölcsi megfontolásból támadja meg a Családtervezési és Fogamzásgátlási Egészségközpontot egy mississippi-i városban, így akarva felhívni a figyelmet arra, hogy meggyőződése szerint az abortusz Isten akarata ellen való. A terv szó szerint halálosan komolyan zajlik: George azonnal lelövi az egyik nőt, a többiek pedig rettegve húzzák meg magukat. Ez utóbbiak között van a tizenöt éves Wren McElroy is, aki egy meggondolatlan kamaszkaland miatt lett várandós... |
Tamássy Klára: Barangolás a bél körül. A tudatos és színes táplálkozás alapelevei.
Bp., Partvonal, 2018. 231 p.
613 T 26 |
 |
Az elismert belgyógyász-gasztroenterológus könyvének középpontjában a napjainkban egyre gyakoribb élelmiszer-allergiák és bélrendszeri megbetegedések állnak. A szerző amellett, hogy általánosságban felvázol egy egészséges táplálkozási rendszert - az ún. "kaleidoétrend"-et -, az említett betegségekkel élőknek diétaötletekkel is kíván segíteni. Könyve első részében megmagyaráz néhány étkezéssel és emésztéssel kapcsolatos fogalmat, s néhány gyakorlati ötlettel is szolgál az egészséges étkezés felé tett első lépések érdekében... |
Archer, Jeffrey: Árulkodó nyomok.
Bp., General Press, 2018. 297 p.
A 80 |
 |
Az ismert angol regényíró, politikus, Jeffrey Archer monumentális családregény-sorozata, a Clifton-krónika (ld. legutóbb: 201724158–159) után ezúttal tizennégy rövidebb írását gyűjtötte kötetbe Árulkodó nyomok címmel. A különböző időben és helyszíneken játszódó novellák pontosan megrajzolt karakterei, váratlan és fordulatos cselekményszövése ezúttal is kitűnő szórakozást ígér a klasszikus történetek szerelmeseinek. Egy nápolyi nyomozó a festői Campaniába utazik, hogy megoldja az egykor békés kisváros, Cortoglia első gyilkossági ügyét. De milyen nyomon induljon el, ha a település valamennyi polgára szívesen magára vállalja a gyűlölt polgármester megölését... |
Leky, Marianna: Amit csak a szívével lát az ember.
Bp., Tericum, 2018. 322 p.
L 45 |
 |
A kis herceg című "ikonikus" regény egyik örökérvényű mondatára - "jól csak a szívével lát az ember" - rímel Mariana Leky meseszerűen szép történetének a címe. A "krónika" mesélője, Luise a regény elején még alig tízesztendős kislány, aki az "elvarázsolt", esterwaldi kis falucskában, Uhlheckben él szüleivel és nagymamájával, Selmával, aki a regény központi alakja. Ha Selma okapival álmodik, akkor a városkában nemsokára meghal valaki. Már két álom is ilyen végzetes következménnyel járt, és a történet idején Selma álmába ismét belopakodik egy okapi. Bár megeskedteti imádott unokáját, akit gyakorta cipel a hátán, hogy a kislány senkivel nem osztja meg ezt az álomképet, de Luise sajnos elfeledkezik az ígéretéről, és csakhamar az egész falucska tudja már, hogy valakinek ismét el kell távoznia az örök vadász-mezőkre. Az optikus, aki évtizedek óta bevallatlanul szerelmes az özvegy Selmába, minden alkalmat megragad, hogy láthassa őszinte érzelmének tárgyát, ám a hetvenéves asszony nem is sejti, hogy a férfi miféle nemes ábrándokkal gondolkodik róla, amelyet több tucat "levélkezdeményben" igyekszik megfogalmazni, ám ezek az irományok sohasem öltenek végleges formát. Közben telik-múlik az idő, Luise felnő és a falucska könyvesboltjában kezd el dolgozni, majd a technika segítségével nemsokára megismerkedik egy Japánban, buddhista kolostorban élő szerzetessel, az eredetileg Hessenből származó fiatal Frederik-kel. Bár személyesen csak háromszor találkoznak, és Luise minden porcikája "tiltakozik a szerelem ellen", végül kénytelen bevallani magának, hogy igenis beleszeretett a férfibe, aki már régóta viszont szereti őt... |
Lichter Péter: 52 kultfilm. A Szárnyas fejvadásztól a Feltörő színekig.
