|
|
|
 |
|
 |
Új könyvek - 2020. július |
|
|
Ezt olvassuk júliusban
Forrás: 
|
Gratz, Alan: A végső megoldás: a remény. Az Auschwitzot is megjárt ifjú Janek megindító, igaz története
Bp., Álomgyár K., 2020. 238 p.
G 62 |
 |
Tíz koncentrációs tábort is megjárt, közte Auschwitzot is Janek Grüner. 1927-ben született, és tizenegy éves volt, mikor a németek megszállták Lengyelországot. A családot előbb a krakkói gettóba kényszerítették, ahol egy galambdúcban voltak hajlandók élni. Szüleit egyik éjszaka deportálták, miközben ő a nagynénjével és nagybátyjával a Bármicvóját ünnepelte egy pincében. Soha többé nem látta a szüleit. Mindent és mindenkit elvettek tőle, amit szeretett, és miután 1942-ben őt is deportálták, táborból táborba hurcolták. Ő volt a B-3087-es fogoly. Járt Płaszówban (ahol számos más munkást később Oscar Scindler mentett meg a haláltól), ő pedig éppen hogy csak megúszta a halált, mikor elbújt a padlódeszkák alá, de megtalálták, s Amon Göth megmagyarázhatatlan módon életben hagyta. Később Wieliczkába vitték, ahol a sóbányában dolgozott, majd jött Trzebinia, Birkenau és Auschwitz. Itt szembe találta magát a hírhedt náci szörnyeteggel, Josef Mengelével is, de csodával határos módon ezt a tábort is túlélte. Innen halálmenetben vitték Sachsenhausenbe, majd Bergen-Belsen, Buchenwald (itt találkozott Ilse Kochhal, a „buchenwaldi boszorkával” is), s egy újabb halálmenet után Dachau következett... |
Birgisson, Bergsveinn: A fekete viking
Bp., Corvina, 2020. 391 p.
B 64 |
 |
Kétféle módon is jelentős vállalkozásba fogott a neves izlandi író-filológus, Bergsveinn Birgisson, amikor eldöntötte, hogy megírja a "fekete viking" néven ismert izlandi honfoglaló atya, Geirmundur Heljarskinn történetét. A munka egyrészt azért számít bizonyos értelemben véve mérföldkőnek, mert Geirmundurról - mindmáig nem tisztázott okok miatt - nem íródott saga, nincs olyan hősköltemény, amely megénekelné élettörténetét, alakját, dicső tetteit, így ez az első irodalmi mű, aminek ő a központi szereplője. Másrészt a szerző Geirmundur egyenes ági leszármazottja, a harmincadik generáció képviselője Izlandon, s így írása egyben családja eredettörténete is. Az, hogy a könyv mégsem teljes egészében fikció, köszönhető a fennmaradt egyéb információknak: a Geirmundurt említő, rá vonatkozó forrásoknak, a hozzá kapcsolható helyneveknek, és azoknak a szájhagyomány útján ezer éven át fennmaradt mondáknak, történeteknek, amelyekben megőrződött karizmatikus karaktere... |
Greenside, Mark: Hogyan (nem) lettem francia életművész
Bp., HVG Kv., 2019. 279 p.
G 62 |
 |
A magyar származású, nagyrészt Amerikában élő, egyetemi tanár szerző 1991-ben barátnője, Donna invitálására Bretagne-ben töltötte a nyarat. Pontosabban Franciaországnak eme természeti szépségekben gazdag vidékén, egy világ végi helyen, Finistre megye, Plobien nevű, kicsiny, hatszáz lelkes falucskájában kötött ki a pár. A szerző korántsem örült ennek a kirándulásnak és kezdetben egyáltalán nem tette boldoggá az ittlét. Házat béreltek, majd Mark Greenside minden előzetes elképzelését megcáfolva, néhány nap után beleszeretett ebbe a varázslatos helyszínbe, ahol a tenger türkiz színe, a folyók, a hanga virággal borított dombok és a dolmenek lefegyverző szépsége, örökre foglyul ejtették. Évek múlva is visszatért ide, a már feleséggé „avanzsált”, Donnával és időközben házat vettek a falucskában. Az itt töltött évek alatt számos remek emberrel ismerkedett meg a szerző, de a kezdeti nyelvi nehézségek, számos humoros helyzetet produkáltak... |
Haute, Luk van: Japán. Életképek
Bp., Típotex, 2020. 298 p.
908 H 42 |
 |
A szerző szerint a Japán életét bemutató írások, szépirodalmi ihletésű könyvek, többségükben csak felszínesen, többnyire részrehajlóan mutatják be, ezt a hangulatában, látványában és hagyományaiban rendkívül gazdag, színes világot. Luk Van Haute ezért tűzte ki célul, hogy a japán társadalom rétegeit, az itt élő emberek „arcát” köznapi történések fényében láttatja olvasóival. Japánt az emberek többsége etnikailag, társadalmilag egyaránt „homogén” országnak tekinti, japán kultúrát és japán mentalitást emlegetnek, amikor a „felkelő nap országa” szóba kerül. Holott ez a sztereotip kép korántsem felel meg a valóságnak. A szerző, aki maga is a negyvenes korcsoport, oszakai férfiúinak sorába tartozik, vallja, hogy nem igen talál semmi közöset kortársaival, hiszen valamennyien más jelleműek és két egyforma ember nem található közöttük. Kötetében ennek megfelelően árnyalni igyekszik a kliséket, akként, hogy megélt élethelyzeteket, megtörtént eseményeket vet papírra... |
Rosen, Richard von: Páncélostiszt. Panzer III-assal, Tigerrel és Königstigerrel a II. világháborúban. A Vaskereszttel és a Német Kereszt arany fokozatával kitüntetett páncélosparancsnok emlékirata az orosz-, a francia- és a magyarországi páncélosharcokról
Debrecen, Hajja, 2020. 383 p.
