|
|
|
 |
|
 |
Új könyvek - 2020. december |
|
|
Ezt olvassuk decemberben
Forrás: 
|
Simon Márton: Dalok a magasföldszintről.
Bp., Jelenkor, 2020. 53 p.
S 60 |
 |
A Dalok a konyhából című norvég filmszatíra címét idéző kötet anyaga valóban némiképp emlékeztet a filmre: a köznapiság költészetére, az apróságokban megbúvó nagyszerűre, a nüanszok poétikájára, az esetlegességekben meglevő rendszerre. Simon Márton versei is a létezés hétköznapi mozzanatait és dolgait idézik meg: egy kihalt strand képét (Előszezon), egy kínai étterem miliőjét (Kínai), a naponta használt tárgyakat (Magára gondol), egy telefonhívás kiváltotta gondolatokat (Fehér zaj) vagy épp villódzó tévéképernyőt versel meg (Képleírás). Témáihoz illőn eszközei is nagyon egyszerűek, szinte próza benyomását keltő szabad versekben szól. Simon Márton a köznapiság, a szürkeség, olykor az üresség mozzanatait idézi föl hogy a legjelentéktelenebb észleléseket, benyomásokat is jelentéssel telítse. Így a semmiségek átcsúsznak valami fontos gondolatba, a költő számára sokat jelentő emlékbe, nosztalgikus érzésbe, homályos vágyba, sejtelmes álomba. Elnézi az ég kékjét, amelyről barátnője bugyija jut az eszébe (Még ma is), a tavaszi kerthelyiség látványa vagy a nadrágján észrevett folt a testi szerelem képzetét kelti benne (Meg sem történt; Dal a magasföldszintről). A költő a köznapiságról asszociál az emlékeire, hajdani gondolataira, élményeire... |
Carlberg, Ingrid: "Itt egy szoba, és rád vár...". Raoul Wallenberg története
Bp., Noran Libro, 2020. 751 p.
337 C 12 |
 |
Raoul Wallenberg a második világháború egyik legnagyobb hősének számít mind a mai napig. Arról a fiatal svéd üzletemberről, diplomatáról van szó, aki 1944 nyarán érkezett a németek által megszállt Budapestre, és saját épségét veszélyeztetve, más külföldi diplomatákkal és magyar segítőivel együtt sok száz budapesti zsidó polgár életét mentette meg, és akit később a szovjetek elhurcoltak és - feltehetően - kivégeztek. Az ő életét és embermentő munkáját mutatja be a svéd újságíró, írónő hazájában számos díjat kapott, és most magyar fordításban olvasható, vaskos műve. Olvashatunk származásáról, szüleiről, Raoul Oscar Wallenbergről és Maj Wisingről, gyermek- és fiatalkoráról, amerikai építészeti tanulmányairól, dél-amerikai, majd palesztinai útjáról, banki munkájáról, és arról, hogyan is került Magyarországra. A könyv fókuszában természetesen magyarországi tevékenysége áll, részletesen bemutatva segítőit is, és a szerző arról is ír, amit elrablásáról, haláláról tudni lehet... |
Malerman, Josh: Malorie
Bp., Fumax, 2020. 326 p.
M 24 |
 |
A pszichothriller előzménye (Madarak a dobozban) után vélhetően már „felspannolt idegekkel” várják az olvasó a folytatást. Az író most is hű marad önmagához, amikor a rejtélyekkel, sötét titkokkal, félelemmel és borzongással átitatott történetét az előzmény központi alakja, a mostani címszereplő, Malorie köré szövi. Malorie bekötött szemmel végighajózott gyermekeivel, Olympiával és Tommal a folyón, hogy így mentse életüket az alaktalan borzalomtól, amiről nem lehet tudni, hogy valójában kicsoda, micsoda. Amikor úgy érzi, hogy a testet öltött félelemtől mindhárman megmenekültek, és a biztonságos világban nem érheti őket újabb támadás, nagyot kell tévednie. Hamarosan kiderül, hogy a lény/lények most is ott sündörögnek a közelükben, habár bekötözött szemmel ezt egyikük sem látja, a jelenlétüket azonban mindhárman érzik. Nem merik levenni szemükről a kendőt, mert ha a „valami” pillantása belefúródik a tekintetükbe, akkor azonnal a téboly keríti mindegyiküket hatalmába. Végül Malorie eljut egy olyan helyre, amely úgy tűnik, a biztonságot jelenti számukra... |
Scibie, Omid: A szabadság nyomában. Harry és Meghan, egy modern királyi család
Bp., 21. Század K., 2020. 384 p.