Bp., Scolar, 2018. 263 p.
791 L 64 |
 |
Mi az, hogy kultfilm? "Nehéz a kérdésre egzakt választ adni, hiszen a címke leginkább a filmek utóéletére utal - olyan alkotások ezek, amelyeknek viszonylag szűk, de elkötelezett rajongótáboruk van. A kultfilmek mindig más oldalukat mutatják meg attól függően, hogy hol, mikor és kivel nézzük őket, vagy éppenséggel a rendelkezésünkre áll-e olyan útmutató, amely friss szempontokat kínál a befogadásukhoz" - olvashatjuk Lichter Péter új kötetének hátsó borítóján, aki pont egy ilyen kötettel jelentkezett. Könyvében 52 kultfilmet mutat be, így egy éven keresztül minden hétre jut egy, ha valaki meg is szeretné nézni azokat... |
Ekberg Anna: Kétség.
Bp., Animus, 2018. 380 p.
E 34 |
 |
Valahol Svédország és Dánia között van egy kis szigetcsoport, amelynek a fő szigete az aprócska Christiansø. Ezen a tenyérnyi helyen él Louise Andersen párjával, az író Joachimmal; a helyi lakosok száma még a százat sem éri el, akik kivétel nélkül mind a turizmusból élnek valamilyen formában. Ez a helyzet Louisével és Joachimmal is, akik egy pici kávézót üzemeltetnek Christiansø-n. Egy nap átlagosnak tűnő, zakós, magas férfi - Edmund - állít be hozzájuk, aki ahelyett, hogy rendelne egy tejeskávét, azzal vádolja meg a nőt, hogy az igazi neve Helen Södeberg, és hogy az ő korábban eltűnt felesége. Louise egy szót sem ért az egészből, meg merne esküdni, hogy még soha életében nem látta Edmundot. A fotón, amelyet a férfi mutat a rendőröknek, valóban egy Louise-hoz nagyon hasonló nő látható, és hamarosan kiderül az ügyben hivatalból lefolytatott vizsgálat során, hogy a múltban Louise olyan súlyos fejsérüléseket szerzett, amely okozhatott nála teljes emlékezetkiesést... |
Bácskay András: Orvoslás az ókori Mezopotámiában. A mezopotámiai gyógyító rítusok elmélete és gyakorlata.
Pécs, PTE BTK Ókortört. Tansz., Bp., L'Harmattan, 2018. 279 p.
610 B 12 |
 |
Az ókori Mezopotámia területén talált, ékírásos agyagtáblákon fennmaradt orvosi szövegek az egyik legrégebbi ókori kultúra orvosi hagyományát tükrözik. E forrásokban számos betegség, szimptómaleírás, több száz gyógyhatású anyag elnevezése és több ezer különféle kezelési eljárás szerepel. Bácskay András doktori disszertációján alapuló könyvének célja, hogy ezen szöveges forrásokra támaszkodva a korabeli ember betegségről és gyógyításról alkotott elképzeléseit tükrözve mutassa be a Mezopotámiában alkalmazott gyógyító rítusok elméleti hátterét és gyakorlatát. Elsőként áttekinti a forrásokat, majd a korabeli orvosi eszközök bemutatása következik. A szerző felvázolja a mezopotámiai orvoslás elméleti kereteit, azt, hogy mit tudtak a mezopotámiai gyógyítók az emberi test anatómiájáról, miként zajlott a diagnosztika, s hogyan írták le az egyes betegségeket, köztük az állatbetegségeket is... |
Az oldal a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. recenziói alapján készültek.
Az ajánlók teljes szövege és további recenziók a konyvtar.kello.hu oldalon olvashatók.
Összeállítva: 2019. március 5.
|
|
|
|
|
 |
|
|