355 R 86 |
 |
Von Rosen báró 2012-ben adta közre naplójegyzetei és fönnmaradt levelezése alapján írott háborús memoárját, amelyben 1940 februárjától, a Wermachtba való besorozásától 1945 kora tavaszáig idézi föl katonai pályafutását, háborús emlékeit és emberi tapasztalatait. Az iskolapadból kikerült fiú valódi karriert futott be, harckocsi lövegirányító közkatonából főhadnagyi rendfokozatú parancsnok lett, aki az egyre korszerűbb német tankok személyzetének tagja volt. Von Rosen végigharcolta a II. világháború nagy páncélos ütközeteit, kezdve a keleti front 1941 nyári előrenyomulásától az 1945 tavaszi magyarországi harcokig. Bátor katona volt, többször megsebesült, kitüntetéseket is kapott. Memoárjában lenyűgöző pontossággal idézi föl emlékeit, szinte napról napra és dokumentáltan teszi követhetővé az öt háborús év vele és alegységével történt eseményeit, műve tehát forrásértékű. Ugyanakkor emberi mondandója is példaértékű, hiszen folyvást emlékeztet arra, hogy egy-egy parancs kiadásával emberi életekről, családok sorsáról is dönt a tiszt... |
Preston, Douglas: Halotti versek
Bp., General Press, 2020. 328 p.
P 90 |
 |
A szerzőpáros állandó szereplője a meglehetősen szokatlan módszereiről „elhíresült” különleges ügynök, Pendergast ismét színre lép. Társával, Coldmoon ügynökkel együtt azt a feladatot kapják, hogy utazzanak Miami Beachbe és derítsék fel, ki lehet az, az aberrált sorozatgyilkos, aki egymás után követi el szörnyűséges tetteit. A bűnöző nem elégszik meg azzal, hogy meggyilkolja áldozatait, de azután valamennyiük szívét kivágja és a helybéli temető sírjaira teszi a „corpus delictit”. Ezekben a sírokban egykor öngyilkosságot elkövetett fiatal nők holttestei nyugszanak. Pendergast most is a szokásos, „különc” módszereivel fog a gyilkosságok felderítéséhez. A különleges ügynök ismét megnyitja a valamikori, öngyilkosságnak vélt bűnesetek aktáit és nemsokára megtalálja a „közös nevezőt” az ügyek között. Valamennyi áldozat floridai volt, és valamennyi halálesetet egy gyilkos okozta, aki először megölte a szerencsétlen nőket, majd utána az áldozatot összecsomózott lepedővel felkötötte, hogy úgy tűnjön, ezek a nők felakasztották magukat... |
Monninger, J. P.: A térkép, amely elvezet hozzád
Bp., I.P.C. Kv., 2020. 462 p.
M 84 |
 |
Heather épp most végzett a massachusettsi Amherst College-en, kiváló eredménnyel. A Bank of America már fel is figyelt rá, ahol a tervek szerint mint az ázsiai üzletágért felelős befektetési tanácsadóként kezd majd dolgozni, szeptember közepén. Addig pedig a barátnői, Constance és Amy társaságában európai körútra indul. Az út első állomása Párizs, majd két hét múlva indulnak tovább Amszterdamba. A vonaton azonban megismerkedik valakivel, és ez a találkozás mindent megváltoztat. A vermonti Jack enyhén szólva dögös srác, és elsőre egymásba szeretnek. A huszonhét éves újságíró nem vaktában utazgat Európában: a második világháborúból hazatérő nagyapja útját követi, aki annak idején három hónap alatt, gyalogosan kelt át a kontinensen... |
Csomai Zita: Meddőségből termékenység. Természetes megoldások egy új életért
Bp., Édesvíz, 2020. 190 p.
615 C 78 |
 |
Természetes, pontosabban természetgyógyászati módszereket kínál megoldásképp meddő pároknak Csomai doktornő, elsősorban olyanokra gondolva, akiknél a gyermektelenséget valamilyen "kóros állapot" okozza - legyen szó nőről, vagy férfiről. A könyv első részében áttekinti azokat az általános tudnivalókat, amelyekkel mindenkinek érdemes tisztában lenni, aki gyermeket szeretne. Ezután elmagyarázza a téma megértéséhez szükséges anatómiai és élettani ismereteket (hormonrendszer, agyalapi mirigy, petefészek, here, pajzsmirigy stb.), valamint bemutatja a célirányos laborvizsgálatokat. A folytatásban feltárja a meddőség lehetséges okait (hormonális okok, gyulladás, Chlamydia, méh elváltozásai, mióma, endometriózis, PCOS stb.), külön kitérve a férfimeddőségre. A harmadik szakaszban a természetgyógyászati kezelési lehetőségeket tárja fel... |
Mattinson, Pippa: Labrador kézikönyv. Útmutató a gondozáshoz és képzéshez.
Bp., Gabo, 2020. 196 p.
636 M 43 |
 |
Kifejezetten labrador fajtájú kutyák nevelésével, gondozásával, képzésével kapcsolatos tudnivalók kaptak helyet ebben a sok színes fotóval kísért remek kézikönyvben, amelyet egy tapasztalt kutyakiképző, Pippa Mattison jegyez. A bevezetőben a fajta erényeit méltatja, majd jó tanácsokat ad ahhoz, hogy miként válasszuk ki a tenyésztőtől a leginkább megfelelő kiskutyát. A folytatásban részletesen leírja a teendőket a kölyökkel, majd felkészít arra, mi módon kell a labradorok egészségére ügyelni, melyek képzésük fő alapelvei, hogyan alakul a karakterük a kamaszkorral és a nemi éréssel, és milyen képzési fajtákkal egészítsük ki tevékenységüket akkor, amikor már teljesen kifejlettek. A kiadvány utolsó negyedében esik szó a tenyésztésről, az esetleges betegségekről, és arról, hogyan bánjunk a kutyussal, amikor eléri az időskort... |
Iklódi Dóra: Cukormentes édességek. Inzulinrezisztensek és cukorbetegek részére
Bp., Boook K., 2020. 145 p.
641 I 24 |
 |
Iklódi Dóra, a Wander. Food. Woonder című gasztroblog háziasszonya ismét megmutatja, hogy a cukor és egyéb finomított élelmiszerek elhagyása a táplálkozásból nem egyenlő az önsanyargató diétával. Most megjelenő szakácskönyvében ötvenhárom, többségében hagyományos stílusú édesség receptjét gondolta újra a cukormentesség és az egészségtudatosság jegyében. Piskóták és kevert sütik, rétegezett sütik, piték, torták, édes és sós aprósütik, péksütik és kelt tészták, édes tészták, krémek és lekvárok: egyszerűen és gyorsan összeállítható finomságok könnyen beszerezhető, szezonális alapanyagokból, hogy saját készítésű, ízletes és egészséges ételekkel kényeztethessük magunkat és hozzátartozóinkat... |
McKeown, Patrick: Gyógyító légzés. Gyakorlatok asztma, horkolás, alvási apnoé, magas vérnyomás, stressz és pánikroham esetére
Bp., Jaffa, 2020. 236 p.