920 S 43 |
 |
A szerzők, Omid Scobie és Carolyn Durand a brit királyi család programjairól tudósító újságírócsapat tagjai, így azután kevesen vannak azok, akik náluk jobban ismernék a család protokollját, az évszázados hagyományokon nyugvó, sokak számára érthetetlennek tetsző szabályrendszert, amelynek szinte valamennyi pontjához még a mai napig is mereven ragaszkodik II. Erzsébet királynő. A britek a tiszteleten jóval túlmutató, egyfajta vallásos rajongással szeretik a királyi család legfiatalabb tagjait és életük minden eseményét nyomon követik. Nagy figyelmet kapott a 2018 májusában megrendezett „royal wedding”, amelyen Meghan és az ifjabb fivér, Harry kötötte össze az életét. A tragikus sorsú Diana kisebbik fiára koncentrálódott az „alattvalók” figyelme és úgy tűnik, ez az érdeklődés egyáltalán nem csillapodik napjainkra sem. A rajongók sok hasonlóságot vélnek felfedezni Diana és Meghan jelleme között. Már az is egészen unikális, hogy a pedigréjére mindig is kényes családba egy elvált, amerikai színesbőrű nő kerülhetett be... |
Philippa Gregory: A füvesasszony
Bp., Libri, 2020. 553 p.
A 28 |
 |
A történelmi regények „nagyasszonya”, aki az angol múlt számos ikonikus eseményét jelenítette meg érzékletesen, most is eleven színekkel megfestett korhű díszletek közé vezeti el az olvasókat. 1648-at írnak a naptárak, amikor Szent Iván éjjelén, a sussexi Dagályföldjén az eltűnt halász, Zachary Reekie özvegye, a gyógyfüvek jó ismerője, a bábaasszony Alinor a temetőbe megy, hogy ott bizonyosodjon meg arról, hogy a férje már tényleg a holtak birodalmába költözött. Azt gondolja, ha találkozik házastársa szellemével, akkor nem kell tovább rettegnie attól, hogy az agresszív férfi ismét visszatér, és továbbra is bántalmazza őt és a gyermekeiket. A különös éjjelen azonban nem a férje szelleme jelenik meg, hanem egy hús vér fiatal férfi, akin látszik, hogy nagyon meg van rémülve és azt kéri Alinortól, hogy rejtse el őt. Jamesnek mondja magát és lassan kiderül, hogy a „régi hit” hirdetője, katolikus pap, aki küldetéssel jött az országba. A férfi angol születésű, de Franciaországban él, és ez elbizonytalanítja az asszonyt, hogy adhat e szállást az éjjeli vendégnek, hiszen Anglia ekkor hadban állt a franciákkal. Végül befogadja Jamest, aki nagyon hálás ezért, de közben előkerül Zachary is, de mivel a férfi lelkét számos bűn terheli, szerencsére ismét eltűnik. Időközben az eszes, kedves, kellemes külsejű asszony és a pap között mély barátság szövődik, éjszakába nyúló beszélgetéseik során egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és nemsokára ez az érzelem szerelembe csap át... |
Burnett, Dean: A boldog agy
Bp., Partvonal, 2020. 397 p.
612 B 97 |
 |
Újabb, az emberi agy működésével kapcsolatos könyvvel jelentkezik a brit neurobiológus, kutató, író és blogger, Dean Burnett. A boldog agy középpontjában az a kérdés áll, hogy mi a boldogság agyi eredete. Hogy mi okozza a boldogságot? Miért van az, hogy bizonyos dolgok boldogságérzetet okoznak, mások meg nem? Létezik biztos módja annak, hogy az agyunkat boldoggá tegyük? Milyen az örök boldogság, és vajon tényleg olyan jó dolog, mint aminek első hallásra tűnik? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre igyekszik válaszolni a szerző, támaszkodva a legújabb, legkorszerűbb kutatási eredményekre... |
Estes, Kelli: Selyemre hímzett történet
Bp., Animus, 2020. 401 p.
