Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművész kérdezi Garas Kálmán fotóművészt répcelaki ősökről, gyermekkorról, sárvári gimnáziumi évekről, elköteleződésről a fotográfia iránt, a szakma változásairól, különös tekintettel a Berzsenyi Dániel Könyvtárban eltöltött évekről. „A könyvtár szellemisége fokozta bennem a maximalista szemléletet, kihasználtam a feladat adta lehetőségeket és végigülve a rendezvényeket kivártam a legértékesebb pillanatokat.” Rendkívül izgalmas életút és pályaív, ahol a mérföldkövek közötti kapcsolat az objektív innenső és túlsó oldalán álló emberek, szakterületek összefonódásai. A lapszámot Garas Kálmán korábbi portré-fotóival illusztrálták.
Ilon Gábor régész a Pinka-völgye kistáj emberének történetét mutatja be a különböző fémműves civilizációs állomásokon át haladva, különös tekintettel a velemi Szent Vid hegy területén végzett és vezetett ásatások során előkerült leletanyag alapján (I. rész 2018/7-es számban). Az elméleti és gyakorlati szakember szemével tekinti át az őskort, kiemelve azokat az életmódbeli sajátosságokat, melyek a kor emberét jellemezték. A téma válogatott irodalmi jegyzéke gazdag, az őskor emberének életvitele iránt érdeklődők figyelmébe ajánlható.
A lapszám most is bővelkedik versekben, melyeknek láthatatlan tematikája a halál, az elmúlás. Fenyvesi Félix Lajosnak a 2019-ben a Napkút kiadónál megjelent Halálpróba című kötetéből közlik a Húsvéti ének Nagy László sírjánál című hosszúverset. A költő fájó hiányán túl, társadalmi problémák megfogalmazására, közlésére is vállalkozik. Fenyvesi Ottó pedig a Sinkó-díjas magyar költő, Sziveri János előtt gyakorol főhajtást A kutyalyuk közelében című versével.
A II. világháború földalatti lengyel állásának legizgalmasabb fejezete az úgynevezett „csendes-sötét” ejtőernyősök nevéhez, tevékenységéhez fűződik. A Skóciában kiképzett csapat, a Gallérosok tagja, Stanislaw Jankowski - a túlélő kevesek egyike - Hamis igazolvánnyal az igazi Varsóban címmel megírta történetüket. Részlet a varsói felkelés 75. évfordulója alkalmából megjelenő Kovács István történész fordításkötetéből. Szintén kiadás előtti regényéből közöl részletet Patak Márta író. A történet a hatvanas években játszódik Magyarországon, a lapszámban közölt részlet főszereplője pedig Hilda néni, aki titkárnő a megyeházán. Fontos események tudója, de vajon képes-e még értelmezni, amit tollba mondanak neki, vagy az évek során csupán átmosódnak rajta a szavak a népgazdaság helyzetéről, a az ország eladósodásáról, a fiatalok helyzetéről, a téesz összeomlásáról. „Pedig ha Hilda néni is arra figyel, amit az ülésen hall, akkor Jenő bácsinak este otthon joggal mondhatná, igazad van, az újság hazudik.”