615 M 49 |
 |
Patrick McKeown korábbi könyvében már kifejtette, hogy véleménye szerint silány fizikai és szellemi teljesítőképességünk, rossz alvásunk, koncentrációs zavaraink, stresszelésünk és túlsúlyunk hátterében gyakorta az áll, hogy nem a megfelelő módon lélegzünk. Most ezeket újabb káros következményekkel egészítette ki: olyanokkal, mint az asztma, a horkolás, a magas vérnyomás, a pánikbetegség. Kötetében elsőként az ún. Buteyko Clinic-módszer alapjait ismerteti, amely az oxigénellátottságot hivatott növelni. Ezt hat Buteyko Clinic-gyakorlat részletes leírása követi, amelyek segítségével kidugíthatjuk orrunkat, ráállhatunk a csökkentett légzés ritmusára, növelhetjük fizikai erőnlétünket, csökkenthetjük a szorongás, az asztma, a pánikrohamok tüneteit... |
Slachta Krisztina: "Rokonlátogatók". A magyarországi németek kapcsolatainak állambiztonsági ellenőrzése. Egy ellenségkép története. Elemzés és források
Pécs, Kronosz, Bp., ÁBTL, 2020. 324 p.
327 S 67 |
 |
„Rokonlátogatóknak” a titkosszolgálati szakzsargonban a Nyugat-Németországból hazalátogató kitelepített németeket nevezték. Schlachta Krisztina, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos munkatársa, aki többek közt a kelet-német Stasi és a magyar titkosszolgálatok együttműködésével foglalkozik, most a magyar titkosszolgálatok szempontjából vizsgálja, hogy a második világháború után kitelepített németek hazai kapcsolatait miképpen használta ki az állambiztonság az ellenségkép hiszterikus fokozására és kémügyek kreálására - akkor is, amikor a konszolidálódó rendszer már inkább a kölcsönös érdekekre, a szalonképes politikai külcsín fenntartására törekedett. A szerző a kitelepített németek és az itthon maradt rokonok elleni intézkedések több hullámát – 1945 után, 1956 után és a hatvanas évek elejétől, amikor a kitelepítettek nyugati turistaként jöttek haza – követi nyomon dokumentumok tükrében. A könyv első fele alapos elemzéseket ad a németek kitelepítéséről, az állambiztonság és az idegenforgalom kapcsolatáról, az állambiztonság ellenségképéről és a hazai németek állambiztonsági ellenőrzéséről. A második rész a forrásokat közli... |
Stauffer, René: Roger Féderer. Egy zseni élete
Bp., G-Adam kvk., 2019. 318 p.
796 S 86 |
 |
„Roger Federer nem erről a bolygóról való. Soha többé nem lesz még egy olyan, mint ő” – ezt nem kisebb teniszvilágnagyság, mint a német Boris Becker mondta a svájciak kiválóságáról. Roger Federer a tenisz történetének valaha élt legnagyobb játékosa. Szinte mindent megnyert már, ami csak megnyerhető ebben a sportágban. 302 héten át vezette a világranglistát, hosszabb ideig, mint előtte bárki más. De nemcsak sikeres sportember, hanem az emberek iránt felelősséget érző, igazi gentleman is, mind emellett négy gyermek édesapja, elnöke a Roger Federer Alapítványnak, amely már több ezer rászoruló afrikai gyermeket támogatott. Sportszerűsége, emberi és sportolói magatartása példaértékű. A két hosszabb színes képblokkal illusztrált kötet szerzője, René Stauffer svájci sportújságíró több mint két évtizede kíséri figyelemmel Federer életútját és sportpályafutását. Nincs újságíró, aki nála közelebb állna a játékoshoz... |
A sötét turizmus útikalauza. Fedezze fel a világ legsötétebb turistacélpontjait!
Bp., Ringier Axel Springer Mo. Kft.
908 S 83 |
 |
„A világ legsötétebb turistacélpontjaira” kalauzolja az érdeklődőket jelen bookazine. Olyan helyeket értenek ez alatt, melyek a halálhoz, a bűnhöz, különféle tragédiákhoz vagy más sötét témákhoz köthetők, s amely helyekre ennek ellenére, vagy éppen pont ezért sokan ellátogatnak. Az első fejezet azt kívánja tisztázni, mennyire is természetesen jelenség a „sötét turizmus”, mit mondhatunk el annak történetéről, etikus-e egyáltalán. Ezt követően, hét nagy tematikus fejezetben (Katasztrófák; Gyilkosságok; Népirtás; Háborúk és csaták; Kommunizmus; Sírok és mauzóleumok; Bizarr és hajmeresztő) összesen több mint 145 helyszínről olvashatunk, sok-sok illusztráció kíréretében. Köztük vannak például Pompeii romjai, a csernobili katasztrófa miatt sugárfertőzött Pripjaty szellemvárosa, a New York-i Ground Zero (a World Trade Center helye), a szinte teljesen eltűnt Aral-tó, JFK meggyilkolásának helyszíne Dallasban, a New York-i Dakota-ház, amely előtt John Lennont lőtték le... |
Harper, Jane: Az elveszett férfi
Bp., Gabo, 2020. 412 p.
