Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére

A történet  helyszíne az Egyesült Államok, a vietnami háború végén járunk, nagyjából abban az időszakban, amikor hazatértek az amerikai katonák.
A regény elbeszélője Bromdem, avagy Serteperte Főnök, a félvér indián, aki már sok-sok éve elmegyógyintézetben él. A Főnéni vasszigorral őrzi a házirendet és a napi rutint, betegei nem ellenkeznek vele.

Minden megváltozik, amikor egy öntörvényű rossz fiú, McMurphy érkezik, aki börtön helyett záratja ide magát. McMurphyről hamar lehull a kívülállás páncélja, megpróbál segíteni társain, igyekszik kiállni a saját és társai érdekei mellett.  Rögtön felméri az erőviszonyokat, s nekilát átalakítani az osztály életét: kártyapartikat szervez, valóságos fogadóirodát üzemeltet, italt és nőket csempészik be, sőt megkérdőjelezi a csoportterápiás gyűléseken alkalmazott módszert is.     
               
Nem csoda, hogy az elítélt hamarosan a Főnővér első számú ellensége lesz. A harc során apró győzelmek és vereségek váltják egymást. McMurphy jelentős győzelme - a regény egyik csúcspontja - amikor sikerül nyélbe ütnie egy kollektív hajókirándulást. A Főnéni ezek után zárt osztályra csukatja McMurphyt és Serteperte Főnököt.
A lázadó hangnem és a társadalmi normák felrúgása népszerűvé tette a könyvet a korabeli egyetemisták körében, így vált a regény a beatnemzedék – s az én korosztályom – kialakulásának állomásává és tanújává. 
 
A regény  USÁ-ban több mint száz kiadást ért meg.  Az 5 Oscar-díjas filmadaptáció 1975-ben készült el, a főszerepben Jack Nicholsonnal, Milos Forman rendezésében.
 

Ajánlja: Köbölkuti Katalin