E 93 |
 |
Líraian szép regényt írt Kelli Esters. Az 1886-ban kezdődő történet két idősíkon játszódik. Egyrészt Amerika életének 19. század végi hangulatát kelti életre a szerző, másrészt napjaink Amerikájának hétköznapjai élednek meg a könyv lapjain. A 21. században, Inara Erickson az Amerikához tartozó San Juan szigetén megörököli nagynénje, Dahlia házát és birtokát. A lány bár a kontinensen szép karrier vár rá, mégis úgy dönt, hogy itt marad és a nénikéje házát felújítja, hogy ismét panzióként üzemeltesse a helyet. Amikor a régi lomokat gyűjti össze, a lépcsőfeljáró alatt egy gyönyörűen hímzett női selyemruha ujját találja meg. Annyira elbűvöli a hímzés tökéles szépsége, hogy úgy véli a kínai betűk tartalmát meg kell fejtenie, mert az az érzése, hogy valami titkot rejthet az írás. Ekkor felkeresi az amerikai egyetemen tanító, Kína irodalmával és történelmével foglalkozó professzort, Daniel Csint, akit szintén elvarázsol a csodálatos hímzés, ám azt közli Inarával, hogy fogalma sincs miféle mesét hímzett szerzője a selyembe, időt kér, hogy munkatársai segítségével megfejtse a múltba visszavezető történet eredőjét. Az író varázslatos meseszövéssel egy 19. századi históriába vezeti vissza olvasóit, amikor bemutatja, hogy a fiatal, kínai lánynak, Mej Lien-nek, aki édesapjával és nagyanyjával Seattle-ben élt, miféle kegyetlen sors jutott osztályrészül... |
Aiken, Mary: Cyber-csapda. Hogyan változtatja meg az online tér az emberi viselkedést?
Bp., Harmat, Új ember, 2020. 411 p.
301 A 29 |
 |
A Cybercsapda című könyv első kiadását 2016-ban a Times saját kategóriájában „Az év könyvének” választotta, a Nature szerkesztősége pedig a top 20 tudományos könyv közé sorolta. Most a már második kiadása jelenik meg magyarul. Szerzője az ír Mary Aiken, a szakterület nemzetközileg is elismert pszichológus szakértője, aki arra vállalkozott, hogy bemutassa: hogyan változtatta meg az online tér az emberi viselkedést. Mivel számtalan területről van szó, a kapcsolattartástól a kereskedelmen, az ismerkedésen át az oktatásig és a munka világáig, így a kötet is szerteágazó témákkal foglalkozik. A szerző az előszóban azt is kifejti, hogy a gyermekek és kamaszok miatt kifejezetten fontos ezekről a témákról beszélni... |
Soltész Erzsébet: A rost jó! Érdekességek az élelmi rostokról, 60 rostban gazdag recepttel
Bp., Boook K., 2020. 286 p.
641 S 69 |
 |
Igazságtartalmát tekintve könnyen belátható kijelentés olvasható címként az igényes kiállítású szakácskönyv borítóján: Az élelmi rost jó! Bizonyított, hogy az élelmi rostokban gazdag étrend segíthet az egészségmegőrzésben és számos betegség megelőzésében, mégis kevesen tudják, hogyan valósítható meg a mindennapokban. Az elkötelezett dietetikus szerzők, Soltész Erzsébet és Gajda Zoltán a rostban gazdag táplálkozás témáját szakmai alapossággal, mégis olvasmányosan járják körül. Céljuk, hogy elindítsák egy új fogalommal jelölt irányzat, a „rosttudatos táplálkozás” trendjét. Épp ezért hiánypótlónak tekinthető könyvükben minden segítséget megadnak: gyakorlati tanácsokat az élelmirostforrások kiválasztásához, útmutatót a termékjelölések értelmezéséhez, tippeket az otthoni sütés-főzéshez. A hatvan, egész oldalas színes fotóval illusztrált rostdús recept között találhatók újszerű fogások és hagyományos ételek is az elkészítést segítő praktikákkal... |
Kosinski, Jerzy: A festett madár
Bp., Helikon, 2020. 307. p.