H 34 |
 |
A szerző Ausztrália „kegyetlen” természetű, kietlen vidékén játszatja lélektani krimijének szereplőit. A Bright család fivérei a világtól elszigetelten élnek és bár birtokaik határosan egymással, alig találkoznak, mert legalább három órát kell autózniuk ahhoz, hogy meglátogassák egymást. Egyébként is valami régi, furcsa, megfejthetetlen családi titok lappang közöttük és ennek okán nem is nagyon keresik egymás társaságát. Egy napon azonban az ötvenes éveit taposó, Nathan találkozik öccsével, Bubbal, de ez a találkozás nem éppen kellemes. A kerítés tövében, amely elválasztja egymástól a birtokaikat, holtan találják legidősebb bátyjukat, Cameront. Nem tudják megállapítani a halál okát, az mindenesetre kétségbe ejti őket, hogy ezentúl már nem fogja a birtokok ügyeit intézni fivérük. Amikor a holttestet hazaszállítják bátyjuk farmjára, az útra nemcsak Bub és Nathan megy el, elkíséri őket Nathan fia is. Cameron halálát népes család gyászolja, fivérei mellett felesége, lányai és az édesanyja is virraszt a halott mellett. Az egy fedél alá összezárt család tagjaiban azonban feléled a „kollektív emlékezet” valamennyi, ezidáig elfojtott képe... |
Baldacco, David: Bukottak
Bp., General Press, 2020. 435 p.
B 19 |
 |
A történet központi alakját, Amos Deckert már megismerhették az olvasók az előző bűnügyi történetből (Emlékek börtönében: 201724174? végső fázis, 201822105). Miután a férfi családját meggyilkolták, Amos sokáig képtelen volt arra, hogy végezze a munkáját, az FBI nyomozótisztjeként. A férfi egy fiatalkori sportsérülése óta, olyan „fotóaggyal” rendelkezik, amely minden, valaha látott emléket eltárol, és azt a megfelelő pillanatban elő is tudja hívni emlékképeiből. Most pedig igencsak szüksége van erre a képességére, amikor egy FBI-nál dolgozó, Alex Jamisonnal, a nő nővérét, Ambert és annak kislányát, Zoe mennek el meglátogatni. A Baronville nevű városka meglehetősen sötét arcát mutatja, Deckernek. Az egykor virágzó bányászváros mára már lepukkant, barátságtalan hely, ahol a munkanélküliek legfőbb időtöltése a drogozás, ekként virágzik a dílerek üzletága. A nyomozó csak egy ebédre akart betérni Amberhez és a kislányához, Zoéhoz, ám ezt az időt napokkal meghosszabbítja az a tény, hogy ott tartózkodásuk idején kettős gyilkosság borzolja fel a városka nyugalmát. Nem mellesleg az egyik áldozat Zoe édesapja... |
Lester, Natasha: Mr. Fitzgerald csókja
Bp., Byblos, 2020. 393 p.
L 57 |
 |
Aki ismeri Francis Scott Key Fitzgerald, az irodalomtörténet szerint a 20. század egyik legjelesebb amerikai, modernista regény- és novellaírójának nevét, az azonnal megérti a címbéli utalást. Fitzgerald az első világháború utáni évek generációjához, az ún. elveszett nemzedékhez tartozott, az ő nevéhez fűződik az 1920-30-as évek emblematikus elnevezése, a „dzsessz korszak” is. A nagy Gatsby című regényét számos nyelvre lefordították és kultuszkönyve lett ennek a pénzszórással és pompával teli, gondokat nem ismerő „aranykornak”. Ebben a miliőben játszatja szereplőit a szerző, Natasha Lester, aki remekül adja vissza ennek a léha és könnyelmű világnak „ginben úszó” hangulatát. Manhattanben, a fényűzés városában él Evelyn Lockhart, aki korántsem azt a fajta, szabados életmódot éli, amit, a szoknyájukat egyre csak lerövidítő kortársai... |
Gustavsson, Matilda: Az elitklub
Pécs, Alexandra, 2020. 319 p.
343 G 75 |
 |
2017-ben hangos botrány rázta meg a világ irodalmi életét. A Svéd Akadémia körül „molesztálási botrány” robbant ki, ennek okán a díjat odaítélő testületen belül súlyos feszültségek támadtak. Az egyik testületi tag férje számos nőt szexuálisan molesztált, zaklatott. Emellett a díj kiadását ellenzők azt is sérelmezték, hogy a korábbi döntések közül többet idő előtt, illetéktelenül kiszivárogtattak, megsértve ezzel a titoktartási szabályt. A botrány rendkívül súlyos károkat okozott az irodalmi Nobel-díj presztízsében és ezért egy évvel elhalasztották az elismerés odaítélését. A szexuális zaklatás és erőszak ellen ezzel egyidőben indult el a #metoo-mozgalom. Követői az abúzus ellen vették fel a harcot, miközben rávilágítottak, számos a művészeti életben nagy hatalommal bíró férfi piszkos ügyeire (pl.: Harvey Weinstein). Az Alexandra kiadónál megjelent oknyomozó kötet újságíró szerzője, Matilda Gustavsson neve akkor vált világszerte ismertté, amikor tényfeltáró riportot írt a svéd kulturális életre egyre inkább jellemző szexuális zaklatásokról, erőszakról... |
Wiggs, Susan: Szövevényes múlt
Bp., Vinton, 2020. 431 p.
W 70 |
 |
Caroline Shelby egy óceánparti városkában, Oysterville-ben nőtt fel; a szülei egy jól menő helyi éttermet vezettek, amelyben tengeri specialitásokat szolgáltak fel. Őt azonban nem érdekelte a vendéglátás: kislány korától kezdve Mrs. Lindy Bloom varrószalonját látogatta, ahol az alapok mellett azokat a mesterfogásokat is megtanulta, amelyeknek felívelő karrierjét is köszönhette. Caroline ugyanis ruhatervező lett, nem is akárhol: a menő manhattani dizájner Mick Taylor alkalmazta. Az álommunka tíz év elteltével akkor torkollott rémálomba, amikor Caroline rájött, hogy Mick több ötletét, tervét is ellopta, és a sajátjaként mutatta be a divatszakmának. Pont amikor kirobban ez a botrány, a lány legjobb barátnője, Angelique is nehéz helyzetbe kerül: haiti származású, lejár a vízuma, ám két kisgyermeke, Adie és Flick már amerikainak számítanak... |
Sacks, Oliver: Első szerelmek és utolsó történetek
Bp., HVG Kv., 2020. 253 p.
