Fábián László ezúttal költőként mutatkozik be: versében az idő múlásával kapcsolatos töprengéseit osztja meg velünk. Buji Ferenc az előző számban megkezdett, Srí Arulparánanda Szvámig meg nem különböztetés bölcsességével foglalkozó tanulmányának befejező részéhez érkezett. Részletesen ismerteti az indiai filozófus tanait, gazdag hivatkozási jegyzékkel, felhasznált irodalommal. Orosz István, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas grafikusművész Paradoxonmetria című kiállítását januárban tárták nagyközönség elé a zalaegerszegi VMK Gönczi Galériájában. Péntek Imre a kiállításon szerzett élményein keresztül mutatja be Orosz meghatározó karakterjegyeit. Ez alkalomból a februári lapszámot Orosz István munkái illusztrálják. Bíró József költő verseiben Stephen Hawking angol filozófusra, El Kazovszkij orosz származású, Kossuth-díjas magyar festőművészre, Mózes Attila romániai magyar íróra emlékezik. Szennyai Ilona meséiből közöl válogatást. A történeteket még saját gyermekeinek mesélte, de nagymamaként érett meg benne a gondolat, hogy néhányat közreadjon belőlük. Domokos László Papp Endre íróval, a Hitel folyóirat főszerkesztőjével készített interjúban elárulja: a jó lap titka az eleven szellemű szerkesztőség, az irodalmi jártasság, a derű, alázat, elkötelezettség. Radics Évának a Pesti Vigadóban 2018. március 28-án, a Magyar Művészeti Akadémia konferenciáján elhangzott előadását olvashatjuk, Kincs, ami van címmel. Nagy Gáspár Kossuth- és József Attila-díjas költő, prózaíró, szerkesztő és Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző kapcsolatára, közös munkájára emlékszik baráti szeretettel. Szokolay több mint harminc magyar költő, köztük a Vas megyei származású Nagy Gáspár verseit zenésítette meg. Kovács István A közhaszon robotosa címmel emlékezik Speidl Zoltán újságíróra, egyetemi docensre, volt országgyűlési képviselőre.