K 73 |
 |
Közel másfél évtizede látott utoljára magyarul napvilágot a lengyel származású amerikai író regénye, mely a háborútól felkavart Európa drámai víziója. Hőse egy kisfiú, akit 1939 őszén szülei egy távoli faluba küldenek. A fiú egyik helyről a másikra sodródik, kóborol, szenvedője és tanúja lesz az emberi szenvedésnek, megaláztatásnak és kegyetlenségnek. Kosinski szókimondó naturalizmussal ábrázolja az emberben normális körülmények közt elnyomott, de a feje tetejére állt világban felszínre törő állati brutalitást. A szenvedők ugyanúgy nem tudják, miért sújt le rájuk a sors, mint ahogyan a gyilkosok sem tartják fontosnak, hogy tetteiket megokolják. A mű legfőbb erénye az, hogy az író alig észrevehetően váltogatja a fiú szájába adott, egyes szám első személyben elhangzó elbeszélés hangnemét. A nyers leírás olykor balladaszerű lírai tónusokat kap, máskor szürreális látomássá emelkedik, szimbolikus jelentéssel ruházva fel minden apró mozzanatot... |
Hofi Géza: Hofi megmondja. Részletek Hofi Géza műsoraiból
Bp., Corvina, 2020. 133 p.
H 74 |
 |
Szinte hihetetlen, de már több mint másfél évtized telt el azóta, hogy elhunyt Hofi Géza, a magyar kabaré utánozhatatlan, teljesen egyedi, ikonikus állócsillaga, aki letérve a műfaj minden addigi fő csapásirányáról, zseniális öntörvényűséggel használta a színpadot, a humort. Hofi egyszerre volt vállaltan proli és vakmerően őszinte, az udvari bolond szórakoztató és szerethető álcája alatt félelmetes éleslátással bíró kritikus, nem létezett számára tabu téma, a nyelvvel, humorral sziporkázó virtuozitással bánt: látszólagos fecsegése, záporozó poénjai mögött mindig ott feszült a valódi, sokszor fájó, leleplező, fontos és hiteles mondanivaló. Bár a totális Hofi-élményhez elengedhetetlen a látvány, Hofi arca, gesztusai és hanghordozása, azért Király Levente válogatása a Hofi-életműből jó ízelítő, kedvcsináló lehet, de arra is tökéletes, hogy egy-egy sor, oldal, poén erejéig fel-felidézze Hofi géniuszát... |
Turing, Dermot: X, Y, Z. Az Enigma feltörésének igaz története
Bp., Typotex, 2020. 301 p.
355 T 95 |
 |
A második világháború eseménytörténetének kétségkívül fontos mozzanata volt a német Enigma feltörése. Nem véletlen tehát, hogy ezzel a témával nemcsak történészek, hanem regényírók és filmesek is foglalkoztak már. Ezt a témát, pontosabban a második világháborús brit titkosszolgálati kódfejtő és rejtjel-desifrírozó központ történetét dolgozta fel Sinclair McKay: A Bletchley Park titkos élete (legutóbb: 201508028) című könyve, az eseményeket pedig az egyik kulcsszereplő, Alan Turing szemszögéből mutatta be Andrew Hodges a meg is filmesített Kódjátszmában (legutóbb: 201709040). A jeles matematikus unokaöccse, a jogász végzettségű Dermot Turingot mindig is érdekelte nagybátyjának személye, és a Bletchley Parkban végzett kódfejtő tevékenység (2012-ben egyébként ő lett a most múzeumként funkcionáló intézmény vagyonkezelője). 2015-ben könyvet írt Alan Turingról, négy évvel később pedig publikálta most magyarul is megjelenő X, Y, Z. Az Enigma feltörésének igaz története című könyvét. A címben szereplő nagybetűk egyébként a harmincas évektől kezdődően a lengyel, a francia és a brit kódfejtő csoportok közötti együttműködést szimbolizálják. A szerző célja kifejezetten az volt, hogy rámutasson: az események előzményei egészen az első világháború végéig vezetnek vissza, s a második világháborús brit siker elképzelhetetlen lett volna a korábbi lengyel és francia kutatások nélkül... |
McCarthy, Cormac: A gyümölcskertész
Bp., jelenkor, 2020. 282 p.