610 S 10 |
 |
Oliver Sacks nemzetközi szinten elismert neurológus és pszichiáter, egyetemi oktató volt, de íróként is világhírűvé vált. Neurológusként szerzett tapasztalatait, esettanulmányait a hetvenes évek óta írta meg könyvek formájában, és ezek a nemcsak szakmai berkekben izgalmas kötetek, szinte bestsellerek lettek szélesebb körben is, mert szerzőjük olyan mély empátiával és közérthető módon írta le, számos esetleíráson keresztül mutatta be, miféle rejtélyes „szerkezet” az emberi agy, amelynek működése nem kevés megoldandó feladat elé állította őt munkája során. Ebben a mostani kötetében, amely munkásságának utolsó darabjaként jelent meg, személyes hangvételű írásaival vonzza be az olvasókat. Három ciklusba (Első szerelmek; Klinikai mesék; Az élet megy tovább) rendezte a témájukban sokfelé „indázó” írásokat. Ezekben ifjúsága éveiig vezeti vissza az olvasókat, lírai sorokban emlékezik gyermekkoráról az édesapjához fűződő, szeretetteljes kapcsolatáról és a vízről, amely éltető közege volt mindkettőjüknek (Vizigyerekek). Sacks minden írását áthatja a munkája iránti, soha nem csökkenő, aktív érdeklődés és szenvedély... |
Musso, Guillaume: Az írók titkos élete
Bp., Park, 2020. 230 p.
M 96 |
 |
A remekül megírt lélektani krimik szerzője mostani regényében is „pszichedelikus színekkel” átszőtt, rejtélyekkel teli történetet vetett papírra, amely két idősíkon játszódik. Az 1990-es években ismerheti meg az olvasó a rendkívül sikeres írót, Nathan Faweles-t, aki már három jelentős regényével, egy elmegyógyintézetbe zárt kamaszlány fejlődéstörténetével, a „Lorelei Strange” cíművel, amellyel a sikerlisták élére került, valamint az „Egy amerikai kisváros” című történetével, amelyért Pulitzer díjjal tüntették ki, és a harmadik, francia nyelven írt regényével, a Letaglózottakkal, egy szívbe markoló szerelmi sztorival, örökre beírta nevét a világirodalomba. Ám úgy tűnik, a sikert sikerre halmozó, harmincötéves férfinek ez mit sem jelent, mert egy napon maga mögött hagyja addigi életét, felhagy az írással és egy kicsiny, a világtól elzárt földközi-tengeri szigetre költözik. A természeti szépségekben rendkívül gazdag Beaumont sziget lesz ezután a lakhelye, ahol remeteként él. 2018-ban még mindig sikeresek a regényei és egy svájci újságírónő, Mathilde Monney, miután maga is „rabja” lett a történeteknek elhatározza, hogy felkeresi a „beaumonti- remeteként” emlegetett, egykor sikeres írót, hogy megfejtse a „titkot”, miért hallgatott el, talán örökre Nathan Faweles. Aznap, amikor Mathilde a szigetre ér, egy női holttestet találnak a parthoz közel, és a helyi rendőrség lezárja a szigetről ki- és bevezető utakat... |
Lainer, Jaron: Miért töröld magad azonnal a közösségi oldalakról?
Bp., Európa, 2020. 244 p.
301 L 25 |
 |
"Ez a könyv arról szól, hogyan legyél macska" - hangzik az amerikai számítógépes tudós-filozófus-művész könyvének egyik furcsa mondata bevezetőjében. Jaron Lanier arra utal, hogy a kutyákkal ellentétben a macskák magukat háziasították, és mai napig kényük-kedvük szerint ők döntik el, hogy bemutatják-e nekünk a megtanult mutatványokat vagy sem. Lanier szerint a közösségi média idomított "kutyává "teszi az embereket, romboló hatással van emberi, társadalmi kapcsolatainkra, de van recept arra, hogyan kerüljük ki a manipulációt... |
Az örök látogató. Konrád György (1933-2019)
Bp., Noran Libro, 2020. 264 p.
894 Ö 54 |
 |
Tavaly, 2019 szeptemberében, nyolcvanhatodik életévét betöltve hunyt el Konrád György, Kossuth-díjas író, esszéista és szociológus, a kortárs magyar irodalmi és kulturális élet megkerülhetetlen személyisége. A Noran Libro gondozásában megjelenő kötet lapjain az író pályatársai és barátai - a hozzá így vagy úgy, de közelállók - tisztelegnek Konrád György személye és életműve előtt egy-egy írással. Ezek között találunk személyes hangvételű nekrológot, visszaemlékezést, verset és anekdotafüzért, rendre kiegészítve fekete-fehér fotókkal... |
Mitrovits Miklós: Tiltott kapcsolat. A magyar-lengyel ellenzéki együttműködés, 1976-1989
Bp., Jaffa, 2020. 308 p.
943 M 72 |
 |
„Lengyel, magyar, két jó barát” – tartja az ismert közmondás, utalva például a Nagy Lajos nevével fémjelzett magyar-lengyel perszonálunióra, a Jagelló-uralkodókra, Báthory Istvánra, 1848-49 lengyel hőseire vagy a lengyel menekültek befogadására a második világháború idején. Mára azonban már szinte feledésbe merült, hogy a hetvenes évek második felétől kezdve e hagyományos baráti viszonyt leginkább a két ország ellenzéki mozgalmai ápolták. Milyen volt a magyar-lengyel kapcsolatok e féllegális vagy illegális formája? Milyen hatást gyakorolt Lengyelország Magyarországra? Milyen volt a legjelentősebb lengyelországi ellenzéki csoport, a Szolidaritás magyarországi recepciója? Milyen tapasztalatokkal gazdagították a magyar ellenzékiek tevékenységét a lengyelek? Milyen közvetítőcsatornák működtek? Mi érdekelte elsősorban a magyar ellenzéket Lengyelországból, és mi fordítva? Mennyire volt kölcsönös ez a viszonyrendszer?... |
Versényi Anna: Karcolások. A pszichológus segítő könyve a vagdosásról, szülőknek
Bp., Ad Librum, 2020. 195 p.
150 V 75 |
 |
Versényi Anna iskolapszichológusként már számos esetben találkozott az úgynevezett „vagdosás” jelenségével. A 12-15 éves kamaszok érintettek leginkább ebben az „önsorsrontó” folyamatban, amikor éles szerszámmal, késsel, pengével, bármilyen vágóeszközzel sebeket ejtenek magukon. Sokszor a magát „megkarcoló” tinédzser sem tud ésszerű magyarázatot adni a tettére, és jó esetben, ilyenkor a szülők kétségbeesetten fordulnak szakemberhez, hogy mi okozhatja ezt az irracionális cselekedetet. A szerző a témai iránti „érzékenységgel” mutatja be mi vezethet el odáig, hogy fizikai fájdalmat okozzon magának a kamasz. A kötetbe foglalt anyagot a kiváltó okok alapján négy fejezetre tagolta az író, amikor A NET befolyása, Kortársak és trendek hatása, Családi okok a háttérben, Alkati és környezeti okok címek alatt vezeti olvasóit a „karcolások” folyamatának megismerésében és megértésében. Döbbenetes adat, hogy a becslések szerint napjainkban a kamaszok 20-40 %-a valamilyen formában érintett a témában... |
Durand, Jacky: Apám receptjei
Bp., Park, 2020. 215 p.
D 98 |
 |
A Virágos Állomás nevű kisvendéglő, Franciaországban, egy burgundiai kisvárosban áll, remek konyhája révén azonban távolabbi vidékeken is jóhírnevet szerzett már tulajdonosának. Monsieur Henri a séfje ennek a páratlan kulináris örömökkel megajándékozó vendéglőnek a vezetője, aki a hagyományos, francia konyha ízei szerint készíti el vendégei számára a jobbnál jobb fogásokat. A történet egyes szám első személyű elbeszélője a fia, Julien mindig ott „lábatlankodik” édesapja konyhájában, és eközben ellesi az életkészítés megannyi fortélyát. Egy napon azonban Henri megbetegszik, kómába esik és Julien kétségbeesetten ül az ágya mellett, azt kívánva, hogy legyen ismét egészséges az édesapja. Az ekkor már felnőtt, fiatal férfi emlékképekben idézi meg gyermek és ifjú éveinek valamennyi kedves történését, eközben pedig felsorakoznak életének főszereplői, édesapja kedvese, Héléne, akinek alakját mindvégig valamiféle különös titok lengte körül, a másodszakács, Lulu képe is beúszik az emlékezésbe és Gabriel, a pincérnő is megidéződik ezen a „színes tablón”. Miközben filmszerűen peregnek Julien emlékképei, „ízekben” és „illatokban” is az olvasó elé varázsolódik, ennek a hangulatában megejtően kedves vendéglőnek a világa, az itt dolgozók egymáshoz való szeretetteljes kapcsolata, de főként Julien és Henri, mindent felülíró szeretetteljes apa-fia összefonódása... |
Coben, Harlan: Senki fia
Bp., Jaffa, 2020. 374 p.
C 24 |
 |
A feszült helyzetekben bővelkedő pszichothrillert egy régen történt, rejtélyes eseményre építette fel a szerző. Az amerikai kisváros, a világvégén található Westville unalmas hétköznapjait 1986-ban különös esemény tartja izgalomban. A városka melletti erdőben egy 5-8 év körüli fiúcskára találnak a kirándulók. A gyerek, akár A dzsungel könyvének hőse, Maugli egy ócska táborhelyen, rongyokba burkolódzva él. Nem tudja megmondani a nevét, ám furcsa módon beszél angolul, de a személyazonosságára még évek múltán sem tudnak fényt deríteni a hatóságok. 2020-ban folytatódik a történet, amikor a harmincnégy évvel azelőtt megtalált kisfiúból, már szép szál férfi lett, akit Wilde-nak hívnak a környék lakói. A jóképű és kedves ember, továbbra is az erdőben él, de közben számos baráti kapcsolatot ápol a városka néhány lakójával, többek között a hetvenes éveit taposó sztárügyvédnő, Hester Crimstein is ezek sorába tartozik... |
Bradford, Barbara Taylor: Cavendon titka
Bp., Európa, 2020. 467 p.
B 86 |
 |
A történet a második világháborút követő esztendőkben, történelmi díszletek között, Angliában játszódik, akkortájt, amikor II. Erzsébet házasságkötése Fülöp herceggel már a küszöbön áll. A yorkshire-i birtok, Caventon Hall évszázadok óta az arisztokrata származású, Inghamek tulajdonában van, az uradalom területén él az őket kiszolgáló személyzet is, a Swan család, akik mindig is lojálisak voltak az uraikhoz. Most azonban nemcsak a tulajdonosokat, de a cselédséget is nagy baj fenyegeti, mert a birok, a háború utáni, vészterhes időkben a csőd szélére jutott. Az Ingham család két közeli rokona, a gróf unokahúga, Alicia és Victoria, Londonban élnek és nem sokat sejtenek arról, hogy a valamikor virágzó gazdaság, ahol boldog gyermekéveiket töltötték most az összeomlás szélén áll. Alicia, bár sikeres filmkarrier vár rá Londonban, mégis hazatér bácsikája hívó szavára és Victoria, aki divatfotósként már szép sikereket ért el a fővárosban, vele tart... |
Naumburg, Carla: A nevem anya. Vagy ahogy a gyerekeim hívnak: anya, anyaa, anyaaaa. Hogyan neveljünk gyereket anélkül, hogy kiborulna a bili
Bp., Álomgyár K., 2020. 270 p.
370 N 37 |
 |
Carla Naumburg gyakorló anyaként, aki mára már két lányt nevelt fel, nem restelli bevallani, hogy a gyakorta idealisztikus anyaképet ő sohasem tudta megtestesíteni, mert a napi „mókuskerékben vergődve” sokszor nem volt képes más „eszközt” használni a fegyelmezésre, minthogy kiabálni kezdett a lányaival. Amikor, mintegy kívülről látta önmagát, megdöbbent, és feltette magának a kérdést: Miféle anya az, aki üvöltözik a gyermekeivel? Ekkor elhatározta, hogy „megguglizza” a választ, ám sehol sem talált kielégítő magyarázatot a kérdésére. Úgy gondolta, hogy maga fejti meg, mi lehet az oka mindennek, és ezután nem kevés önismerettel, szeretettel és empátiával összeállította, azt a gyakorlati és humoros tanácsokban bővelkedő programját, amely ahhoz ad segítséget, hogyan legyen az édesanya nyugodtabb és ezáltal boldogabb szülő... |
Hall, Araminta: A játék neve: halál.
Bp., Lettero, 2020. 399 p.