M 49 |
 |
Cormac McCarthy első regénye az 1965-ben megjelent Gyümölcskertész, amely a két világháború közötti időszakban, az amerikai, tennessee-i falucskában, Red Branch-ban játszódik. Az író az idős, Ather Ownby bácsi történetét meséli el, aki helyi kertészként, erdészként csodálatos harmóniában él az őt körülölelő természettel, az almaültetvény mellett felépített kis kalyibájában. Betonból épített permetezőgödrébe évekkel ezelőtt belefulladt egy idegen, akiről nem derítette ki soha, hogy ki lehetett, az ő holttestét „gondozza” azóta is Ather. Az idős férfi megszereti a közelben élő félárva fiút, John Wesley Rattnert, akinek apját, Kenneth Rattnert évekkel ezelőtt meggyilkolta a helyi csizmadia, Marion Sylder, ám erről ez elkövetőn kívül senki nem tud. John Wesleyt a hegyek és erdők ismeretére, szeretetére, tanítgatja az idős Ownby, a fiú azonban azt nem tudja, hogy „tanítója” őrzi az apja holttestét. A történet során Sylder egy alkalommal megvédi Johnt, nem sejtve, hogy akit meggyilkolt és a betontartályba dobott, az a fiú apja volt… |
Dederick, Yvonne: Pályakezdő milliárdosok. Útikalauz a valódi sikerhez. Tabudöntögető témák, elhallgatott kérdések, kíméletlenül őszinte válaszok
Bp., Athenaeum, 2020. 207 p.
613 D 37 |
 |
Hogyan építsük fel a karrierünket? Miért fontosak a személyes képességek? Mit csinál egy influenszer, és hogyan válhatunk azzá? Mitől lehetünk sikeresek? Hogyan valósíthatjuk meg az álmainkat? Hogyan fejleszthetjük az önbizalmunkat a sporttal? S miként szerezhetjük meg első millióinkat? Vélhetően sokan teszik fel ezeket a kérdéseket, és persze sok fiatal is, akik egyre több ilyen influenszert látnak a médiában, a közösségi oldalakon. Kifejezetten őket, a fiatal generáció tagjait célozza meg most megjelenő könyvével Yvonne Dederick nemzetközi üzletasszony. Rio de Janeiróban született, de élt Amerikában és Magyarországon is. Volt a TV2 társtulajdonosa, az HBO és a Pepsi középvezetője, ám a fiatalabbak vélhetően inkább a Feleségek luxuskivitelben című valóságshowból ismerhetik őt... |
Läckberg, Camilla: Ezüstszárnyak
Bp., Animus, 2020. 319 p.
L 10 |
 |
A Skandináv krimik Faye-alsorozatának előzményében (Aranykalitka, 201914265) már megismerhették az olvasók a népszerű svéd írónő, Camilla Läckberg kétkötetesre tervezett regényének hősnőjét, Faye-t. A nő tökéletesnek látszó, csillogó életére gyermekkorának borzalmas emlékei az, hogy megerőszakolták és bántalmazták otthon, sötét árnnyal vetülnek. Régen erős és ambiciózus nő volt, ám amikor férje, Jack kitúrta a cégből, amelynek születésénél bábáskodott, majd a férfi, akinek kedvéért feladta az álmait, megcsalta és eldobta, mint egy rongyot, Faye ördögi bosszútervet eszel ki. Ennek következtében a férfi Svédországban börtönbe kerül, Faye pedig Olaszországba megy, és ott egy világtól távoli kis faluban kezd új életet. A nő férje cégét irányítja és remek munkájának köszönhetően a Revenge már túlnövi a svédországi kereteket, egyre jobban terjeszkedik, és lassan betör az USA piacára is. Faye úgy érzi, végre ismét egykori álmainak élhet, és mindjobban menedzseli a vállalatot, amikor sötét felhők gyülekeznek a feje felett... |
Moaveni, Azadeh: Fiatal özvegyek menedéke. Az Iszlám Állam asszonyai
Bp., I.P.C. Kv., 2020. 361 p.
M 72 |
 |
A kötet szerzője Pulitzer-díjas oknyomozó újságíró, aki azt festi fel erős kontúrokkal vaskos kötetében, miként hálózta be az Iszlám Állam, az ISIS a lányokat, asszonyokat, miféle ígéretekkel kecsegtették őket, majd miféle csapdába kerültek ezek a szerencsétlen, „megvezetett” nők, aki a szabadság reményében csatlakoztak a terrorszervezethez, amely végül a börtönük lett. A szerzői utószó szerint a történetben szereplő tizenhárom asszony mind valós személy, ám biztonságuk érdekében Azadeh Moaveni kénytelen volt megváltoztatni személyes adataikat. Az kötetbe foglalt interjúkat 2015-2018 között készítette az Egyesült Királyságban, Törökországban, Tunéziában és Szíriában. Számos forrásból építette fel egy-egy asszony „profilképét”, sok esetben a családtagokkal és ismerősökkel folytatott telefonbeszélgetésre és más információkra is hagyatkozva... |
Ernaux, Annie: Lánytörténet
Bp., Magvető, 2020. 146 p.
E 87 |
 |
Annie Ernaux a kortárs francia próza elismert és jelentős alkotója talán kevéssé népszerű a hazai olvasók körében. Legutóbb 1997-ben jelent meg két kisregényét tartalmazó kötete (Árulás; Egy asszony) magyar fordításban. A szerző független, öntörvényű alkotó, nem kötődik irányzatokhoz, nem követi az irodalmi kurzusok, divatok gyakori változásait és többnyire saját életének „kiapadhatatlan forrásából merít”. Ekként van ez a mostani regényében is, amikor 1958-ba, Franciaországba kalauzolja el olvasóit. A szerző ekkor 18 esztendős volt, az addig a vidéki kispolgári család gyermekeként, zárt világban nevelkedő lány „kikerült az életbe” majd, hogy nagykorúságát önmaga előtt is igazolja, egy éjjelen odaadta magát egy fiúnak, aki számára azonban semmit nem jelentett a vele eltöltött idő. Annie életét viszont alapjaiban rengette meg ez az élmény, amely későbbi éveire is hatással volt. Az író szinte oknyomozó részletességgel és közben könyörtelen, önmagát sem kímélő őszinteséggel kutatja, miként hatott érzelmeire, életére ez a kaland, azt kíséreli meg feltérképezni, hogy későbbi személyiégét hogyan befolyásolta, alakította a fiúval eltöltött, számára inkább szégyent, mintsem örömet jelentő szexuális kaland... |
Birnbaum, Marianna D.: Apu
Bp., Magvető, 2020. 113 p.
B 64 |
 |
A magyar gyökerekkel bíró, Marianna D. Birnbaum lírai hangvételű regényében az édesapjához fűződő szeretetteljes viszonyról szól érzékletes, múltidéző képekben. Az édesapja képzeletbeli magnószalagra felmondott élettörténete, arra a valós tényre épít, hogy a szerző idős, már vak édesapjának vett egy magnót, hogy a szeretett szülő úgy távozzon el az árnyékvilágból, hogy előtte a magnószalagra mondja fel élettörténetét. A valóságban azonban ez sohasem történt meg, mert az Apa nem érzett hajlandóságot erre. Így aztán a lánya, akit a regényben Daisykémnek szólít az apja, a férfi halála után, ismerve az elhunyt életútjának valamennyi stációját, a képzeletbeli magnószalagot „meghallgatva” leírta apja „emléktöredékeit”. A címszereplő, 1903-ban született Dunaszerdahelyen, zsidó családban, ahol hatan voltak testvérek, a szülők szerény körülmények között nevelték őket. Apja szatócs volt, aki sokat ivott, keveset beszélt a gyerekeivel, nem gyakorolta a vallását, de az édesanya szeretete igyekezett pótolni mindezt a hiányt. A második világháború éveit bujkálva élték túl, majd mivel vaskereskedésük volt, amit elvettek tőlük az államosításkor, az Apa bátyjával együtt börtönbe került, ahol testvérét a kínzások során agyonverték. Amikor 1956-ban egy időre megnyílt a határ az Apa feleségével és Mariannával Amerikába menekült... |
Heidböhmer, Ellen: A bodza titkai. Egészség, szépség, konyha
Bp., Sziget, 2020. 127 p.
633 H 54 |
 |
Egy teljes kötetet szentelt a szerző egy valóban csodás, sokoldalú gyógynövénynek, a bodzának. A nálunk is - szó szerint - úton-útfélen megtalálható növénynek számos jótékony hatása van; ezekről mind szó esik a műben, amely tekinthető egy részletes bodza-ismertetőnek. Az első két részben a bodza kultúrtörténetéről és botanikai besorolásáról olvashatunk, majd arról, hogy milyen hatóanyagokat, vitaminokat tartalmaz. Ezután gyógyászati alkalmazásait tanulmányozhatjuk problémák szerint haladva ábécérendben, az "alacsony vérnyomástól" a "vizelési ingerig" haladva... |
Pellai, Alberto: Tinicunami. Hogyan értsünk szót kamaszodó gyermekünkkel?