H 22 |
 |
A pszichothriller egyik főszereplője a lány, akit csak V. néven emleget szerelme, Mike. Különös játékot űznek ők ketten. Esténként V. kihívón felöltözködik, majd különválva egymástól az egyik közeli bárban kötnek ki. Távol ülnek egymástól, hogy még véletlenül se vetülhessen rájuk annak gyanúja, hogy ismerik egymást. Ezután V. a bárpulthoz ül és szemrevételezi a „felhozatalt”. Mike közben árgus szemekkel figyeli, hogy ki az, aki kedvese mellé ül majd vadul udvarolni kezd a lánynak. V. nyakában láncon lóg egy ezüst sast ábrázoló medál. Amikor V. megunta a „nyálcsorgató”, szexre kiéhezett férfiakkal való flörtölést, megvillantotta a távolban ülő Mike szeme előtt az érmét és ekkor a férfi akcióba lépett. A kigyúrt, sportos külsejű Mike ilyenkor rátámadt a V.-t vegzáló pasasokra és jól helyben hagyta őket... |
Rees, Martin: A jövőről
Bp., Akkord, 2020. 249 p.
008 R 46 |
 |
Majd' másfél évtized elteltével jelentkezett 2018-ban ismét új kötettel a tudományos-ismeretterjesztés brit doyenje, Martin Rees csillagász-kozmológus, író. Olyan kérdéskörrel kapcsolatban hív együtt gondolkodásra, ami mindenkit érdekel: azt vázolja fel, hogy figyelembe véve jelenlegi helyzetünket, a modern tudomány mai állása szerint milyen jövő várhat ránk. Az első részben azt firtatja, hogy vajon miként hangolható össze két életbevágóan fontos dolog: az egyre jobban kizsigerelt természet megóvása, és ezzel együtt a nagy elánnal folyó technikai fejlődés ugyanilyen ütemű haladása. A folytatásban a tudomány ultramodern vívmányainak - a biotechnológiának, a kibernetikának, a robotikának, a mesterséges intelligenciának - a használata, alkalmazása mellett érvel, józanul rávilágítva ennek lehetséges (nagyrészt egyelőre még nem is látható, megfogalmazható) hátulütőire is, különös tekintettel az egyre szélsőségesebb társadalmi egyenlőtlenségekre, amely szűk kiváltságos réteg privilégiumává szűkíti ezeket a vívmányokat... |
Ezerarcú Japán. A japán kultúra útikalauza
Bp., Bookline, 2020. 224 p.
908 E 99 |
 |
Kiváló bédekkert vehetnek kézbe mindazok a magyar olvasók, akik gyors és alapos tájékoztatást szeretnének kapni a távoli Japánról. A sok-sok sziget időjárásának sokfélesége, Japán gazdag és ősi történelme és élő hagyományos hitvilága, a bonszai és a kalligráfia, akárcsak a robotvilág futurizmusa, a kabuki zene, a gésák és a jellegzetes japán pop, a különleges hagyományos ételek és a rengeteg hőforrás alakította kifinomult fürdőkultúra – e sok gazdagság kiválóan adagolt fejezetek, a japánok apró-cseprő titkaiba betekintést nyújtó érdekes, rövid kolumnák, újra- és újra felbukkanó térképvázlatok és természetesen gazdag színes fotóanyag és számos művészi illusztráció keretében tárul fel a kíváncsi és az egzotikus kultúrák iránt fogékony olvasó előtt... |
Navarro, Joe: A testbeszéd kézikönyve. Rejtett kommunikáció A-tól Z-ig
Bp., Libri, 2020. 187 p.
150 N 37 |
 |
Huszonöt éven keresztül az FBI kötelékében dolgozott a nonverbális-metakommunikációs jelek szakértőjeként Joe Navarro, aki több kötetben is megosztotta már az olvasókkal hasznos ismereteit. Most megjelenő könyvében megmutatja, hogyan olvashatunk a többi ember - no nem szavaiból, hanem metakommunikációs jeleiből, amelyek tévedhetetlenül elárulják rejtett gondolataikat azok számára, akik képesek ezekből olvasni. Kötete tehát általános útmutató a nonverbális kommunikációs kódok "feltöréséhez". Szokatlan - de korántsem logikátlan - módon nem téma, hanem testrészek szerint halad, részletesen ismertetve az adott testtájhoz kötődő tipikus metakommunikációs jeleket, viselkedési mintázatokat... |
Kerridge, Tom: Fogyjunk le végleg. Alacsony kalóriatartalmú ételek, izgalmas ízek
Bp., Kossuth, 2020. 255 p.
641 K 41 |
 |
Noha a cím radikális elszántságot sejtet, Tom Kerridge szakácskönyve a legkellemesebb fajta diétás receptgyűjtemények közé tartozik. Szélsőséges étkezési szabályok, különös tiltólisták és még különösebb javasolt ételek, "pótlók" helyett ugyanis ízletes hétköznapi fogásokat közöl, amelyek vagy azért fogyókúrásak, mert a hozzávalók eleve nem kalóriadúsak, vagy azért, mert bizonyos összetevők helyett a kisebb kalóriaértékű változatot preferálja: például tejtermékeknél, zsiradékoknál a "light" verziót, de sokszor egyszerűen a tejcsoki helyett étcsokit, cukor helyett agaveszirupot, vagy fehér liszt helyett teljes kiőrlésűt... |
Elzer-Peters, Katie: Konyhakert hulladékmentesen. Növesszük újra a leveleket, szárakat, magokat és a többi zöldségmaradékot!
Bp., Gabo, 2019. 127 p.
635 E 44 |
 |
Kezdjünk új, hulladékmentes életet! – erre biztat a könyvészetileg is vonzó kiadvány kertészmérnök szerzője. Katie Elzer-Peters szerint nem kell a szemétbe hajítanunk pl. a sárgarépa levágott végét, a koriander szárát, a saláta vagy a káposzta torzsáját vagy az avokádó magját. Sőt, egyenesen növesszük újra a leveleket, szárakat, magokat és a többi zöldségmaradékot. A Konyhakert hulladékmentesen minden szükséges tudnivalót megad arról, hogyan növeszthetjük újra az egyes zöldségeket és gyümölcsöket a konyhai maradékokból, így mindig lesz otthon friss zöldség és fűszernövény, időt és pénzt takaríthatunk meg. Ezenfelül kertészeti ismeretekre tehetünk szert az ízlésesen illusztrált és világosan tagolt könyvből, miközben egyszerű tudományos kísérleteket végezhetünk el gyermekeink bevonásával... |
Russell, Helen: Egy év a világ legboldogabb országában. Hogyan éljünk dán módra
Bp., HVG Kv., 2020. 350 p.