Bp., Móra, 2020. 229 p.
370 P 54 |
 |
A négygyermekes szerzőpáros, már előző munkájában (Apa a marsról, anya a vénuszról jött, 201515034) is, amelyben férfi és nő különbözőségét vizsgálta, bizonyságát adta, hogy remek humorral képesek olvasóik elé tárni a házasélet anomáliáit, ezzel kissé tompítva a téma nagyon is komoly élét. Akkori kötetükben a gyermek születésétől három éves korig tartó időszakra koncentráltak, most vizsgálódásuk fókuszában a szülők és gyerekeik számára is talán a legnehezebb korszakot, a kamaszéveket veszik górcső alá. Aki nevelt már kiskamasz gyermeket az pontosan tudja, hogy az addig szófogadó, „kezesbárányként” viselkedő csemetéjének magatartása ebben az időszakban 180 fokos fordulatot vesz. A testi fejlődés a „hormonok gonosz játéka”, mint mind abba az irányba „dolgoznak”, hogy a kamasz szülei „idegeire menjen”. A kötet címében megfogalmazott „cunami” úgy söpör át a családi élettéren, hogy alapjaiban forgatja fel az addigi békés hétköznapokat... |
Russell, Helen: Boldogságatlasz
Bp., HVG Kv., 2020. 291 p.
613 R 97 |
 |
Jolly, homeyness, fair go, craic [krek], hwyl [hoil] – néhány kifejezés Helen Russell brit újságíró-író szűkebb hazájának, ill. nyelvterületének boldogságot, boldog életet megfogalmazó szókincséből. Nemrég jelent meg az írónő Egy év a világ legboldogabb országában. Hogyan éljünk dán módra című könyve, s a hygge után most nyakába vette a világot, s a földkerekség harminc nemzetének boldogságreceptjét mutatja be. A Boldogságatlaszból kiderül, nemcsak a brit és skandináv országok lakói keresik és találják meg az örömteli élethez vezető utat. Brazíliától (Saudade [szaudádzsi]) Hawaii-ig (Aloha [álohá]) olyan spirituálisan is gazdag tájakra kalauzol a szerző, mint India (Dzsugád), Kína (Hszing-fu), Japán (Vabi szabi), Spanyolország (Tapeo és sobremesa), Törökország (Keyif), Bhután (GNH – Gross National Happiness = Bruttó nemzeti boldogság – az ország elnökének 1972-es nyilatkozatából született fogalom) vagy Szíria, amelyik manapság 51 ezer polgárháborús menekültjével nem a kiegyensúlyozottság szigete, mégis, a tarab (táráb] zene révén a boldogságlista előkelő helyezettje... |
Paár Eszter Szilvia: Wälder Gyula
Bp., Holnap, 2020. 263 p.
720 P 10 |
 |
A két világháború közötti magyar építészet egyik legtermékenyebb képviselője Wälder Gyula (1884-1944). Az építész elsősorban neobarokk épületeiről ismert, ám nemcsak ebben a stílusban alkotott (szecessziós és modern épületek egyaránt fűződnek a nevéhez), s műegyetemi tanárként is működött. Legismertebb épületei a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium és a mellette álló Szent Imre-templom, illetve a szintén budapesti Madách téri téglahomlokzatú bérház. De sok más épülete áll vidéki városokban is, főleg iskolák és egyéb középületek, Balassagyarmattól Eger városán, Miskolcon és Szegeden át Szombathelyig. Az ő életét és munkásságát, valamint ismertebb és kevésbé ismert épületeinek tervezését, megvalósítását, kialakítását mutatja be Az építészet mesterei sorozat újabb kötete. A szerző Paár Eszter Szilvia, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen folytatja doktori tanulmányait, s leendő disszertációjának is Wälder Gyula munkássága a témája. A kötet – sok-sok fotó és alaprajz kíséretében – mutatja be az életutat és a Wälder által tervezett épületeket, híresebb és kevésbé ismert alkotásait egyaránt... |
Az oldal a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. recenziói alapján készültek.
Az ajánlók teljes szövege és további recenziók a konyvtar.kello.hu oldalon olvashatók.
Összeállítva: 2020. december 10.
|
|
|
|
|
 |
|
|