613 R 97 |
 |
Különféle statisztikák egybevetése után a "tudósok" arra jutottak, hogy az egész földkerekség legelégedettebb országa: Dánia. Vajon mi lehet a titkuk? Ahhoz, hogy ezt kiderítsük, bizony ott kell élni hosszú távon - akárcsak Helen Russell, aki úgy került oda egy évre, hogy a férje (akit csak Legóembernek hív) egy évre megszerezte a munkát, amiről mindig is álmodott: a Lego cég szerződéses munkatársa lett Jutlandon. A változás éppen jókor jön Helen életében, aki mélyponton van: bár a munkájában sok öröme telik - szerkesztőként dolgozik egy népszerű női magazinnál -, a magánéletüket megkeseríti a kisgyermek utáni vágy, a teherbe esésért való idegőrlő, s addig sajnos hiábavaló küzdelem. Helen annak tudatában megy Dániába, hogy tisztában van a dánok remek elégedettségi rátáival, és nagyon kíváncsi, mindez hogy néz ki a gyakorlatban... |
Kötter Tamás: Férfiak fegyverben. Frontnovellák a II. világháborúból
Bp., Kalligram, 2020. 229 p.
K 91 |
 |
Aki figyelemmel követi a kortárs magyar próza eseményeit, annak feltűnhetett Kötter Tamás egyre határozottabban körvonalazódó írói profilja. Pár évvel ezelőtt még tehetséges, de érezhetően ügyvédi praxisa mellett passzióból alkotó szerzővel álltunk szemben, aki azonban minden egyes azóta megjelenő kötetével érettebb, mélyebb mondanivalóval bíró, szépirodalmi igényű íróvá avanzsált. Legfőbb erénye, hogy egy sebészkés metsző élével vág bele témáiba, hiperrealista eszközökkel mutatva be választott tárgyát, amely most - váratlan fordulatot véve jelenkorra reflektáló írásai után - egy igazi klasszikus toposz. Kötter ugyanis az előttünk járó két-három nemzedék férfijainak kollektív élményéhez, sőt, traumájához, a második világháborúhoz nyúl vissza: kötetében ez alkalommal tizenhat "frontnovella" olvasható... |
Barreau, Dominique: A boldogság francia titka. Szeresd az életet úgy, mint a franciák!
Bp., Libri, 2020. 191 p.
613 B 34 |
 |
Franciaország ma is az egyik legnépszerűbb turisztikai célpont. Hogy miért? A magyarázat nem bonyolult: kifinomult kultúra, változatos természeti szépségek, lenyűgöző történelmi emlékek, pezsgő nagyvárosok és hangulatos kisvárosok, kies vidéki tájak, vad északi és forró déli tengerpart, hegyek és dombok, mesebeli kastélyok, első osztályú gasztronómiai élmények, különleges divat - hogy csak pár erényét felsoroljuk. Mindezekről, és még sok minden másról is szó esik ebben a sok színes fotóval, rajzzal kísért kötetben, amely - már a címből is világosan kiderül - nem bedekker, inkább a legendás francia életstílus kalauza, s egyben könnyű tollal megírt útikönyv... |
Bernard, Caroline: Frida Kahlo és az élet színei
Bp., Kossuth, 2020. 414 p.
B 56 |
 |
Frida Kahlo (1907-1954), mexikói festőművésznő a 20. századi festészet ikonikus alakja volt. Frida hatéves korában gyerekbénulásban megbetegedett és ekkor a jobb lába deformálódott, ezen az 1925-ben bekövetkezett balesete még inkább rontott. A busz, amelyen Frida utazott egy villamosba ütközött és a lány súlyosan megsérült, ez egész, további életét meghatározta. Erről a pontról kiindulva veszi kezdetét Carolina Bernard regénye, amelyben számos valós tényre és jónéhány fikcióra építve meséli el a szerző, ennek a lelkében hihetetlenül erős, és művészetében rendkívül tehetséges asszonynak az élettörténetét. Frida a sérülés e következtében számos műtéten esett át, sokáig teljes gipszben kellett feküdnie és iszonyatosa fájdalmai voltak. Ez idő tájt kezdett el festeni, majd csatlakozott az önálló mexikói kultúra megteremtését célul kitűző művészek csoportjához. Itt ismerkedett meg a nálánál huszonegy évvel idősebb, Diego Riverával, a „festőfejedelemmel”, akihez feleségül ment 1929-ben... |
Reza, Karim: Vírus neve: korona. A forradalmi gárda bosszúja
Szentendre, Urbis Kvk., 2020. 240 p.
R 71 |
 |
Elképesztő gyorsasággal látott nyomdafestéket az iráni szerző regénye, amely fikció. Erre mindenképpen érdemes nyomatékkal felhívni az olvasók figyelmét, hiszen az író olyan konteót, összeesküvés-elméletet ír le regényében, amelynek nincs köze a valósághoz (!?). A napjainkban játszódó történet „főszereplője”, a mindenki által rettegett ellenség, a koronavírus. Karim Reza részben a valós események köré is felépített történetében, az iráni ajatollah vezetésével, még két ember segítségével szőtt összeesküvést vetíti ki regénye fókuszába. Az amerikaiakat gyűlölő, világuralmi pozícióra törő, magasrangú irániak egyként élnek a terroristák által bevetett és a titkosszolgálat által gyakorolt módszerekkel. Az összeesküvők „vegykonyhájából” indul világromboló útjára a koronavírus, amelyet egy kedves barátjuk, az évekkel ezelőtt Teheránban vendégül látott vuhani, virológus orvos, doktor Csang segítségével szabadítanak a világra... |
Az oldal a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. recenziói alapján készültek.
Az ajánlók teljes szövege és további recenziók a konyvtar.kello.hu oldalon olvashatók.
Összeállítva: 2020. június 29.
|
|
|
|
|
 |
|
|
